Történelmi mélypontot ütött meg a forint a héten, az árak őrült módon elszálltak, az élelmiszerek árrobbanását pedig már nehéz jelzőkkel illetni. Miért van mindez és mi vár ránk a következő hónapokban? Ezeket a kérdéseket is megválaszolja a Hét videójában lapcsaládunk lapigazgatója, Gáspár András és lapunk felelős szerkesztője, Székely Sarolta. 

Sokakat foglalkoztat ez a kérdés, különösen azokat, akik a kétszámjegyű infláció ellenére is képesek külföldön nyaralni, és most azt próbálják kisakkozni, mikor váltsanak eurót. A Magyar Nemzeti Bank e heti brutális kamatemelése azzal kecsegtetett, hogy talán megfordul a forint hetek óta tartó gyengülő trendje. Nem így történt. Miért? És minek kell történnie ahhoz, hogy hazai fizetőeszközünk erősödjön? Van ennek egyáltalán reális esélye? Heti videónkban ezekre a kérdésekre kerestünk válaszokat.

Moszkva taktikája az, hogy elnyújtsa a háborút, amíg a Nyugat belefárad a konfliktusba. Valóban, Washingtontól Berlinig már a stagfláció réme kísért. Friss számítások szerint egy átlagos német család fűtési számlája idén 2640 euróval lesz magasabb, mint 2020-ban.  A németeknek csak 23 százaléka hisz az oroszok elleni győzelemben, míg 70 százaléka tárgyalásos békét lát szükségesnek. Külpolitikai szakértőnk értesülései szerint már titkos tárgyalások folynak Berlin és Moszkva között. Káncz Csaba videó-interjúja.

A héten már nem csak kóstolgatta, de határozottan át is lépte a 400 forintos szintet az euró árfolyama, ráadásul rövid távon nem is látszik, hogy mitől tudna a magyar fizetőeszköz visszaerősödni. A kormánynak ehhez piacbarát politikát kellene folytatnia, illetve igen fontos kérdés az uniós pénzek ügye is. 7 milliárd eurónál is több pénzről, vagyis közel 3000 milliárd forintról van szó. Ez a magyar gazdaságot, a hazai tőkepiacot és a forint helyzetét is képes lehetne stabilizálni. Nagy kérdés, hogy Orbán Viktor a pénzt választja, vagy számára nagyobb politikai előnyt nyújt, ha Brüsszellel hadakozhat. Az aktuális fejleményeket Király Béla kollégánk elemzi.

A héten nyújtotta be a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét a parlamentnek. A dokumentum tartalma több sebből is vérzik. Hogy milyen jövő vár ránk és mi a gond a költségvetéssel, arról lapunk felelős szerkesztője, Székely Sarolta beszél. 

A hét egyik legfontosabb gazdasági eseménye volt az orosz olajimporttal szemben bevezetett embargó, amely alól azonban Magyarország mentességet kapott. Ezt a nemzetközi sajtó egy része, és maga a magyar miniszterelnök is egyfajta győzelemként adta el, Orbán Viktor azt is hangoztatta, hogy megvédte a rezsicsökkentést. Ez a kérdéskör azonban jóval szövevényesebb ennél, lapunk videós sorozatában Király Béla igyekszik megvilágítani a történések hátterét és következményeit.

Oroszország ukrajnai inváziója megrendítette a globális rend alapjait, a konfliktus mértéke és kimenetele még nem világos. A háború feltárta Oroszország politikai, hírszerzési és katonai gyengeségeit, egyben aláásta Moszkva pozícióját mind globálisan, mind a posztszovjet térben.  A konfliktus már tovagyűrűzött Ázsiára, és felerősítette a Kína és az Egyesült Államok közötti nagyhatalmi versenyt. Az amerikai közvélemény és a republikánus párt támogatása Ukrajna irányába egyre csökken, ahogy a Biden-kormány növeli a segélyeket.  De miért is tartja Orbán Viktor miniszterelnök hazánkat még mindig a Moszkva-Belgrád tengelyen?  Káncz Csaba videó-interjúja.

A héten tette közzé a KSH az első negyedéves GDP adatot, ami kirobbanó növekedésről tanúskodott. Ezek alapján a politikai életet megrengető gazdasági válság nehezen képzelhető el. Orbán Viktor új kabinetje számára az infláció jelenthet kihívást, ám a miniszterjelöltek bemutatkozása során úgy tűnt, ennek kezelésére is megvan a recept.

