A koronavírus-járvány második hulláma, és az erőteljesen növekvő esetszámok egyértelműen elbizonytalanították a befektetőket, ez megmutatkozott a tőzsdék hétfői mélyrepülésében és a forint gyengülésében is.
A magyar fizetőeszköz árfolyamára hatott az MNB keddi kamatdöntő ülése is, illetve az azt követő alelnöki tájékoztató is. Virág Barnabás egyértelműen jelezte, hogy a jegybank figyelme az infláció felé fordul, amely áttételesen azt is jelentette, hogy a forint drasztikus gyengülését sem fogják tétlenül nézni. A forint kurzusa ugyanis hat az importált inflációra. A másik oldalon viszont számos dezinflációs tényező van, hiszen a járvány mind a belső, mind a külső piacokon keresletcsökkenéssel járt.
A forint árfolyamát Virág Barnabás nem tudta javítani, az MNB igazgatóságának az az intézkedése viszont, amellyel az egyhetes jegybanki betétek kamatát megemelték ellenben segített. A hét végére ugyanis a csütörtöki mélyponthoz képest számottevően erősödött a kurzus. Ugyanakkor hosszútávon már korántsem nevezhetők biztatónak a forint kilátásai. Király Béla kollégánk elemezte a hét eseményeit.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
