Két Ptk. egy csárdában
Mit hozott az új Ptk. a bankszektornak? Ahogy az várható volt, elsősorban a hitelbiztosítéki nyilvántartáshoz kapcsolódó szabályozási csúszás miatt éreznek bizonytalanságot a hazai hitelintézetek az új Ptk. szabályozásával, ezen felül úgy érzik, zökkenőmentesen sikerült az új szabályozás átvétele. Részletek >> |
Ahogy azt a K&H Biztosítónál a Privátbankár.hu érdeklődésére elmondták, 2014.03.15-től már az új Ptk. szabályainak megfelelő szerződést köthetnek csak az ügyfelekkel, ugyanakkor a korábbi, a régi Ptk. hatálya alatt létrejött szerződésekre továbbra is a korábbi szabályok maradnak hatályban. Ez Szabó Linda, az Allianz Hungária Zrt. PR és rendezvény osztályának vezetője szerint a napi munka során mind a biztosításközvetítőknek, mind a biztosítók munkatársainak komoly kihívást jelent majd, mert párhuzamos folyamatokat kell működtetni és minden esetben figyelni kell arra, hogy egy adott szerződésre milyen szabályokat kell alkalmazni. Az új Ptk. szabályainak implementálása komplex feladatot jelentett, ezért az Allianznál már 2013 márciusában elindult a munka egy önálló projekt keretében.
Miután az elmúlt évben épp fúziós folyamatok zajlottak, ezért a jogi terület csak az utolsó negyedévben tudott aktívan foglalkozni a Ptk. felkészüléssel – mondta Bartók János. A MetLife Biztosító vezérigazgatója szerint a professzionális külső szakmai támogatásnak és a munkatársaik elkötelezettségének, 2014. február végére sikeresen lezárták a számukra legkritikusabb átalakítási feladatot, a biztosítási szerződéseik így megfelelnek az új szabályozásnak. A szakember szerint az átállási folyamat ezzel nem zárult le, az új Ptk. által bevezett és a biztosítók működését érintő számos egyéb szabály elemzése és implementálása folyamatosan történik.
Bonyolódik a helyzet, ha valaki nem fizet
Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak az ügyfelekkel kapcsolatos anyagokat, de a biztosításközvetítői szerződéseket (a biztosításközvetítői tájékoztatókat) is módosítani kell. A biztosítási területen a legkomolyabb kihívást a társaságok értékelése szerint a díjnemfizetés elmaradásához kapcsolódó új szabályozás jelenti. Ahogy azt a CIG Pannónia Életbiztosítónál elmondták, ez az új szabály jelentős terhet rótt a biztosítóra, mivel a díjfizetés elmulasztása önmagában nem szünteti meg a szerződéseket az új Ptk. szerint.
Emiatt nem csak a feltételeket, hanem a folyamatokat is át kellett alakítani. Maják Viktor, az Union Biztosító kommunikációs igazgatója szerint a korábbiaktól eltérő módon kell kezelni a díj-nemfizetés esetén a díjfelszólítókat és a szerződés megszűnésére is új szabályok érvényesek. Bartók János szerint a biztosító részére kötelezettségként előírt 30 napos póthatáridő kitűzésének kivitelezése – jóllehet első látásra rendkívül egyszerű szabálynak tűnik – modellezéseik alapján gyakorlati-technikai problémákat okozhat – annak ellenére is, hogy a szakember szerint a szerződések fenntartása és üzleti eredményeik szempontjából a biztosítók alapvető érdeke.
Czene Árpád, az AXA Biztosító Zrt. életbiztosítási termékstratégiai igazgatója szerint ezen új szabályozás miatt valószínűleg minden biztosítónak hozzá kellett nyúlnia a saját folyamataihoz, és módosítani a korábbi működésen.További változást hozott a CIG szerint, hogy megkülönböztetésre kerültek a nem fogyasztói szerződések, amelyeknél a szerződés létrejötte a vagyonbiztosításban eltér a fogyasztói szerződésekétől. A „nem fogyasztói” szerződések több típusánál is kikerült az a kitétel, hogy a szerződés a biztosító hallgatásával jön létre.
Egy eset, két biztosítás
A CIG-nél és a K&H-nál is problémát látnak a többszörös biztosítás lehetőségével kapcsolatban, mert megítélésük szerint annak szabályozása a Ptk-ban elnagyolt. Többszörös biztosításkor az ügyfél ugyanarra a kockázatra több biztosítóval köt szerződést - a jogalkotó célja az volt a szabáyozással, hogy az ügyfelek számára egyértelmű helyzetet teremtsen és a biztosítók ne egymásra mutogassanak, ha szolgáltatást kell teljesíteni. Ugyanakkor a jogalkotó nem biztosít megfelelő eszközöket a biztosítók számára a visszaélések kiküszöbölésére, amely a biztosítók értékelése szerint komoly gondokat okozhat.
Ez az új szabály a biztosítók között fokozottabb kommunikációt, adatcserét és elszámolási rendszer működtetését feltételezi, amelyhez kapcsolódóan az alapokat a biztosítási törvény (Bit.) módosítása ugyan megteremti, de minden bizonnyal a szabályok további pontosítására is sor kell kerüljön. A K&H szerint a döntően banki oldalon gondot jelentő zálogjog, illetve az engedményezés helyett bevezetendő egyéb eljárások alkalmazásának esetleges nehézségei, a zálognyilvántartás kezelésével kapcsolatos kötelezettségek miatt felmerülő problémák szintén figyelmet érdemelnek, hiszen az ügyletekben a biztosítók is érintettek lehetnek.
Elővehetik a cégvezetőket - örülnek a biztosítók
Persze, üzleti lehetőségeket is hoz az új szabály: a vezető tisztségviselők felelősségének jelentős szigorodása, amely akár üzletet is hozhat a biztosítóknak. Azonban, miként a Metlife-nál felhívták a figyelmet - az új felelősségi szabály a jogszabály szöveg szintjén könnyen érthető ugyan, de annak lehetséges tényállásai tekintetében jelenleg csak spekulálni lehet. Emiatt a társaság szerint itt helye lenne pontosító szabályozásnak.