Hirdetés
Hirdetés

Miért veszik a panellakásokat, mint a cukrot?

Fellegi Tamás, 2018. március 01., 06:06

A statisztikák azt mutatják, hogy a panellakások gyorsabban drágulnak, mint más ingatlantípusok, sőt a jelenlegi ingatlanár robbanásnak, amely 3 évvel ezelőtti kezdődött, ezek a lakások a nyertesei. Mi lehet a háttérben, miért épp most került vissza megbecsült helyére ez a lakástípus, és vajon átmeneti-e a folyamat?

A panellakások ára valamikor a rendszerváltás után arányaiban csökkenni kezdett a többi lakáshoz képest, pontosabban lassabban nőtt az ár (akkor az árnövekedés természetes és elkerülhetetlen volt, hisz 20-35 százalékos infláció tombolt 1996-ig, ami csak az ezredforduló után lett egyszámjegyű. Míg a 70-es, 80-as években nem volt érdemi különbség az akkor újnak számító panelek és a téglaépítésűek között, később nagy rés keletkezett, és ez kitartott egész mostanáig.

Miért volt olcsóbb?

A kérdés tulajdonképpen nem is igazán az, hogy most miért szűnik meg ez a rés, hanem hogy miért alakult ki? A panellakások ugyanis összességében nem rosszabbak, mint az átlagos ingatlanállomány. Rengeteg olyan régebben épült téglaház van, melyekben a falak még jobban áthallatszanak, mint a panelben, nem is beszélve a födémekről. Sokukban korábban nem volt fürdőszoba vagy konyha, így csak kényszerű, kényelmetlen kialakítással lehetett pótolni őket. De ha csak például az igen felkapott Újlipótváros 80 éve épült divatos lakásaiban körülnézünk, pontosabban hallgatózunk, néha nehéz eldönteni, hogy a szomszédban, vagy az adott lakásban zajló eseményeket halljuk.

Sokan arra hivatkoznak, hogy szeretik a nagy belmagasságot: igen ám, de ilyenek a második világháború után már nem épültek, a ma épített új lakások pedig ugyanolyan alacsonyak, mint a panelek, hisz profitmaximalizálás zajlik a minél több emelet ráépítésével. Ennek ellenére árkülönbség nincs, ha valaki akar, talál bőven régi típusú lakást. Még egy indok lehetne: ha a lakosság olyan ijesztő lett volna a panelekben, de ez a rendszerváltás előtt nem állt fenn, később ilyen jelenség épp az árkülönbség miatt jelentkezett.

Hirdetés

Politika és lélektan

Egyetlen magyarázat mutatkozik csak, amit a mostani áremelkedés is visszaigazol: a lélektan, még pedig annyiban, hogy leértékelődött, ami az előző rendszer egyik szimbóluma volt. Márpedig a panel lakótelepek azok lettek, hisz úgy keletkeztek, hogy az állam minél több lakást akart építeni az akkor lakáshiányos, de növekvő népességű országban, és ezt így tudta a leghatékonyabban megvalósítani. A lakások mindazonáltal emberszabásúak lettek, lényegében alig térnek el a mai új építésűek többségétől, sőt, annyiban még jobbak is, hogy rendszerint jobb az eloszlásuk. Most egy hosszú folyosót tesznek a házak közepére, hogy kevés lépcsőház kelljen, így a lakások minden ablaka egy irányba nézhet csak, megnehezítve az optimális elrendezést.

Eljött az idő

Ha viszont valóban lélektani, időszakhoz kötődő volt az ok, akkor törvényszerűen valamikor meg kellett változnia a helyzetnek, mégpedig akkor, amikor egyre kevesebben gondolnak erre a kérdésre. Ez az idő úgy tűnik, most jött el, hisz a 45 év alatti mai lakásvásárlóknak már nincs érdemi emlékük a paneleket építő rendszerről, sőt már az sem merül fel, mikor épült egy ház, 30, 60 vagy 100 éve? Sőt, ha fel is merül, jobb, ha nem annyira régi, márpedig a panelek most 30-50 között járnak. Ráadásul sokukat felújították, és így már kívülről is egész elfogadhatók lettek a régebben teljesen egyforma, a panelek határai mentén négyzetrácsos betonkockák.

A normális helyzet tulajdonképpen most áll vissza, egy lakástípust politikai okokból büntetett a piac, nem a minősége miatt, legalábbis nem arányosan. Helyreáll a rend, és persze az áremelkedéssel egyidejűleg a lakótelepek presztízse is növekedni kezd (ha még egyáltalán lakótelepnek nevezzük őket, lehetnek lakóparkok is akár, mint az újak, van bennük bőven zöldfelület). Ráadásul egy tévhit is megdőlt: egy időben azt terjesztették, hogy ezek a házak csak 50, maximum 100 évig működnek. Nos, az elsőknél az 50 év letelt, a vizsgálatok szerint szinte semmit nem romlottak, akár ezer évig is állhatnak. Persze felújításra időnként szükség van, de melyik háztípusnál nincs?

10 millió forint az álomotthonhoz

Lakásvásárlás előtt állsz és a legkedvezőbb kölcsönt keresed? Lakáshitel kalkulátorunk segít dönteni! 20 éves futamidővel 10 millió forintos hitelt az alábbi konstrukcióval vehetsz fel, ha fontos a törlesztőrészlet nagysága: az egyik legkedvezőbb ajánlatot jelenleg a K&H Bank üzleti feltételű lakáshitele nyújtja 53 528 forintos induló törlesztőrészlettel és 2,81 százalékos induló THM-mel. A CIB Bank Uno lakáskölcsön 54 305 forintos törlesztőrészlettel és 2,81 százalékos THM-mel vehető fel. Ezt az Erste Bank lakáscélú hitele 54 613 forintos törlesztőrészlettel és 2,87 százalékos THM-mel követi. Az MKB Bank lakáshitelének 55 460 forint a törlesztőrészlete, a THM pedig 3,04 százalék. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Most fog lelassulni a régiós GDP-növekedés?

Most fog lelassulni a régiós GDP-növekedés?

Bár a régió GDP-bővülése uniós szinten kiemelkedő, a növekedés üteme lassulhat a következő időszakban - derül ki a Coface hitelbiztosító elemzéséből, amely szerint a közép- és kelet-európai térségben – ezen belül Magyarországon – tavaly a vállalatok körében csökkent a fizetésképtelenség aránya.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Videók

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Powered by Saxo Bank

Szavazás

Szerinted gyengülni fog a forint, vagy erősödni? Hol lesz év végén az euró?