„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Kolontár hagyatéka: jöhet a kötelező biztosítás a cégeknek is
A MAL Zrt.-nek 10 millió forintos biztosítása volt, az iszapkatasztrófa 35 milliárdos kárt okozott - egy évvel az eset után sincs változás a jogszabályokban
A MAL Zrt.-nek 10 millió forintos biztosítása volt, az iszapkatasztrófa 35 milliárdos kárt okozott - egy évvel az eset után sincs változás a jogszabályokban, jövő tavasszal kerülhet a Ház elé az a törvényjavaslat, mely a cégek egy részének kötelező biztosítást írna elő.
A kormány bevezetné a kötelező biztosítást olyan ipari létesítmények számára, amelyekből esetleg a működésük során katasztrofális következménnyel járó anyagok juthatnak ki - mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezeti ügyekért felelős államtitkára a tárca és a Közép-Európai Egyetem által szervezett "Ipari balesetek" című konferencia után. Az egyebek mellett erről is szóló jogszabály a jövő év elején kerülhet az Országgyűlés elé.
Katasztrófaalapot képeznek majd a biztosítók
Elmondta, az ilyen cégek által rendszeresen befizetett összeg a biztosítótársaságoknál alapot képezne, amelyből egy esetleges baleset során fedezni lehet a következményeket, hogy ne az adófizetők zsebéből kelljen az államnak a kárelhárítást kifizetni.
Illés Zoltán példaként elmondta, hogy a vörösiszap-katasztrófát okozó MAL Zrt. biztosítása 10 millió forint volt, a kár pedig 35 milliárd forint körüli. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban több ipari baleset történt a világban és Magyarországon is.
Mint mondta, az ipari balesetek hirtelen következnek be, nagyon nagy hatással bírnak rövid idő alatt, a következmények elhárítása viszont hosszú ideig tart. "A legjobb védekezés a megelőzés" - fogalmazott az államtitkár. Emlékeztetett, hogy október 4-én lesz egy éve, hogy bekövetkezett a vörösiszap-katasztrófa, amely 10 halálos áldozatot követelt, és 150-160 ember sérült meg, köztük tűzoltók is.
Kolontár tanulságai és egy "világújdonság"
Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója a vörösiszap-katasztrófa kapcsán elmondta: a veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartását más módon, egy egységes hatóság keretében kell elvégezni. Másik fontos tanulságnak nevezte a károkozó magántulajdonban lévő vállalat állami felügyelet alá vonását. A főigazgató szerint a vörösiszap-katasztrófa kapcsán "ez egy világújdonság volt", és sikeres.
Elmondta: új megközelítést, új forrást igényelnek a települési veszélyhelyzeti tervezések, és az ott alkalmazásra felkészíthető erők, felszerelések. Hozzátette: ezért a most elfogadott jogszabály szerint a veszélyes tevékenységet folytató üzemek éves nettó árbevételük 0,1 százalékát fizetik be.
Ismertette, hogy a hétfőn elfogadott jogszabállyal kibővült a katasztrófavédelem jogköre. Eddig csak a közúti veszélyes áruszállításra vonatkozott, de a törvény kiterjesztette a vasúti, vízi és légi veszélyesanyag-szállításra is.
A törvény érinti a polgári védelmi és a veszélyhelyzet-irányítási rendszert is.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Az elmúlt napokban az ónos esők jelentős károkat okoztak az országban, a károk bejelentése, felmérése még mindig zajlik – közölték a biztosítók. A nyaralókban keletkezett fagyási károk nagy része valószínűleg még csak ezután fog kibukni.
A munkavállalók döntő része volt már munkanélküli, ötödük már háromszor volt álláskereső. Miután komoly tartalékokkal nem rendelkeznek, ezért a korábbi megtakarítások felélése után nőnek a fizetési késedelmek a hiteleknél, a rezsinél. Ilyen helyzetben meglehetősen nagy gond, hogy a megkérdezettek 82 százaléka nem is hallott a jövedelempótló biztosításokról.
A viharos szél miatt tizennégy megyére és a fővárosra továbbra is elsőfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat. A másodfokú riasztásokat viszont már mindenhol visszavonták. Az ország nagy részén szerdán is erős, viharos széllökésekre kell számítani.
Számos veszély fenyegeti a nyaralónkat, amelyekre érdemes felkészülni, ha nem akarunk csúnyán meglepődni a szabadságunk kezdetén. Az ingatlanokkal kapcsolatos visszatérő hibák nagyon könnyen betörők kezére adhatják a menedéket, de nem csak tőlük kell félni. Az időjárás is okozhat kellemetlen perceket, ha nem látogatjuk és tartjuk karban a nyaralót. Éppen ezért még mindig jól jöhet a lakásbiztosítás.
A viharos szél miatt négy megyére másodfokú, hét megyére és a fővárosra elsőfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat. Emellett több megyében a várható sok eső miatt is figyelmeztetés van érvényben.
Május elejéig kell visszafizetnie a Lombard Lízing Zrt.-nek az érintett ügyfelek felé azt az összesen 380 millió forintot, amelyet a beépített casco-biztosításnál árfolyam-különbözetként jogtalanul szedett be tőlük.
Megugrottak a kgfb-díjak az első negyedévben: átlagosan 25 100 forint volt a személygépkocsikra kötött kgfb-szerződések éves díja. Ez az érték az évközi díjhirdetés két évvel ezelőtti bevezetéséhez képest 26 százalékkal magasabb. Tavaly ilyenkor ez az eltérés még mindössze 5 százalék volt.
Nyereségének közel kétharmadát már a régiós leányvállalataitól szerzi a Vienna Insurance Gruop. Az osztrák biztosítócsoport nyeresége 46 százalékkal ugrott tavaly.
.jpg)
A MAL Zrt.-nek 10 millió forintos biztosítása volt, az iszapkatasztrófa 35 milliárdos kárt okozott - egy évvel az eset után sincs változás a jogszabályokban .jpg)
.jpg)
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
