A külföldiek hiánya előbb-utóbb az árakban is megjelenik
A koronavírus-járvány miatt idén az itt élő külföldieken kívül lényegében eltűntek a más országbeliek a hazai lakáspiacról - írta a Magyar Nemzet szerdai számában.
Az ingatlan.com adatai szerint január és október között az egy évvel korábbival szemben nyolcvan százalékkal kevesebben érdeklődtek külföldről magyarországi ingatlanért. "Korábban a külföldi vásárlók több mint fele Budapesten vásárolt, és azon belül is inkább a belső kerületekbe koncentrálódott a jelenlétük. Mivel a külföldi vásárlók fizetőképessége egy átlag magyar vásárlóénál jóval nagyobb, így hiányuk előbb-utóbb érezhető lesz a budapesti árakban is" - mutatott rá Balogh László, a hirdetési oldal vezető gazdasági szakértője.
Benedikt Károly, a Duna House (DH) elemzési vezetője a lapnak azt mondta, hogy idén a külföldről érkező vevők száma érthető okokból elmaradt a korábbitól, jelenleg elsősorban az itt élő külföldi állampolgárok aktívak eladóként, vevőként és bérbeadóként egyaránt.
A vidék a németek terepe, a főváros a kínaiaké
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint tavaly mintegy hétezer lakást vásároltak meg külföldiek, ez az összes vásárlás 4,5 százalékát tette ki. Ez az arány nagyjából megfelelt a korábbi évek gyakorlatának, hiszen jó ideje öt-hat százalék körüli mennyiséget jelentenek a külföldiek általi lakásvásárlások.
Tavaly a legtöbb, 1212 esetben német állampolgár vett ingatlant Magyarországon, őket a kínaiak követték 1043 lakásszerzéssel. Nagyon más azonban az érdeklődési kör: míg tízből kilenc kínai Budapesten vásárolt, addig a németek fordítva, tízből kilencen vidéken vettek ingatlant. Az osztrákok nagyrészt a nyugati országhatár közelében vásároltak, a romániai vevők a keleti országrész alacsonyabb árszínvonalú településein jelentek meg nagyobb számban, a Dél-Dunántúl olcsó kistelepülésein pedig sok holland szerzett ingatlant.
Benedikt Károly szerint a balatoni nyaralóknál még most nyáron is lehetett találkozni osztrák és német érdeklődőkkel: ők jellemzően a drágább, exkluzívabb, panorámás házakat keresték, jellemzően hosszabb távú itt-tartózkodáshoz, egyfajta második otthonként. A fővárosban tényleges befektetésnek vásárolt, kiadható lakásokat az ügyfelek jellemzően a belvárosban kerestek, míg saját maguk és családjuk számára inkább nagyobb családi házat a budai oldalon vagy Pest külső kerületeiben.
Csökkent a fogyasztói hangulatindex. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