Horrorisztikus, több mint húsz éve nem látott inflációs számot közölt a héten a KSH. Ráadásul a 9,5 százalékos éves szintű áprilisi pénzromlás még magasabb is lehetne, ha nem fojtották volna le azt az árstopok. De vajon az utóbbiak ellenére is egyre elviselhetetlenebb drágulás még tovább folytatódhat? S mit tehet ez ellen a jegybank és mit a most megalakuló ötödik Orbán-kormány? Heti videónkban egyebek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

A hét videójában ezúttal a friss konvergenciaprogramot vette górcső alá felelős szerkesztőnk, Székely Sarolta.

Tavaly egy ponttal csúsztak le a döntőről. Az idén azonban jobban ráfeküdtek a kvízkérdésekre és meg is lett az eredménye: megnyerték a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny 2022-őt. A budapesti Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola csapatának tagjaival és felkészítő tanárával készített interjúból kiderül, mit is jelent a nevük, az Audere est Facere. Valamint az is, mit tanácsolnak azoknak, akik a következő megmérettetésen szeretnének a képzeletbeli dobogó legfelső fokára állni. 

Ukrajna egyre inkább egy proxy-háború színterévé válik, kiváltva Moszkva mellett Ankara és Peking kritikáját is. De hova is áll az Orbán-kormány? Káncz Csaba külpolitikai elemző videó-interjúja.

"Minden csak drágább, drágább és drágább", mondják a nagybevásárlók a piacon. Megkérdeztük a látogatókat a Nagycsarnokban, és senki sem igazán vidám. 

Miközben Orbán Viktor szerint a korrupcióval kapcsolatos kérdésekben már megállapodtak Brüsszellel, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten korábban épp arról beszélt, hogy főleg az antikorrupciós reformról nem tudnak megegyezni. Emiatt a Bizottság továbbra sem adja oda Magyarországnak a Helyreállítási Alap pénzeit, a héten pedig bejelentette a jogállamisági mechanizmus megindítását, amely további uniós források befagyasztását teszi lehetővé.

Rendkívüli tematika mentén készült el A hét videójának eheti adása. A szokásokkal ellentétben egy még meg nem történt esemény a legfontosabb a héten. A vasárnapi választásokra hangolt videóban kolléganőnk, Székely Sarolta mondja el a legfontosabbakat a szokatlan és felbolygatott kampányról. 

Az infláció sokakat aggaszt, a háború kevésbé. Megkérdeztük az embereket.

Nem csak bérprobléma, hanem strukturális probléma van az oktatásban, és legjobban a diákok látják, hogy baj van. 

A Nyugati pályaudvarnál számos segélyszervezet várja az Ukrajnából érkezőket. Megpróbáltunk eligazodni közöttük. Nem volt könnyű, viszont sok a jóindulat.

Megkérdeztük, mit gondolnak az emberek a háborúról és hogy ők vajon fegyvert ragadnának-e, ha védekezni kell.

Az európai biztonságpolitikai rendszer alapjaiban rendült meg.  Moldova szakadár tartományának vezetői február 22-én jártak Moszkvában és kérték a függetlenségük elismerését.  Az elmúlt órákban Transznyisztriából is lőtték Ukrajnát. Káncz Csaba videóinterjúja.

Az Európai Unió Bírósága a héten jóváhagyta a jogállamisági mechanizmust, így mostantól uniós forrásokat lehet megvonni a tagállamoktól bizonyos jogállamisági normák sérülése esetén. De valóban megvonhatják-e a Magyarországnak járó uniós forrásokat? Egy pénzcsapot már tavaly nyáron elzárt Brüsszel. Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

Az UEFA friss jelentése több érdekességre is rávilágít a magyar bajnokság pénzügyeivel kapcsolatban. Brutális mértékben nőttek a járvány alatt a focista fizetések, és ezzel párhuzamosan a bajnokság bevételei is. Ezen a héten a témában a legfontosabbakat kolléganőnk, Székely Sarolta foglalja össze.

Bár számos sebből vérzik a vagyonnyilatkozatok rendszere, még így is találni megdöbbentő vagyonokat, vagy épp teljesen szokatlan lépéseket. A Hét videójának témája nem is lehetne más.

Az Ethereum-rendszer mély reformja, a szabályozás az USA-ban és az EU-ban, a metaverzum és a blokklánc-alapú online játékok fejlődése, az intézményi befektetők belépésével az áringadozás csökkenése, a magas hozamok a DeFi-ágazatban - legalább öt fontos előrelépés várható az idén, ami a kriptópiacot felélénkítheti, mondta el e heti videónkban munkatársunk, Eidenpenz József.

