|
| A térkép interaktív formában itt érhető el >>>> |
Budapest belső kerületei az elmúlt évek befektetési célú lakásvásárlásainak elsődleges célpontjai voltak, így nem csoda, hogy a VI-VII-VIII. kerület messze kiemelkedik a mezőnyből. [lásd térkép: 1] Ez az adásvétel bővülésére és annak volumenére is igaz - írja elemzésében az OTP Ingatlanpont.
A járások tekintetében szemre jól elkülöníthető, nagyobb csoportot alkotnak a magas forgalmú fővárosi kerületek [2], az átlagos bővülést mutató megyeszékhelyek [3], vagy éppen a minden tekintetben az átlag alatt lévő – de még így is csupa pozitív mutatóval rendelkező – vidéki járások.
Az OTP Ingatlanpont a grafikonon kielemezte az adásvételek számbeli növekedését az elmúlt két év távlatában. A mórahalmi járás kivételével, ahol kismértékben szűkült a piac, minden térségben bővült a forgalom. Mivel a fellendülés leginkább a hagyományosan olcsóbb, így piacképesebb, ugyanakkor általában jól ki is adható panellakásokat érintette leginkább, a forgalombővülésben élen a lakásállományon belül nagy lakótelepi részarányt mutató járások (pl. Budapest XX., Budapest XXI., Komlói járás, Várpalotai járás) vannak.
A Komlói járásban két év alatt közel a duplájára nőtt az adásvételek száma. Eközben a Kisalföld nagyvárosaiban, Győrben, Mosonmagyaróvár és Sopron környékén már visszafogottabban növekvő, de még mindig pozitív a tranzakciószám két évvel ezelőttihez mért aránya.[4]
A forgási sebesség tekintetében – ami azt mutatja, hogy száz lakásból egy év alatt hányat adnak el – Erzsébetváros vezet. Itt az érték 7,6 százalék volt, vagyis minden tizenharmadik lakás gazdát cserélt tavaly a kerületben. Két másik szomszédos, a fő befektetési célpontot jelentő Budapest belvárosi kerületben is közel 7 százalékos az eladott ingatlanok aránya.
A lista másik végén a kisforgalmú, főleg vidéki, községekkel teli, kisváros-központú járások állnak, például a Sellyei, Bátonyterenyei, Sárbogárdi és Szécsényi járások. Tehát a nagyobb városokban nem csak a lakások száma, de ezen belül az eladottak aránya is magasabb. A kistelepüléseken kevésbé érezhető a fellendülés, mivel azokat a befektetési célú vásárlási hullám elkerülte.
A négyzetméterárakat tekintve is nagy a szórás országszerte, továbbra is létezik a nyugat-kelet lejtő, azaz az ország nyugati fele hagyományosan drágább a keleti országrésznél. Nyolc budapesti és a Balaton-parti üdülőövezetben fekvő fonyódi járásban lépték át tavaly a 300 ezer forintos átlagárat. A megyeszékhelyek közül Győr volt 2015-ben a legdrágább 244 ezer forinttal. Az a 14 járás pedig, amelyben az eladások négyzetméterre vetített átlagára az 50 ezer forintot sem érte el, jobbára Észak-Magyarország területén található.
Most érdemes beszállni
„A családtámogatások intézménye, az emelkedő átlagkereset, a befektetők, a takarékoskodó és hitelfelvételben gondolkodó vásárlók, valamint a gombamód szaporodó építkezések együtt indukálják a piac pezsgését” – véli Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A szakértő szerint az ingatlanforgalom emelkedő üteme még legalább 2-3 évig kitart.Az idénre becsült 150 ezres tranzakciószám után középtávon a válság előtti 170-190 ezerre állhat be az adásvételek éves száma.
„Noha az eddigi adatok alapján idén is kétszámjegyű árnövekedési ütem jövőre már egyszámjegyűre mérséklődhet, a pozitív irány az árak tekintetében is évekig kitart még. Akár a magyarok és külföldiek befektetési célú vásárlását, akár az újingatlan piacát, vagy a használtlakások forgalmát nézzük, mindenképpen jó üzleti lehetőség a mostani ingatlanpiaci boom meglovagolása, amibe vállalkozói szellemmel még érdemes beszállni”- mondja Valkó Dávid.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
