Európában körülbelül 10-11 éve beszélhetünk a proptech piacról, vagyis az ingatlanos és technológiai szektor egymásra találásáról. Az elmúlt évtizedben 3123 új startup céget hoztak létre a főbb európai országokban, ezzel élen jár a kontinens a világban. Az Európai Proptech Szövetség elnöke a héten megtartott Proptech Hungary konferencián azt is elmondta, hogy 2013 és 2020 között évente 278 ügyletet kötöttek ezek a startup cégek, az ilyen vállalkozásokba áramló tőke (főleg kockázati tőke cégektől, de rengeteg az ingatlan tanácsadók vagy fejlesztők által elköltött pénz is – a szerk.) 11,43 milliárd euró volt 2011 óta. Ha a globális piacot nézzük, akkor ott összesen mintegy 61 milliárd dollárt fektettek be az elmúlt 10 évben.
Magyarországon ugyan megmozdult valami, de nem túl jól teljesítünk, még régiós összehasonlításban sem: Romániában és Bulgáriában 200 körül mozog a szektorban fejlesztő cégek száma, nálunk csupán közel 80 bejegyzett vállalkozás működik. Londonban 544, Párizsban 335, Berlinben 127 ilyen startup van a piacon, érdekesség, hogy az ingatlanpiacon általában technológiai éllovasnak számító Egyesült Államokban mindössze 252 proptech cég működik.
Ügynökségi dollármilliók
A globális proptech piacba a kockázati tőkebefektetőkön kívül a nagy ügynökségek is beszálltak befektetőként. A magyar piacon is jelen lévő óriásvállalatok közül a Newmark 554 millió dollárt költött öt proptech cégre, a CBRE 400 millió dollárjával a második (hét cégbe szállt be), a JLL 364 millió dollárjával bronzérmes (23 cégben szerzett részesedést), míg a negyedik a Cushman&Wakefield lett, három cégbe tett összesen 115 millió dollárt.
Magyarországon elég sajátos helyzet alakult ki: a kisebb cégek általában csak alvállalkozóként tudnak bekapcsolódni egy-egy projektbe, így a technológiai fejlesztésekre rendszerint nem marad elegendő forrás. A befektetések ráadásul nehezen találják meg a hazai proptech startupokat, a befektetők különféle szektorokban működő vállalatok, a proptech startupok nem is feltétlenül vannak a kockázati tőkecégek radarján. A proptech vállalkozások gyakran eleve az ázsiai vagy távol-keleti piacokra koncentrálnak, így kevés sikertörténetről, emlékezetes exitről hallani – ezek mind-mind visszavetik a vállalkozó kedvű innovátorokat.
A KPMG nemzetközi tanácsadó cég még 2020-ban készített egy proptech platformot, amire akkor 7 magyar vállalkozás is felkerült a sok száz külföldi mellé. Az Árminimum, a Lockchek, az OrthoGraph és a Rollet a folyamatok digitalizációjában hozott új megoldásokat, az OOTT technologies és a Parkl az IoT kategóriában, azaz a hétköznapi eszközök webes vezérlésében alkotott újat, a Beyond Visual pedig a Virtuális Valóság és 3D tervezés területén szállít megoldásokat.
Kalmár Zoltán, a konferenciát szervező Proptechzoom alapítója szerint a bérlők fogják kikényszeríteni a fejlesztőktől, a kivitelezőktől és az üzemeltetőktől a minél több és hatékonyabb proptech megoldások alkalmazását. Szerinte ők lesznek az igazi felforgatók, ami rá is fér az ágazatra, mert ugyan van sok újítás, de a tempó és a kiterjedtség még nagyon alacsony szintű ahhoz képest, hogy milyen határtalanok a lehetőségek.
Ezt megerősítette lapuknak Massányi Tibor, a DVM design Kft. ügyvezető partnere. A cégnél nem régen hoztak létre egy vizualizácós üzletágat, a jelenlegi alig 10 fős csapatot 20-25 főre szeretné fejleszteni a vezető. A csapat főleg nyugat-európai és arab piacra dolgozik.
„Azt látjuk, hogy ebből a helyzetből döntően a bérlői kör tudja kirángatni a magyar proptech szegmenst. Ha felőlük jön a nyomás, és a finanszírozói, illetve kivitelezői oldal azt látja, hogy erre igény van és jó a megtérülés, akkor elindulnak a technológiai fejlesztések. Nem egy esetben tapasztaltuk, hogy egy-egy irodaház bérlői harcolták ki az üzemeltetőnél az intelligens parkolórendszer telepítését” – fejtegette a cégvezető.
Úgy látja, hogy a megrendelői oldalon (legyen az ingatlanfejlesztő, gyártó vállalat vagy szolgáltató cég) a vállalatvezetők manapság már sokkal inkább támaszkodnak a vizuális behatásokra, mielőtt döntéseket hoznak. Itt tehát a virtuális vagy a kiterjesztett valóságot és más vizuális megjelenítést használó proptech cégek szép jövő előtt állnak.
Korbuly Ádám, a KPMG-platformon is szerepelő OrtoGraph igazgatója arról számolt be lapunknak, hogy a magánszektor mellett most már közintézmények is kezdik felismerni a proptech előnyeit.
„Az autógyáraknál például a leállásoknál lett nagyon fontos az üzemelés elemzése, de például újabban kórházak épülethasználati optimalizációjánál is jól jön. Előfordul, hogy fölösleges új szárnyat építeni egy ilyen intézményben, elegendő feltárni a rejtett helytartalékokat - mondta a cég tapasztalataira utalva.
A járványhelyzet következtében hódítanak az érintésmentes megoldások, mind több épületben szaporodnak a különböző szenzorok, melyek az adatok gyűjtésén túl (hőmérséklet, fényviszonyok) a hozzájuk kapcsolt szoftveres és mesterséges intelligencia megoldásokkal már hosszabb távú előrejelzéseket és modelleket is képesek gyártani. Egyre nagyobb az érdeklődés az olyan technológiai platformok iránt, melyek nem csupán egy-egy funkciót, hanem a nagyobb épületekben, irodaházakban elérhető összes szolgáltatást egyszerre kezelik, legyen szó a parkolóházról vagy az étkezőről és a konferenciateremről.
Az ígéretekkel szemben nem csatlakozott szombatig a hálózatra Franciaország legerősebb atomreaktora, az északnyugat-franciaországi Flamanville-ben lévő nyomottvizes reaktor. 
