A lehallgatási botrány akár egy James Bond-film forgatókönyve is lehetne: egy kibercég kémprogramokat ad el autoriter hajlamú kormányoknak, amelyek azok segítségével politikusok, újságírók, cégvezetők telefonjait figyelik meg, a gyanú szerint politikai céllal. Sajtóhírek szerint az ügyben Magyarország is nyakig benne van. A magyar kormány nem cáfolja a szoftver beszerzését és használatát, de azt mondja, hogy semmi törvénytelen nem történt, az egész csak hisztéria. De tényleg csak erről van szó? Hol van a határ jogos és jogtalan megfigyelés között? Bízhatunk-e még egyáltalán a hatalomban? Lesz-e az ügynek bármilyen következménye? És emlékszünk-e még Edward Snowdenre vagy Julian Assange-ra? Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.  

Az Orbán-kormány feltűnően gondos idén a nyugdíjasokkal, mindent úgy alakít, hogy bőséges pénzosztásban legyen részük. Ez már a választási matek része? Erre kerestük a választ e heti videónkban.

A legpesszimistább várakozások igazolódtak, sokéves csúcsra emelkedett az infláció júniusban – a háttérről, a dráguló élelmiszerekről és a következményekről beszélnek A hét videójában munkatársaink.

Csaknem egy évtizede nem látott lépésre szánta el magát a Magyar Nemzeti Bank: megemelte a jegybanki alapkamatot. Ez persze nem volt váratlan, a 0,3 százalékpontos szigorítás bejelentése után mégis gyengült a forint. Vajon miért? És minek a hatására kezdett alig egy órával később őrült erősödésbe? S mi lesz a hatása a kamatemelésnek a hitelekre, a bankbetétekre, a tőzsdékre? Ha pedig lesz negyedik hullám, az hogyan befolyásolhatja a jegybank terveit? Ezekre keresi választ munkatársunk, Csabai Károly a legfrissebb videónkban.

Hamarosan megkezdi működését a gigantikus Helyreállítási Alap, a NextGenerationEU, amelyből Magyarország több mint 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap az elkövetkező években. De mire fog elmenni ez a hatalmas összeg, és meddig feszítheti a húrt a magyar kormány, hogy ne essünk el uniós forrásoktól? Annyi biztos: ha tagjai vagyunk egy klubnak, akkor az a minimum, hogy betartjuk a játékszabályait. Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja.

Miközben az infláció továbbra sem akar szelídülni, és a jegybank kénytelen visszafogni az eddigi laza monetáris politikát, a kormány erős fiskális bővítésbe kezd.

Tavaly a magyar gazdaság öt százalékot meghaladó mértékben esett a koronavírus-járvány, illetve a nyomában járó korlátozások miatt. Munkatársunk, Vég Márton azt foglalja össze, hogy a NER-közeli milliárdos nagyvállalkozókat is megviselte-e a válságos 2020-as év.

A héten összeült Monetáris Tanács gyakorlatilag megerősítette, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke már nyolc nappal korábban kilátásba helyezett: június végén kamatot emelnek. De miért is van szükség erre? Ezt járta körül kollégánk az e heti videónkban. 

Az izraeli hadsereg győzött, de a stratégáknak le kell szűrniük a tanulságot számos fenyegető politikai folyamatból. De miért karolta föl Kína példátlan határozottsággal a palesztin ügyet? A hét videójában erről beszél Káncz Csaba.

Az inflációt a szegények adójának hívják sokszor félig-meddig tréfásan, hiszen az elszabaduló árak az ő pénztárcájukat az átlagosnál jobban megcsapoljaák. A héten publikálta a fogyasztói árindex áprilisi alakulását a KSH. Heti videós anyagunkban többek között azt is elemeztük, hogy az alacsonyabb jövedelműekre hogyan hatott az árindex változása.

Több mint egy éve tologatja a kormány a rozsdaövezetek kijelölését. Pedig nagy szükség lenne rá, hiszen még inkább felpörgetné a lakásépítést, új körzeteket lehetne bekapcsolni a városok vérkeringésébe és munkahelyteremtésnek sem utolsó. Az előzményeket és a lehetséges eredményeket mutatja be Mester Nándor A hét videójában.

Már az elmúlt hetekben is hozott a kormány erősen vitatható járványügyi intézkedéseket, de ezekre pénteken még rátett egy lapáttal. A sokak által nem kedvelt kínai vakcina után előbb megengedte az AstraZenecára való önkéntes jelentkezést, de hogy biztosan meglegyen szombatra az újabb nyitáshoz kötött 4 millió beoltott, pénteken az egyéni kívánságlisták élén szereplő Pfizert is felkínálta. Lett is belőle nagy bonyodalom. De mi jöhet még? Erre is kitér kollégánk, Csabai Károly a hét videójában.

