Azt eddig is tudtuk, hogy a legmélyebbről lehet a legnagyobbat ugrani. Na de ekkorát? Salgótarján megint bebizonyította, hogy lehet. Az elmúlt két-három év adatai alapján egyértelmű, hogy most ősszel akár 80 százalékkal többet is lehetett kérni (és sokszor kapni is) egy három évvel ezelőtt megvásárolt lakásért.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép decemberi közlése szerint a tavalyi és az idei első háromnegyed évet összehasonlítva 32 százalékos volt a drágulás ebben a városban, s ezzel az egykori bányászváros még mindig a legolcsóbb a megyeszékhelyeket tekintve: 165 ezer forintos átlagos négyzetméterárat mértek.
Egyébként az elmúlt két évben is dobogós volt, így itt két és fél év alatt 84 százalékkal nőtt az átlagár. A városban ráadásul nincsenek új társasházi projektek, így ezek időben koncentrált értékesítése nem zavarja meg a statisztikákat. A salgótarjáni drágulási ütem mindössze felét elérve, 15-16 százalékkal emelkedett három északkeleti megyeszékhelyünk, Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc lakóingatlan átlagára.
Két nagyvárosban, Szekszárdon és Szombathelyen marad 5 százalék alatt a vizsgált mutató. Tavalyhoz képest az élbolyban annyi a változás, hogy Győr leelőzte Veszprémet, s így a dobogó harmadik fokára került. A legdrágább Debrecen mellett (488 ezer forint/négyzetméter) mostanra Székesfehérvár és Győr is átlépték a 450 ezres szintet.
Lapunk az elmúlt hónapokban többször részletesen beszámolt a budapesti agglomerációs árak szárnyalásáról. Megmutattuk az okokat is, egyebek mellett azt, hogy a Covid miatt hihetetlenül megnőtt a kertes családi házak népszerűsége - és persze ára is. Eddig csak azt tudtuk leszögezni, hogy a legnépszerűbb déli és délnyugati (Szigetszentmiklós, Halásztelek, Érd, Törökbálint, Budaörs) körzetek mellett egy-két északi település (Szentendre, Üröm, Dunakeszi, Fót) tudott folyamatosan drágulni. Újabban azonban erősen felzárkózott néhány délkeleti is (Gyál, Vecsés, Üllő, Gyömrő).
Mint az alábbi ábrán is látható, már tavaly is magas árakkal találkozhattak azok, akik az agglomeráció legnépszerűbb településein nézelődtek. Idén becslések szerint legalább 10, de inkább 15 százalékot ugrottak az árak.
A fővárossal fizikailag összenőtt 25 ezer lakosú Gyálon például a teljesen új 95-100 négyzetméteres, 150-200 négyzetméteres kis előkerttel bíró házakat már nem lehet 70 millió forint alatt megkapni. A pár ezer fővel kisebb Vecsés jobb kereskedelmi ellátottsága miatt ennél is drágább 5-10 százalékkal. Egyébként ebben a városban három nagyobb lakópark is létesült az elmúlt néhány évben. Gyömrőn két lakóparkot építettek, mindkettő betelt és vélhetően újabb is épül majd.
Az OTP 121 járást is vizsgált, olyanokat, ahol legalább 10 adásvétel volt 2020-ban és 2021-ben az első kilenc hónapban. Kiderült, hogy 20-ban csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára, például a Dombóvári, a Bonyhádi és a Tamási járásokban.
Viszont 21 járásban nőtt 25 százaléknál nagyobb mértékben az átlagár; ezek nagyjából egyenletesen oszlanak el regionálisan, noha a Nógrád és Heves megyei sűrűsödés kiemelhető. Ugyanakkor a 21 járásból öt a legolcsóbb árkategóriába esik, tehát a bázishatás (azaz az alacsony induló ár) részben magyarázza a magasabb drágulási potenciált. Megyeszékhely központú járásaink közül egyedül a Salgótarjáni járás tartozik a legnagyobb arányú árnövekedést mutató területek közé.
A járások közül kilenc átlagos négyzetméterára maradt 100 ezer forint alatt, s további 16 nem éri el a 150 ezres limitet. Ezek két kivétellel a Dunától keletre találhatók, a legtöbb, öt darab Nógrád megyében. A főváros nélkül számított 331 ezres vidéki átlagos négyzetméterárhoz a Tiszaújvárosi járás áll legközelebb.
Idén ősszel 34 járás átlagára haladja meg a 450 ezer forintos négyzetméterár-szintet, s ebből 16-ban 600 ezer forint feletti a limit. A legdrágább vidéki térségek nem meglepő módon a 7. és 8. helyen álló Siófoki és Balatonfüredi járás, mindkettő 739 ezer forint/négyzetméteres átlagárat hozott. A Budapesten kívüli legfelső árkategóriába Balaton-parti és Pest megyei járások, illetve a Győri, Székesfehérvári, Debreceni, Gárdonyi járások tartoznak.
Tolna megyéről érdekes számokat közölt lapunkkal a Duna House is. Kiderült, hogy éves összevetésben idén 9 százalékos volt a drágulás 2020 első kilenc hónapjához képest.
" 2019-hez viszonyítva már kicsit több mint egyharmados árnövekedés következett be ” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.
Elárulta, hogy január és augusztus között az adásvételek több mint egyharmadát Dombóváron kötötték, míg Szekszárdon a tranzakcióknak csak egytizede valósult meg. A legkeresettebbek a házak voltak, átlagosan 125 ezer forintos négyzetméteráron keltek el. Ez az érték nagyságrendileg megegyezik a tavalyi eladási adatokkal. A keresők ötöde akart téglalakást venni és 11 százalékuk panelt. Előbbi esetben kisebb mértékű korrekció mutatkozik meg 2020-hoz képest, és így 211 ezer forint egységárral kell számolni.
A szekszárdi panelek átlagos négyzetméterára 45,5 százalékkal ugrott meg egy év alatt, és emelkedett közel 300 ezer forintra. Vagyis panelt nem csak Salgótarjánban, de a tolnai megyeszékhelyen is érdemes volt eladni. Országos trend, hogy a 40-60 négyzetméteres ingatlanok a legnépszerűbbek, ez megfigyelhető ebben a régióban is, az ügyletek harmadában vásároltak ekkora lakást a vevők.
Ez már a hatodik. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
