A válság közepette is betonba öntik a százmilliárdokat Budapesten

Tavaly nem adtak át új irodaházat a VI., a VII., a VIII. és a IX. kerület Hungária körgyűrűn belüli részein, a nettó bérbeadások tekintetében mégis a legaktívabb részpiac volt ez a pár kerület. Több mint 50 ezer négyzetméterre kötöttek új bérleti szerződést, előbérleti vagy bővülési megállapodást a cégek, így Budapest ezen része megelőzte a sokáig egyeduralkodó Váci úti irodafolyosót. Az irodaházak tulajdonosai folyamatos fejlesztésekkel bátorítják a bérlőket, akik a járvány miatt elharapódzott home office miatt alaposan megfontolják, hogy hol és mekkora területre szerződnek. 

Ebben az említett néhány kerületben a bérleti megállapodások átlagos mérete meghaladta az 1030 négyzetmétert, ez pedig azt jelenti, hogy a jelentős számú munkavállalót alkalmazó cégek a világjárvány árnyékában sem tettek le a nagyobb méretű irodák bérletéről. Mindez úgy, hogy új irodaházat nem adtak át már vagy három éve, tehát a meglévőkből lehetett választani.

A szakértők szerint a bérlők továbbra is előnyben részesítik a központi elhelyezkedésű, A-kategóriás, az ESG követelményeknek megfelelő épületeket. Több irodaházat ennek megfelelően újítanak fel vagy építenek át. Egyre több a co-working terület, illetve a szolgáltatott irodai terület, amit csak pár napra vagy hétre, esetleg néhány hónapra vesznek igénybe.

A pesti középső körutat (Róbert Károly, Hungária, Könyves Kálmán) kezdik felfedezni a fejlesztők és a befektetők is. Többnyire irodaházakat és hoteleket építenek ott vagy ilyeneket terveznek. A WING egy kombinált megoldással jelentkezett, a Könyves Kálmán körúton egy hotelekből és irodaházból álló tömböt húzott fel. Tavasszal a 30 ezer négyzetméternyi irodaterületet, ősszel pedig egyszerre két hotelmárka (Tribe, Ibis) szobáit (116-116 szoba) adják át. A csütörtöki sajtóbejáráson az is kiderült, hogy futópálya is lesz az épület tetején. Megjegyzendő, hogy eredetileg csak irodákat akartak építeni, de a járvány miatti válság átírta ezeket a terveket és ekkor jött a hotel funkció integrálása a nagy tömbbe.

A cseh Premiot Group vállalat a Tököly út és a körút találkozásánál fog négycsillagos szállodát építeni. Abban a körzetben nincs magas színvonalú szállásszolgáltató, viszont a turizmus várható fellendülésével, különösen az üzleti utazók ismételt megjelenésével szükség lesz ilyen szállodákra. A cseh vállalat azonban még csak a bejelentésig jutott júniusban.

Tovább haladva a Duna felé, immár a Róbert Károly körúton egy újabb irodaház, a Titanium fejlesztését is bejelentették. Ez egy közepes méretű tömb lesz, de a kivitelezést még nem kezdték el. Hozzá közel van még pár üres telek, ott vélhetően további irodaházak jelennek meg 3-5 éven belül.  

Dél-Budán a Szerémi út és a Budafoki út a két főszereplő, ott emeltek már jelentősebb irodatornyokat és kezdtek három új kivitelezésébe. A Kopaszi-gátnál a Property Market irodafejlesztése gőzerővel folytatódik, dél felé pedig több ezer hektárnyi olyan ipari terület található, ami várhatóan további irodai, szállodai és lakásberuházás színtere lesz. A belga Atenor a Szerémi úton hoz tető alá egy méretes irodaparkot.

Dél-Buda népszerűsége korábban is kiugró volt, 2017 után gyakorlatilag „terület-éhség” alakult ki, sokáig 3 százalék körül volt az elérhető üres területek aránya. A mindig is népszerű irodapiacot 2018-ban felrázta a Magyar Telekom költözése. A telekommunikációs óriás Pestre költözésével több budai irodaházban nagy méretű területek szabadultak fel, ami enyhített a Dél-Budára jellemző „terület-éhségen”. A bérlők érdeklődése hamar aktivizálódott, a felszabaduló területekre gyakorlatilag lecsaptak a bérlők, a területek jelentős százaléka egy év alatt újra elkelt.

Az irodaházak építésének ütemét természetesen nagyon meghatározza a kereslet és annak drámai átalakulása. A home office sok helyütt csökkentette a területigényt. A No Fluff Jobs IT-állásportál a és a Ringier Axel Springer Polska vállalat friss kutatása is jó adalék ehhez. Azt vizsgálták, hogy a közép- és kelet-európai IT-s szakemberek hogyan vélekednek a távmunkáról és a hibrid munkáról, hogyan értékelik a munkáltatók támogatását és a jólétüket a járvány utáni korszakban.

„Ma már úgy érezzük, mintha a távmunka vagy a hibrid munkavégzés mindig is létezett volna, és elképzelhetetlennek tartjuk, hogy időnket az ingázásra pazaroljuk. Bár az IT világától régebben sem volt idegen a távoli munkavégzés, a járvány e területen is nagymértékű változást idézett elő” – szögezték le a kutatás alapján. 

Az informatikai közösség képviselőinek már 61 százaléka dolgozik teljes mértékben távmunkában (a cég irodáján kívül bárhonnan, a hét 5 napján) a Covid előtti 17 százalékhoz képest. A vizsgált országok közül Lengyelországban volt a legmagasabb ez az arány (74,6 százalék dolgozik teljesen távolról), és Magyarországon a legalacsonyabb (45,5 százalék) – mégis, a teljes távmunka minden egyes országban a legnépszerűbb munkamodellé vált. A távmunkát annyira megszerették a munkavállalók, hogy mára már elvárássá vált: egy ötfokozatú skálán 4,5-re értékelték, szemben a hibrid munka 3,5-es értékelésével.