Az infláció és a gazdasági növekedés egyaránt kellően magas ahhoz, hogy a nyugdíjas honfitársaink plusz pénzt kapjanak idén az államtól. Az előbbihez kötött kifizetés igazából nem jelent többlet járandóságot, mivel a költségvetésből csak kipótolják az év eleji nyugdíjemelést. A növekedés miatt járó prémium viszont valóban érdemi pluszt hoz, amit egyébként törvény garantál.
Ezen felül jött a 13. havi nyugdíj első, egy heti részlete, s ezek így együtt egy bizonyos nyugdíjszint felett százezer forintot meghaladó kiegészítő járandóságot jelentenek az érintetteknek. Akik jövőre is valami hasonlóra számíthatnak, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank szerint mind a GDP, mind az infláció eléri azt a szintet, ami miatt újabb kifizetésekre kerül sor - utóbbi egyben azt is jelenti, hogy a jegybank szerint a kormány alultervezte a 2022-es inflációt. (Az pedig ma - felvételünk rögzítése után - derült ki, hogy akár a teljes 13. havi nyugdíjat megkaphatják az idősek a választás előtt.)
De jól van ez így, hogy nem az év elején, a rendes nyugdíjba építve érkeznek ezek a pénzek, hanem év közben, elszórtan? S az rendben van, hogy az eltérő nyugdíjak miatt a plusz pénzekben is eltérő mértékben részesednek az idősek? Kollégánk, Baka F. Zoltán alábbi videónkban elemzi a helyzetet:
A kínai kereskedelmi minisztérium 20 japán szervezetet vett fel exportellenőrzési listájára, másik 20 japán vállalatot pedig megfigyelési listára helyezett. 
