Kolontár hagyatéka: jöhet a kötelező biztosítás a cégeknek is
A MAL Zrt.-nek 10 millió forintos biztosítása volt, az iszapkatasztrófa 35 milliárdos kárt okozott - egy évvel az eset után sincs változás a jogszabályokban
A MAL Zrt.-nek 10 millió forintos biztosítása volt, az iszapkatasztrófa 35 milliárdos kárt okozott - egy évvel az eset után sincs változás a jogszabályokban, jövő tavasszal kerülhet a Ház elé az a törvényjavaslat, mely a cégek egy részének kötelező biztosítást írna elő.
A kormány bevezetné a kötelező biztosítást olyan ipari létesítmények számára, amelyekből esetleg a működésük során katasztrofális következménnyel járó anyagok juthatnak ki - mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezeti ügyekért felelős államtitkára a tárca és a Közép-Európai Egyetem által szervezett "Ipari balesetek" című konferencia után. Az egyebek mellett erről is szóló jogszabály a jövő év elején kerülhet az Országgyűlés elé.
Katasztrófaalapot képeznek majd a biztosítók
Elmondta, az ilyen cégek által rendszeresen befizetett összeg a biztosítótársaságoknál alapot képezne, amelyből egy esetleges baleset során fedezni lehet a következményeket, hogy ne az adófizetők zsebéből kelljen az államnak a kárelhárítást kifizetni.
Illés Zoltán példaként elmondta, hogy a vörösiszap-katasztrófát okozó MAL Zrt. biztosítása 10 millió forint volt, a kár pedig 35 milliárd forint körüli. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban több ipari baleset történt a világban és Magyarországon is.
Mint mondta, az ipari balesetek hirtelen következnek be, nagyon nagy hatással bírnak rövid idő alatt, a következmények elhárítása viszont hosszú ideig tart. "A legjobb védekezés a megelőzés" - fogalmazott az államtitkár. Emlékeztetett, hogy október 4-én lesz egy éve, hogy bekövetkezett a vörösiszap-katasztrófa, amely 10 halálos áldozatot követelt, és 150-160 ember sérült meg, köztük tűzoltók is.
Kolontár tanulságai és egy "világújdonság"
Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója a vörösiszap-katasztrófa kapcsán elmondta: a veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartását más módon, egy egységes hatóság keretében kell elvégezni. Másik fontos tanulságnak nevezte a károkozó magántulajdonban lévő vállalat állami felügyelet alá vonását. A főigazgató szerint a vörösiszap-katasztrófa kapcsán "ez egy világújdonság volt", és sikeres.
Elmondta: új megközelítést, új forrást igényelnek a települési veszélyhelyzeti tervezések, és az ott alkalmazásra felkészíthető erők, felszerelések. Hozzátette: ezért a most elfogadott jogszabály szerint a veszélyes tevékenységet folytató üzemek éves nettó árbevételük 0,1 százalékát fizetik be.
Ismertette, hogy a hétfőn elfogadott jogszabállyal kibővült a katasztrófavédelem jogköre. Eddig csak a közúti veszélyes áruszállításra vonatkozott, de a törvény kiterjesztette a vasúti, vízi és légi veszélyesanyag-szállításra is.
A törvény érinti a polgári védelmi és a veszélyhelyzet-irányítási rendszert is.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az elmúlt napokban az ónos esők jelentős károkat okoztak az országban, a károk bejelentése, felmérése még mindig zajlik – közölték a biztosítók. A nyaralókban keletkezett fagyási károk nagy része valószínűleg még csak ezután fog kibukni.
A munkavállalók döntő része volt már munkanélküli, ötödük már háromszor volt álláskereső. Miután komoly tartalékokkal nem rendelkeznek, ezért a korábbi megtakarítások felélése után nőnek a fizetési késedelmek a hiteleknél, a rezsinél. Ilyen helyzetben meglehetősen nagy gond, hogy a megkérdezettek 82 százaléka nem is hallott a jövedelempótló biztosításokról.
A viharos szél miatt tizennégy megyére és a fővárosra továbbra is elsőfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat. A másodfokú riasztásokat viszont már mindenhol visszavonták. Az ország nagy részén szerdán is erős, viharos széllökésekre kell számítani.
Számos veszély fenyegeti a nyaralónkat, amelyekre érdemes felkészülni, ha nem akarunk csúnyán meglepődni a szabadságunk kezdetén. Az ingatlanokkal kapcsolatos visszatérő hibák nagyon könnyen betörők kezére adhatják a menedéket, de nem csak tőlük kell félni. Az időjárás is okozhat kellemetlen perceket, ha nem látogatjuk és tartjuk karban a nyaralót. Éppen ezért még mindig jól jöhet a lakásbiztosítás.
A viharos szél miatt négy megyére másodfokú, hét megyére és a fővárosra elsőfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat. Emellett több megyében a várható sok eső miatt is figyelmeztetés van érvényben.
Május elejéig kell visszafizetnie a Lombard Lízing Zrt.-nek az érintett ügyfelek felé azt az összesen 380 millió forintot, amelyet a beépített casco-biztosításnál árfolyam-különbözetként jogtalanul szedett be tőlük.
Megugrottak a kgfb-díjak az első negyedévben: átlagosan 25 100 forint volt a személygépkocsikra kötött kgfb-szerződések éves díja. Ez az érték az évközi díjhirdetés két évvel ezelőtti bevezetéséhez képest 26 százalékkal magasabb. Tavaly ilyenkor ez az eltérés még mindössze 5 százalék volt.
Nyereségének közel kétharmadát már a régiós leányvállalataitól szerzi a Vienna Insurance Gruop. Az osztrák biztosítócsoport nyeresége 46 százalékkal ugrott tavaly.
.jpg)
A MAL Zrt.-nek 10 millió forintos biztosítása volt, az iszapkatasztrófa 35 milliárdos kárt okozott - egy évvel az eset után sincs változás a jogszabályokban .jpg)
.jpg)
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