Az április 18-án bejelentett európai labdarúgó Szuperliga április 20-ra kárörvendő kacaj közepette már hamvába is holt. A sorozat viszont még feltámadhat, a világ futballját ugyanis szétfeszítik az ellentmondások. Marosi Gergely sportújságíró elemzi a történéseket.

A miniszterelnök március végén jelentette be, hogy április 19-én ismét kinyitnak az iskolák. Már akkor is erősen megoszlott az érintett szülők véleménye, míg a pedagógusok többsége Orbán Viktoréval ellentétes álláspontot képviselt. Azóta kis túlzással naponta változtatott a koncepción a kormány, ennek ellenére nem sikerült olyan megoldást kitalálni, ami mindenki számára elfogadható. A hét videójában a nyitás melletti és elleni érvek is elhangoznak.

Az élelmiszerárak emelkedése lassul a hipermarketekben, örülni azért mégsem lehet felhőtlenül: az elmúlt év robosztus drágulása után nem csoda, ha most lassul az élelmiszer-infláció. Friss tapasztalat, hogy résen kell lennünk a bevásárlásnál és néha bizony a kisebb betűtípussal írt számot is meg kell néznünk az árcímkén, mert néhány termék ismét elkezdett „összemenni” – és mindezt a járványhelyzetben jobb, ha inkább egyedül tesszük, nem a fél családdal.

Kitartó nézőink megszokhatták, hogy rendre aktuális közéleti, politikai, gazdasági témákkal jelentkezünk a Hét Videója rovatunkban. Ezúttal kivételt teszünk, és magunkkal, a sajtóval foglalkozunk. Persze ennek is megvan a maga aktualitása.

A koronavírus-járvány harmadik hullámának kellős közepén jelentette be a Magyar Bankholding Zrt., hogy a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülési folyamata alig valamivel több mint két év múlva, 2023 közepén lezárulhat. Heti videónkban kollégánk, Csabai Károly azt járja körül, mennyire lehet reális ennyi időn belül egybetolni három nagybankokat, s például kell-e félnie az OTP-nek.

Több, bérrel kapcsolatos nemzetközi statisztika frissült az elmúlt időszakban. A hazánkra nézve cseppet sem hízelgő számsorokról kolléganőnk, Székely Sarolta beszél heti videónkban.

Bár a hírfolyamok fősodrában a héten bérelt helye volt a koronavírus-járvány tomboló harmadik hullámának és az oltással, vakcinákkal kapcsolatos híreknek, más említésre méltó történést is volt a héten. A friss inflációs adattal kapcsolatban meglehetősen felemás kép rajzolódik ki, amiről kolléganőnk, Székely Sarolta beszél heti videónkban.

A hét egyik legnagyobb eseményét kétségtelenül az új egészségügyi jogviszonyról szóló munkaszerződések aláírása vagy alá nem írása jelentette. Szokásos videós anyagunkban arról esik szó, hogyan teltek az aláírás döntését megelőző napok. 

Húsvétra meg kell szabadítani az országot a rákfenétől, azaz a koronavírustól - ez lehet a legfőbb szempont most a járványkezelésben.

Hónapok óta tart a számháború és a politikai üzengetés a kormány és a polgármesterek között arról, hogy ki, mi és miért okozta az önkormányzatok pénzügyi problémáit. Munkatársunk, Vég Márton azt foglalja össze, hogyan jutottunk idáig és valóban becsődölhet-e Budapest.

Súlyos milliárdok érkeztek a Váli-völgy falvainak, mióta megint kormányfő lett Orbán Viktor. Munkatársunk, Mester Nándor összegyűjtötte, hogy mire költötték ezt a rengeteg pénzt és a helyszínen is megnézte, hogy milyen képet festenek ezek a falvak most.

Hétfőn váltak nyilvánossá az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai. A dokumentumokból számos meglepő és érdekes dologra derülhet fény, ha kicsit alaposabban megnézzük azokat. A hét videójában ezúttal kollégáink mesélnek arról, mi olvasható ki a vagyonnyilatkozatokból.

Miközben tőlünk Nyugatra egymást érik a karanténellenes tüntetések, addig Magyarországon ilyesmi elképzelhetetlen – az emberek rezignáltan veszik tudomásul a korlátozások újabb és újabb meghosszabbítását. Mi áll ennek a hátterében?  Ami Nyugaton természetes, az nálunk miért nem az? Erre keresik a választ A hét videójában kollégáink, Tiszai Balázs és Wéber Balázs.

Az amerikai külügyminiszter- és pénzügyminiszter-jelölt szenátusi meghallgatásain nagyon kemény üzenetek hangzottak el Kína felé. Az Orbán-kormányra több ok miatt is borzasztóan nehéz időszak vár. Káncz Csaba videókommentárja.

