A gépjármű-biztosítások területén lezajlott nagymértékű díjcsökkenés érezhető hatással volt a kárrendezési folyamatokra is. A biztosítók a kárrendezés során szigorúbbak lettek, így az eljárás sok esetben nehézkesebbé vált. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) tíz pontban gyűjtötte össze, hogy mire érdemes odafigyelni a kárrendezés során, hogy probléma mentesen juthassunk hozzá a biztosítási összeghez.
1. Baleseti bejelentő
A FBAMSZ kiemelten fontosnak tartja, hogy az autónkban mindig tartsunk néhány nemzetközi (a köznyelvben a színe alapján ’kék-sárgának is nevezett) baleseti bejelentőt, így akár több szereplőt érintő eseményt is hiánytalanul le tudunk dokumentálni a biztosítók által elvárt formában. A helyszínen készségesnek tűnő károkozó később megváltoztathatja álláspontját, ezért fontos, hogy egyértelműnek tűnő esetekben is írásban külön is kérjünk tőle nyilatkozatot arról, hogy a balesetben elismeri a felelősségét.
2. Okostelefon: mire jó, és mire nem?
FBAMSZ kiemelte, hogy számos biztosító kínál okostelefonra baleset-bejelentési alkalmazást, ám ez nem helyettesíti az előbb említett dokumentumot. Leginkább azért nem, mert az ott közölt információkat a felek nem tudják hitelesen igazolni aláírásukkal. Arra viszont mindenképpen ki tudjuk használni mobiltelefont, hogy a megfelelő dokumentálás érdekében a lehető legtöbb körülményt igyekezzünk fényképen is rögzíteni.
3. Amikor kötelező rendőrt hívni
A baleseti események nagy részében a felek rendőr közreműködése nélkül is rendezni tudják a szükséges teendőket. Három esetben azonban mindenképpen rendőrt kell hívni a helyszínre: személyi sérüléssel járó baleset esetén, ha felmerül a gyanúja, hogy a másik fél ittasan vezette járművét, illetve, ha a felelősség és más fontosabb körülmény megítélésében eltérő a felek álláspontja.
4. Több elem sérülése gyanús lehet
Főként többszörös ütközés esetén fordul elő, hogy az autón eltérő helyeken is keletkezik sérülés. A szövetség szerint a biztosítóval történő egyeztetések során sokszor problémát okoz annak egyértelmű igazolása, hogy e sérülések mindegyike az adott baleset során keletkezett, ezért ezek megfelelő dokumentálására (fénykép, tanúk, rendőrségi jegyzőkönyv) fokozottan oda kell figyelni.
5. Kárbejelentéskor ne csússzunk a határidővel
Ha csak tehetjük, a kárt 2 munkanapon belül jelentsük a biztosítónak - hívta fel a figyelmet a FBAMSZ. Mindez nemcsak azért fontos, hogy a folyamatot elindítva mielőbb a pénzünkhöz és a megjavított autónkhoz jussunk, hanem amiatt is, mert a késlekedés – főként, ha több sérülés is van az autón – felvetheti a gyanút, hogy egyes károk nem is a baleset időpontjában keletkeztek, amely az ügyintézés további elhúzódását, rosszabb esetben a kárigény egy részének elutasítását is eredményezheti.
6. Hiányos dokumentáció miatt elhúzódhat az ügyintézés
A biztosítót ugyan jogszabály kötelezi arra, hogy három hónapon belül mindenképpen meghatározza a kárösszeget, ám az óra csak akkor kezd ketyegni, ha valamennyi, a biztosító és szerviz által kért dokumentumot rendelkezésre bocsátottunk. A kárügyintézés elhúzódásának ez a leggyakoribb oka. Cégek esetén sokszor egy hiányzó bélyegző, áfa-nyilatkozat vagy az aláírási címpéldány másolatának hiánya is akár hetekre megakaszthatja a folyamatot - mutat rá a szövetség.
7. Vagyoni és nem vagyoni kártérítés
A balesetben nem csupán a jármű sérülhet. A biztosító személyi sérülés vagy egyéb vagyontárgy (ruházat, poggyász, szemüveg, stb.) károsodása esetén is köteles jótállni. Kevesen tudják, de ha a jármű igazolhatóan pótolhatatlan a javítás idejére, a kölcsönzött bérautó díját is térítenie kell, mindehhez azonban ezeket a kárigényeket is egyértelműen jelezni kell a biztosító felé.
8. Nem köt a rendőrségi jegyzőkönyv sem
A biztosítónak jogában áll a károsult vétlenségéről kiadott rendőrségi igazolás ellenére is elutasítani a kárigényt, vagy kármegosztást megállapítani. Ezért is különösen fontos a baleset megfelelő dokumentálása.
9. Totálkár - mennyi is az annyi?
Gyakori probléma a roncsérték meghatározása is. A biztosítók által meghatározott értéken ugyanis gyakran nem sikerül a roncsot értékesíteni. Ebben az esetben azt kell elérni, hogy a biztosító vagy segítsen a vele szerződő kereskedőkön keresztül a megadott roncsértéken eladni az autót, vagy térítse meg a roncsra beszerzett ajánlatok és a megállapított roncsérték különbözetét.
10. Avultatás
Megkerülhetetlen biztosítási alapelv, hogy a károsult nem gazdagodhat a káresemény kapcsán. Ez vonatkozik a beépített alkatrészekre is, vagyis például öreg autó esetén egy alkatrészcsere során sem fizeti ki a biztosító az alkatrész teljes vételárát, csupán annak avultatott mértékét. Ebben a tekintetben – ha cascóra rendezzük a kárt – az önrészen kívül mindig számítanunk kell arra, hogy az avulás mértékét is nekünk kell fizetnünk.
A kárrendezési eljárással kapcsolatban a FBAMSZ úgy véli, hogy alapvető javulást hozhatna a direkt kárrendezés bevezetése. Hozzátették, hogy minden korábbinál indokoltabb a direkt kárrendezés lehetőségének a FBAMSZ által immár évek óta szorgalmazott bevezetése. A direkt kárrendezés lényege szerint az ügyfél választhat, hogy a károkozó, vagy a saját KGFB-biztosítóján keresztül rendezi autója kárát. Ebben a pillanatban ugyanis az ügyfélnek érdekévé válik olyan biztosítóval szerződni, amely hangsúlyt fektet a minőségi kárrendezésre, ily módon az immár romboló kötelezőpiaci árverseny a szolgáltatások versenyévé válhatna.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
