A századforduló Budapestjének bérpalotáiban egyáltalán nem volt ritka az akár 40-50 négyzetméteres szoba sem. Sok lakásban még a konyhából nyíló és gangra néző cselédszobák mérete is meglepően nagy volt. A háború utáni lakáshiány közepette ezeknek az óriáslakásoknak a nagy részét aztán társbérletté alakították, vagy jobb esetben leválasztották.
Ezért lett népszerű a panel
A háború utáni lakásmizériában a lakhatással kapcsolatos igények is megváltoztak. A lakótelepi lakások a maguk 50-60 négyzetméterével belefértek volna egy régi bérpalota nagyobb szalonjába. A terek persze szűkösebbek, alaprajz szempontjából azonban nagyon ésszerűen alakították ki ezeket: vagy két külön-bejáratú szobával, vagy egy nappalival és 2 félszobával épült a többségük. Talán éppen ez a funkcionalitás is az egyik oka a panellakások utóbbi években megnövekedett presztízsének.
Maga a „félszoba” fogalma is a hatvanas-hetvenes évekből származik, amikor is a 6-12 négyzetméteres lakóhelyiségek megnevezésére alakult ki ez a kifejezés. A tágasnak éppen nem mondható kisszobák éppen elegendőek azonban gyerek-, vendég- vagy dolgozószobának. Ha nem is a legideálisabbak, azért elég jól kiszolgálják egy család igényeit. Éppen elfér benne egy ágy, egy íróasztal és egy szekrény, néhány polc.
Legalább 8 négyzetméternek kell lennie
2008 szeptembere óta az új építésű lakóépületekbe azonban nem lehet már ilyen „félszobákat” kialakítani. Azóta ugyanis az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) keretében a lakószoba minimális alapterülete 8 négyzetméterre módosult: új lakásba ennél kisebb lakószobát tehát nem szabad betervezni. Ugyanakkor a lakáscélú állami támogatásokat szabályozó kormányrendelet – bár a csok-nál már nem előírás a szobaszám – a méltányolható lakásigény meghatározásánál továbbra is használja a „fél lakószoba” elnevezést: ennek alapterülete egészen pontosan 6,01 és 12,00 négyzetméter közé esik.
„Új építésű lakások esetén nagyon oda kell figyelni arra, hogy milyen méreteket és elnevezéseket jegyeznek be a társasházi alapító okirat alapján a tulajdoni lapra. Az előírásokat figyelmen kívül hagyó megoldások később akár gondot is okozhatnak” – figyelmeztet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A túlságosan kicsi szobák lakószobaként történő elismertetése a lakás támogatási rendszer későbbi esetleges változása miatt lehet problémás, ezért érdemes tisztában lenni a szabályozással és, ha van rá mód, akkor még a tervezőasztalon módosítást kérni az építtetőtől.
Mi lesz a mamával? Hogyan dolgozok otthon?
A lakhatással kapcsolatos társadalmi igények folyamatosan változnak, így nem csoda, ha az emberek ma is igyekeznek élethelyzetükhöz igazítani lakásukat. Napjainkban a fő szempont persze a gyerekek megfelelő elhelyezése, de fontos lehet az is, hogy a gyerekekre rendszeresen vigyázó nagymamának is legyen saját helye; vagy, hogy tudjon hol dolgozni az a családtag, akinek megadatik a home office kényelme. Így azután a mostanában épülő új lakások esetén is a szobaszám a meghatározó. A többszobás lakás piacképesebb. Az új építésű lakások esetében azonban fontos tudni tehát, hogy a 8 négyzetméternél kisebb helyiség, még ha ablakos is, csak gardróbszobának vagy hálófülkének minősülhet.
A tervezőasztalon még lehet módosítani a helyiség arányain, az ajtók, és esetleg ablakok elhelyezésén – később már minden sokkal nehézkesebb és drágább.
A legnagyobb költségvetési többlet Cipruson (4,0 százalék), Írországban (2,5 százalék) és Dániában (2,0 százalék) volt. 