Elindult a Klasszis, az Mfor és a Privátbankár.hu prémium tartalmait kínáló előfizetési rendszer - a Hét Videójában Gáspár András lapigazgató mutatja be a rendszer működését és igyekszik választ adni a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.

Aktuális heti videónkban a friss bejelentésre reagálunk, mely szerint a kormány február elsejéig kitolta a járványügyi korlátozások hatályát, vagyis még legalább három hétig haza kell érnünk este nyolcra, miután legkésőbb hét óráig elvégeztük a bevásárlást. Ebből már mindenkinek elege van, azonban van egy olyan megérzésünk, hogy abból a három hétből több is lesz, mire végleg leszámolhatunk a diktatúrákat idéző kényszerű szigorral.

Diego Maradona elképesztő játékos volt, aki tudásának és a közvetítések terjedésének köszönhetően globális ikonná vált. Ugyan a pályán kívüli dolgaival sokat tett a hírnevének lerombolásért, ám számunkra így is ő minden idők legjobb játékosa.

Izgalmas hét volt a devizapiacon, a forint ugyanis felült a hullámvasútra, amelynek tempóját részben az MNB lépései határozták meg.

Az elmúlt héten több sajtóorgánum is beszámolt egy friss elemzésről, mely egy három hónappal ezelőtti cikkünket titulálta fake news-nak. Ám ezzel közgazdasági alaptételeknek és szabályoknak, metódusoknak is nekiment, csak azért, hogy a cikkben megfogalmazott állítást álhírnek tudja beállítani. Az eredeti cikkünkről és az elemzésben megfogalmazott kritikáról kolléganőnk, Székely Sarolta beszél.

Egyre többen gondolják azt az esetszámok alakulása alapján, hogy elért minket a koronavírus-járvány második hulláma. De ha ez így van, miért nem nőtt meg - hála az égnek - az elhalálozás? - tehetik fel a kérdést. Erre is megpróbáltunk választ találni e heti videónkban, mint ahogy arra is, hogy miért engedi az üzletembereknek a határ átkelését korlátozások nélkük a kormány, miközben a nép egyszerű fiainak szigorú eljárásrendet kell betartaniuk. A sportolók is különleges kegyben részesülnek, holott mára egyértelművé vált, hogy a sportklubok a járvány magyarországi gócpontjaivá váltak. Munkatársunk, Baka F. Zoltán keresi a választ ezekre a kérdésekre. 

Különleges elemzést publikáltunk a héten, melyben egy új szemszögből vizsgáltuk meg a nyugdíjak vásárlóerejét. Az időskori ellátás mellett a nettó minimálbért és az átlagos bért is bevontuk az elemzésbe. Az eredmény inkább sokkoló, mint meglepő lett, és a jövő sem túl fényes. Minderről a cikk szerzője, kolléganőnk, Székely Sarolta számol be. 

Sokan a sajtószabadság végének tartják az index szerkesztőségének egységes felmondását. De vajon melyik sajtószabadságé? És milyen lesz az index utáni sajtóvilág? Mit érdemes megtanulnia a többi kiadónak az index esetéből? Hogyan lehet elkerülni a NER állította csapdákat? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ e heti videónkban, Baka F. Zoltán munkatársunk segítségével.

Egyre több gazdasági adat mutat abba az irányba, hogy a korábban vártnál mélyebb recesszió sújthatja a világgazdaságot, és emiatt a kilábalás is lassabb lehet a korábban reméltnél. Kollégánk összegzi az utóbbi napok gazdasági adatait és az abból leszűrhető következtetéseket.

Május végével véget érhet a rendeleti kormányzás, akkor legyőztük a koronavírust? Olyan lesz a nyarunk, mint volt tavaly? És mi lesz ősszel, megint magunkra kell zárni az ajtót? Felkerülhet a koronavírus az influenza mellé a minden évben kitörő járványok listáján? És kapóra jött Orbán Viktornak a vírus, hogy tovább építse központosított hatalmát, vagy az ellenzékiek rémeket látnak?

A tőzsdei zuhanás csupán lassítani tudta az amerika jegybank, amely hét közben váratlanul kamatot csökkentett. A csodafegyvernek gondolt rendkívüli kamatvágás viszont a szándékával szemben nem nyugtatta meg a befektetőket, sokkal inkább bizonytalanságot hozott. Egyelőre nem látni, hogy mi állíthatja meg a tőzsdéken az esést.

A Privátbankár Árkosár-felmérése újabb évfordulóhoz érkezett: már 13 éve követjük az élelmiszerárak alakulását a hazai hipermarketekben. Februárban történelmi csúccsal "ünnepelünk", de a kedélyeket leginkább az borzolta fel, hogy a parizer kilójáért már több mint kétezer forintot kell kifizetni. A hét sztorija az áremelkedés - Gáspár András beszélt a háttérről.