Washington már egy ukrán gerillaháború támogatására sző terveket. A stratégia autonómiát kóstolgató EU számára az orosz-ukrán konfliktus most úgy jött, mint ablakos tótnak a hanyatt esés. De mik Putyin stratégiai céljai az ukrán válság kirobbantásával?  Káncz Csaba, a Privátbankár külügyi szakértőjének videókommentárja.

Innen szép nyerni: az egyik legfontosabb inflációs mutató 20 éves csúcsra emelkedett, a Privátbankár Árkosár-indexe 15 éve nem látott szinten jár - mennyit segít, ha néhány alapélelmiszer árát visszaállítják az októberi szintre?

Az építőanyag-és lakásárak ellen folytat ádáz küzdelmet 2022-ben. Megnéztük, milyen esélyekkel. 

A nyugdíjasok számára is fontos adatok láttak napvilágot a héten. Ám ezeknek nem örülhetnek maradéktalanul. Hogy miért fontos az infláció és a GDP-várakozás és hogy ezek jót vagy rosszat vetítenek-e előre a nyugdíjasok számára, arról kolléganőnk, Székely Sarolta beszél a hét videójában. 

A héten beiktatták az új német kormányt – Angela Merkel tizenhat év után távozott a kancellári posztról. Ki volt ő valójában: Európa sírásója vagy megmentője?  Miként fog emlékezni rá az utókor? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

Papíron tele lesznek a hazai hotelek és éttermek az adventi időszakban, de a 4. hullám keresztbe tehet nekik. Van-e, lesz-e elég külföldi turista? Mire és mennyit költenek itt, ha jönnek? És mi lesz, ha a magyarok sem özönlenek? Budapesti helyzetkép munkatársainktól: Mester Nándortól és Izsó Mártontól.

Legalább tíz oka van annak, amiért a héten a forint új történelmi mélypontra érkezett, közöttük Magyarország-specifikus és nemzetközi tényezők is. A kamatemelések mellett az MNB még sok szempontból laza, mint a kötvényvásárlások és olcsó hitelek terén. A kormány pedig szórja a pénzt, miközben a globális tőkepiaci hangulat sem éppen rózsás.

A belarusz és a lengyel politikai vezetők szorgalmasan sütögették az elmúlt napokban saját belpolitikai pecsenyéjüket a határválság kapcsán. De hogyan és miért csúszik át ez a krízis egyre inkább ukrán energiaválsággá? Káncz Csaba videókommentárja.

A kormány azzal, hogy csökkenti az üzemanyagárakat több szempontból is fontos lépést tett. Egyrészt a lakosság körében ez népszerű döntés, másrészt az infláció szempontjából is fontos.

Látványosan berobbant a koronavírus-járvány negyedik hulláma. És mintha "deja vu"-érzésünk lenne, hogy ez már megtörtént valamikor. Egészségügyi szakértők hetek óta arra figyelmeztettek, nehogy a harmadik hullám idején meghozott késői szigorítások megismételjék magukat a negyedik hullámban is. És a múlt héten bejelentett korlátozások még mindig nem széleskörűek, a zárt közösségi terekben még mindig szabadon járhatunk-kelhetünk maszk nélkül. Nincs más hátra, mint felfogni, hogy mindenki saját maga vigyázzon az egészségére, mert senki nem fogja helyette megtenni.

Szinte már biztosra vehető, hogy 2022. január elsejétől bruttó 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér idehaza. A hét videójában kolléganőnk, Székely Sarolta foglalja össze a legfontosabbakat ezzel kapcsolatban. Kiderül, többek között, hogy mi van az új gyurcsányozós kormányszlogen mögött, mennyit jelent a beígért adócsökkentés, és az is, hogy kiléphetünk-e végre a sereghajtók sorából az uniós statisztikában.

A gáz ára idén óriási mértékben nőtt, igaz az utóbbi napokban visszaesést láthattunk. Európában továbbra is kiemelt téma a helyzet kezelése, annak ellenére, hogy összeomlásra aligha kell számítani.

Csúcsközelbe emelkedett a bitcoin a héten, de valójában a kriptodevizaszektoprban nem ezek az árfolyam-változások jelentik az igazán lényeges híreket, hanem a háttérben zajló fejlesztések. Sikeres elemzéssel, szelekcióval pedig a bitcoinnál jóval nagyobb nyereségeket lehet elérni.

