Ragaszkodunk a sajáthoz

Magyarországon százból 53-an családi házban élnek, a panelben és téglaépítésű társasházban lakók száma pedig közel azonos: előbbi 23, utóbbi 22 százalék. A CIB Bank lakásfelújítási szokásokat vizsgáló reprezentatív kutatásából kiderült, a megkérdezettek közel háromnegyede legalább 6 éve él jelenlegi otthonában. A legtöbben saját tulajdonú. A lakásfelújítók több mint fele félmillió forintnál kevesebbet költött, hitelt erre a célra a válaszadók 11 százaléka igényelt.

Milyen felújítási munkálatokat végeznek a leggyakrabban? Forrás: CIB

Tízből négyen 50 m2-nél nagyobb, de 80 m2-nél kisebb otthonban élnek, és a lakosság mindössze 4 százaléka lakik 150 m2-nél nagyobb alapterületen. A 80 m2-nél nagyobb ingatlanok döntő része – közel 90 százaléka – családi ház vagy házrész – derült ki a CIB Bank friss, országos, reprezentatív kutatásából, amely a lakásfelújítási szokásokat vizsgálta.

A felmérés eredményei arra utalnak, hogy a magyarok ragaszkodnak a saját tulajdonú ingatlanokhoz: a válaszadók 87%-a tulajdonos vagy annak családtagja otthonában, albérletben mindössze 13% lakik. A megkérdezettek közel háromnegyede legalább 6 éve él jelenlegi lakásában, 36 százalékuk pedig több mint 20 éve. Különösen jellemző a panelben élőkre, hogy két évtizednél is régebben laknak ugyanabban a lakásban: közülük tízből négyen ezt válaszolták.

A nyári felújítás a sláger

Nem csupán ragaszkodunk a saját lakáshoz, házhoz, de ügyelünk arra is, hogy az ingatlan jó állapotban maradjon, mely nemcsak a saját kényelmünk miatt fontos, de hozzájárul az ingatlan értékének megőrzéséhez is. A megkérdezettek mintegy negyede 4-5 évente végez valamilyen felújítást lakásában, azok aránya pedig, akik 1-3 évente, több mint 20 százalék. Százból mindössze tizenöten állították, hogy még sosem fogtak ilyen munkába. A válaszadók 70 százaléka az elmúlt 10 évben felújította lakását, minden második ember pedig 5 éven belül tervezi ezt. Érdekesség, hogy az újépítésű ingatlanok lakói kivétel nélkül az mondták, hogy náluk még sosem volt lakásfelújítás.

A munkálatokat a válaszadók háromnegyede a nyári időszakra tervezi. Azok közül, akik az elmúlt 10 évben felújításba fogtak, 27 százalék időzítette a tennivalókat tavaszra, csaknem negyedük pedig őszre.

Mennyi időt vett igénybe a legutóbbi felújítás?

Ha felújítanak, akkor mit?

A legtöbben elsősorban belső felújításokat végeznek: a toplista élére egyértelműen a festés, mázolás került 88 százalékkal, a konyha, a szobák és a fürdőszoba felújítása előtt, de a bútorokat és háztartási gépeket is sokan cserélik le. A külső munkálatok között a vakolás, újrafestés vezet 47 százalékos eredménnyel a nyílászárók cseréje (43 százalék) és a külső szigetelés (27 százalék) előtt. A kényelmi típusú felújítások között a légkondicionáló beszerelése a legnépszerűbb.

A lakásfelújítás a legtöbb válaszadónál (72 százalék) legfeljebb egy hónapot vett igénybe, és az emberek döntő többsége (87 százaléka) a munkálatok ideje alatt sem költözött el otthonról. Tízből hatan hívtak szakembert, de sokaknak – százból csaknem negyven válaszadónak – barátok, rokonok is segítettek.

A megtakarítás a forrás

A CIB Bank kutatása szerint az emberek több mint fele félmillió forintnál kevesebbet költ a lakásfelújításra, és a válaszadók 71 százaléka azt állította, hogy a munka nagyjából annyiba került, amennyit eredetileg terveztek. Negyedük többet költött ennél, de legfeljebb 20 százalékkal. A megkérdezettek 39 százaléka az általános megtakarításokból, 38 százalék a lakásfelújításra félretett pénzből finanszírozta a munkálatokat, hitelt mindössze 11 százalékuk igényelt.