Lapunkban előzőleg több cikkben is taglaltuk, hogy milyen forrdalmi hatása van és méginkáébb lesz az úgynevezett proptech (property technology, azaz ingatlanpiaci digitalizáció) ágazatnak, amely többek között intelligens digitális megoldásokkal teszi hatékonyabbá a lakó és kereskedelmi ingatlanpiacot. Megszólaltattunk szakértőket is, köztük a KPMG-től is, akik arról számoltak be, hogy már az ezzel foglalkozó magyar startupok közül több is a kockázati tőkecégek célkeresztjébe kerültek. Most egy friss felméréssel támasztjuk alá, hogy mennyire gyorsan fejlődő és ígéretes ez az új ágazat, amit sokan rezsigyilkosnak is neveznek.
A technológiai megoldások a költségcsökkentésen kívül növelik a hatékonyságot, hozzájárulnak a fenntarthatósághoz, de akár alternatív bevételi lehetőségeket is rejtenek - közölte a ProptechZoOm.com, amely a proptech-ágazat szereplőinek megkérdezésével átfogó elemzést készített a digitális ingatlanszektor jelenéről és jövőjéről.
“2022 lehet az áttörés az ingatlanpiaci digitalizáció tekintetében. Felmérésünkből kiderült, hogy komoly kiaknázatlan lehetőségek vannak ezen a területen Magyarországon, hiszen a környező országokban sokkal inkább előrébb tart ez a digitális ingatlanpiaci forradalom” - mondta Kalmár Zoltán, a ProptechZoOm.com alapítója.
A portál szerint Magyarországon a proptech-megoldások elterjedése a 2017 óta eltelt öt évben kapott igazán nagy lendületet, de még mindig csak közel 50 cég van jelen ezen a területen. A koronavírus pedig felforgatta a digitális ingatlanpiacot, fókuszba került a mérhetőség, a transzparencia, a megosztott szolgáltatások:
● Teret nyertek például az érintésmentes beléptető rendszerek, a megosztott szolgáltatások. A pandémia és az ahhoz köthető intézkedések nyomán, megváltoztak a munkába járási szokásaink, ezáltal az iroda-, vagy a parkolóhasználat, Egyértelműen kiderül a járvány során, hogy a digitális megoldásokkal hatékonyabbá tehető az ingatlanok kihasználása, ráadásul ezekkel mérhető is a teljesítmény.
● A járvány komoly hatással volt a kereskedelmi ingatlanpiacra. Üzlethelyiségeknek kellett bezárnia, amelyek azóta nem tudtak megnyitni, ugyanakkor robbanásszerűen bővült a logisztikai ingatlanpiac, hiszen felértékelődtek az online vásárlások. Ennek egyenes következménye, hogy felértékelődött a szállítási idő, ezáltal minél hatékonyabb logisztikai hálózat kiépítésére van szükség az érintett vállalkozásoknál.
● A home office vagy a hibrid munkavégzés elterjedése a lakóingatlanok piacát is érintette: megnőtt a nagyobb, agglomerációban fekvő lakások, házak iránti kereslet. Az új építésű ingatlanok térnyerésével előtérbe kerültek a fenntarthatóság mellett az intelligens megoldások, egyre nagyobb az igény az okos otthonokra, amelyek fenntartási költségei alacsonyabbak a hagyományos lakásokhoz képest.
Kalmár Zoltán az átfogó iparági elemzést ismertetve elmondta, hogy bár egyértelmű és sok esetben látható előnyei vannak a digitális megoldásoknak, egyelőre még nem feltétlenül támaszkodnak rájuk a cégek. “Az ingatlanpiaci vállalkozások kevésbé hajlandóak az innovatív proptech-megoldásokért fizetni és az innováció iránti nyitottság sincs meg minden szereplőben. Ez a két tényező szerepelt a leggyengébb eredménnyel a kutatásban” - tette hozzá a szakember.
A jövőben nagyobb szerepet kap az MI
A bővülés előtt álló proptech-szektor egyre jobban támaszkodhat majd a mesterséges intelligenciára (MI). Többek között a digitalizáció hadrendbe állításával az épületekbe, irodákba telepített szenzorok által összegyűjtött rengeteg adat feldolgozását lehet rábízni a mesterséges intelligenciára, amely akár a fenntartási kiadások mérséklésére is lehetőséget biztosít. Továbbá számos felhasználási területe lehet a gépi tanulásnak. A mesterséges intelligencia ugyanis segíthet például az előrejelzésekben, vagyis a különböző karbantartások szükségességére vagy éppen az esetleges meghibásodásra hívhatja fel a figyelmet. Nem véletlenül szerepelnek a 2020 és 2030 közötti időszakra készült kormányzati mesterséges intelligencia fejlődését célzó stratégiában az épület-üzemeltetéssel és karbantartással kapcsolatos digitalizációs irányelvek.
Az elemzés szerint a hazai megoldások sokféle technológiára építenek, de az utóbbi években a Building Information Modelling (BIM) előretörése, a megosztott megoldások és a IoT piac fellendülése vált látványossá. Ha az adott technológiai piacok elérnek egy magasabb érettségi szintet, akkor az adatok és a mesterséges intelligencia hatékonyabb kihasználásában óriási lehetőségek rejlenek.
A sorkatonaságtól 2011-ben búcsúzott el Szerbia, de lehet, hogy csak ideiglenesen. 