Az ellenzéki előválasztás uralja a kommunikációs teret. Nem gyakran van erre példa, hogy az ellenzék tematizálni tudja a közbeszédet. Ez tehát a hét témája, a hét videójában.

Németországban tizenhat év után valószínűleg kiesik a hatalomból a jobboldal, helyét egy baloldali- liberális-zöld kormány veheti át. Az új kabinet minden bizonnyal tovább növeli majd a politikai nyomást az Orbán-kormányon, de a gazdasági kapcsolatok aligha fognak sérülni.

Valóban, eddig soha nem látott pénzt kapnak a rendes nyugdíjon felül a jogosultak év végén, de nagy az aránytalanság.

A hazai hiteltörlesztési moratórium már eddig is világcsúcstartó volt, de ezt a kétes dicsőséget az Orbán-kormány még tovább nyújtotta azzal, hogy egészen 2022. június 30-áig nem kell fizetni a bankok felé az adósságokat - igaz, már csak a rászorulóknak. Azzal is kedvez ugyanakkor a népnek, hogy visszamenőleges hatállyal csökkenti a bankok által a hitelkártyák és folyószámla-hitelkeretek után felszámított kamatot. Heti videónkban felelős szerkesztőnk, Csabai Károly arra keresi a választ, milyen hatásai lehetnek e nyilvánvalóan a jövő évi tavaszi választások jegyében meghozott intézkedéseknek.

Az afganisztáni kivonulás után sokan már új „Biden-doktrínáról”, a külföldi katonai intervenciók végéről beszélnek. Az amerikai történelem viszont másra tanít bennünket és az óriásira nőtt katona-ipari komplexum is bármikor újabb megrendeléseket követelhet magának. Eközben az amerikai hátország már forrong. Káncz Csaba külpolitikai elemző videókommentárja.

Szerdán megszavazta az ellenzéki többségű Fővárosi Közgyűlés, hogy Budapest nem kíván a 2023-as atlétikai világbajnokság házigazda városa lenni, ha az Orbán-kormány a Diákvárosnak szánt terület egy részét inkább a kínai Fudan egyetemnek adja át. Vagyis ez még nem jelenti azt, hogy biztosan nem lesz atlétikai világbajnokság Budapesten.

Sorrendben harmadszor emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatán, amelynek következtében az már több mint hat éve nem látott magasságba emelkedett. Ez rossz hír a hitelfelvételre készülőknek és a változó kamatozású kölcsönöket törlesztőknek egyaránt. Ráadásul szinte biztosra vehető, hogy még nincs vége a monetáris szigorításoknak. De vajon meddig emelkedhet még a hitelek árazásánál irányadó MNB-alapkamat? Ez alapvetően attól függ, mennyire sikerül letörni az inflációt. Ezekre a kérdésekre keresi a választ heti videónkban felelős szerkesztőnk, Csabai Károly.

A hét legfontosabb gazdasági adata a kedden publikált GDP adat volt. A magyar gazdaság a tavalyi mélypont után nagyot ugrott, és ismét Európa élvonalába került. Ugyanakkor a látványos növekedés hátterében ott áll az alacsony bázis is. A tavalyi visszaesést ledolgozta a GDP, a kérdés, hogy sikerül-e valóban tartósan növekedési pályára állni, számos kockázat fenyeget, amelyek megakaszthatják az örvendetes folyamatokat. Munkatársunk, Király Béla foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.

A varsói kormányzat mára egyszerre számít fekete báránynak az Egyesült Államokban, Németországban, Oroszországban és Izraelben. A lengyel politikai válság bizony magyar tanulságokkal is szolgál. De miért más a magyar és a lengyel jogállami folyamatok megítélése Nyugaton? Erről beszél videókommentárjában Káncz Csaba külpolitikai elemző.

Hogyan jutottunk odáig, hogy razziázó csapatokat küldött Orbán Viktor a hazai építőanyagiparos cégekre? Mi a gond ezekkel az ellenőrzésekkel és miért nincs elegendő hatásuk? Miért nem csökkennek továbbra sem az anyagárak? Egyáltalán, mi lehet a megoldás? Erre világít rá munkatársunk, Mester Nándor A hét videójában.

A sportkedvelők számára izgalmas hétvége ez a mostani, mivel most rendezik a Forma-1 magyarországi futamát, a késő délutáni óráktól kezdődően pedig a labdarúgó NBI 2021/22-es bajnoki szezonjának első fordulója zajlik.