Fontos hír volt pár hete, hogy a Magyarországon is ismert (elsősorban Matolcsy György jegybankelnök fia, Ádám ingatlanügyletei kapcsán – a szerk.) GTC Németországban mintegy 450 millió euróért hatalmas ingatlancsomagot vett, amiben parkolók és kereskedelmi egységek mellett 5165 lakás is van. A cég felújítja a lakásokat és egy részüket emelt áron értékesíti.
Nyugat-Európában nem ritka az ilyen adásvétel, a különféle alapok régóta adnak-vesznek egyszerre sok ezer lakást. Most azonban üzenetértéke is volt ennek a tranzakciónak, ugyanis az elmúlt másfél évben nagyon visszafogták magukat és inkább a kontinens középső és keleti országaiban nézelődtek, ahol viszont versenyezniük kell a helyi befektetőkkel.
Korai lenne hatalmas visszapattanásról beszélni a közép- és kelet-európai térségben. De az jó hír, hogy az ebben a régióban is tapasztalt 2023-as visszaesés megállt, sőt az idei első háromnegyed évben a befektetési volumen elérte az 5 milliárd eurót, ami éves szinten 24 százalékos növekedés. Az év végére pedig elérhetjük a 7-7,5 milliárd eurót, bár ez még így is körülbelül 30 százalékkal elmarad a 10 éves átlagtól.
Magyarországon eddig alig 180 millió euró értékben cseréltek gazdát kereskedelmi ingatlanok. A nemzetközi tanácsadók szerint azonban több adásvétel is előkészületben van és várhatóan még idén lezárulnak, így akár 400 millió euróra is felmehet a végösszeg. Természetesen aki követi a hazai fejleményeket, annak ez a szám édeskevés, a Covid előtti jó években bőven egymilliárd euró feletti éves értékek voltak, egy-két évben alulról súroltuk a kétmilliárd eurót.
Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke november végén, az Ingatlanfejlesztés napja alkalmából lapunknak megerősítette, hogy figyelembe véve az előkészítés alatt álló 400-500 millió eurónyi tranzakciókat, az idei eredmények 10-15 százalékkal is túlszárnyalhatják a tavalyit. Szerinte a folytatódó monetáris lazítás az USA-ban és Európában újabb lendületet adhat a piacoknak.
A BDO Corporate Finance szakértői szerint Magyarországon jövőre az ipari-logisztikai szektor a fővárosban és a nagyobb városokban is folytatja terjeszkedését, idén a második félévben 340 ezer négyzetméter új terület átadása várható. Ez a dinamikus kínálatbővülés egyértelmű túlkínálati kockázat, ami a kihasználatlansági ráták emelkedéséhez vezethet. Éppen ezért azok számára, akik a piac ezen részére terveznek befektetni, célszerű figyelni a bérleti díjak alakulását és az új fejlesztésekre érkező keresletet.
Térségünkben azonban az elemzők meglehetősen borúlátóan ítélik meg a következő 2-3 évet. Például Silviu Pop, a Colliers CEE és Románia kutatási igazgatója így kommentálta a helyzetet: „Donald Trump győzelmével aggályok merültek fel Európában, mert sokak szerint visszatérhet a 2016-2020 közötti politikájához. Ez negatív hatással lehet Nyugat-Európára, különösen Németországra, amely térségünk legnagyobb exportpartnere, tavaly a kivitel 27 százalékát tette ki. Tőkekiáramlásra és az eurózóna iránti megnövekedett kockázati várakozásra számíthatunk, ami bizonytalanságot jelenthet Közép-Európa gazdaságaira és a helyi eszközök kockázati tényezőire is. Trump geopolitikai irányvonalának egyértelművé válása 2025 elején kulcsfontosságú lesz.”
Fotó: Privátbankár/Mester Nándor
Lengyelországot – mérete és elhelyezkedése miatt – mindig kiemelt figyelem övezi. Idén az első kilenc hónapban is messze a legtöbb pénzt ott költötték a befektetők, a teljes volumen 55 százalékáról van szó. A két legnagyobb üzletet is ott ütötték nyélbe, mindkettő az ipari ingatlanok piacán történt. De nem minden ország lehet boldog, hiszen például Szlovákia 63 százalékos csökkenést produkált 2023 azonos időszakához képest. Ugyanakkor Románia egyre jobban feljön, a korábban kissé elhanyagolt országot kezdik felfedezni a hazai és nemzetközi alapok, ott 190 százalékos volt a növekedés az első háromnegyed évben.
Az egyes részterületeket nézve megállapítható, hogy az irodaházak még mindig vezetnek, a teljes elköltött összeg 29 százalékát tették ki. Szinte ugyanennyi jutott a még mindig sztárnak számító ipari és logisztikai ingatlanokra és erősen feljött a kiskereskedelmi szektor, amely 26 százalékkal részesedett. Egyelőre lemaradásban van a hotel- és a lakásszektor.
Nagy változásokat látni a pénzek származási helyét tekintve. Erősödőben van az a trend, hogy a közép-európai országokban működő intézményi befektetők és most már ingatlanfejlesztők is elhagyják a hazájukat. A teljes közép- és kelet-európai befektetési volumen 30 százalékát például cseh befektetők tették ki, ők a mi térségünkben és Nyugat-Európában is bevásároltak. Egyre aktívabb néhány magyar ingatlanos cég is, például a Wing, a Futureal vagy a B+N Referencia. Ingatlanok vásárlása helyett ezek a társaságok jobbára cégek felvásárlásával terjeszkednek térségünkben és a kontinens déli és nyugati országaiban.
2025-re óvatos optimizmus figyelhető meg, mivel az árak stabilizálódni látszanak, és az Európai Központi Bank várható kamatcsökkentései ösztönözhetik a piaci aktivitást. Azonban a tranzakciós volumenek szélesebb körű helyreállása várhatóan csak 2025 harmadik vagy negyedik negyedévére várható – vélekedett több nagy tanácsadó cég az elmúlt hetekben lezajlott nemzetközi ingatlanos fórumokon.
Abban minden elemző egyetért, hogy a régió gazdasági növekedése (tekintettel Németország jelenlegi recessziójára), az árak stabilizálódása és az intézményi tőke visszatérése legkorábban 2026-ra jelez előre kedvezőbb piaci feltételeket. A jelenlegi tranzakciók az értéknövelt és opportunista stratégiákra összpontosítanak, különösen az újraárazott szektorokban, bár jelentős árazási különbségek maradnak, különösen a logisztikai szegmensben.
Egyre nagyobb a nyomás az amerikai jegybankon. 
