Tavaly a magánbefektetők és a kockázati tőkecégek nem kevesebb mint 32 milliárd dollárt költöttek az ingatlan szektor leggyorsabban növekvő ágazatában, az úgynevezett proptech cégekében. A technológiai forradalom élharcosai egyre nagyobb pénzeket vonzanak, a tavalyi összeg 28 százalékkal haladta meg a 2020-as értéket. Az az év természetesen lassulást hozott, így a bázis viszonylag alacsony volt, de a 2021-es érték így is 3,2 százalékkal magasabb, mint a pörgős 2019-es, vagyis az ágazat visszatért a nagy tempóhoz.

A tavalyi folyamatokról a Center for Real Estate Technology & Innovation's (CRETI) kutató intézet készített összegzést. A Real Estate Tech Venture Funding Report című anyag szerint a kockázati tőkecégek egyre nagyobb arányban öntenek pénzt a közepes és fejlett stádiumban lévő proptech vállalkozásokba. Ezen kívül elősegítenek különféle felvásárlásokat is a proptech cégek között. Az intézet egyik vezetője megjegyezte: nem csupán arról van szó, hogy egyre több pénz áramlik a proptech világába, hanem arról is, hogy új pénzgazdák is megjelentek, például magántőke alapok és intézményi befektetők (bankok alapjai, nyugdíjalapok, stb.)

A proptech főbb területei

• a dolgok internetje (Internet of Things)
• rugalmas munkahelyek kialakítása (Flexible workplace)
• folyamatok digitalizációja (Digitizing processes)
• egészséges munkahelyi és otthoni környezet létrehozása (Healthy workplace and Living)
• innovatív építőipari megoldások (innovative construction)
• új finanszírozási módszerek megalkotása (new ways of funding)
• kommunikációs platformok kitalálása és megvalósítása (platforms to connect)
• a fenntartható fejlődést szolgáló innováció (sustainable innovations)
• virtuális valóság és 3D tervezés (VR and 3D mapping)

(Forrás: KPMG)

A globális adatokkal dolgozó CRETI arra is felhívja a figyelmet, hogy a tavaly beáramló 32 milliárd dollárnak a felét lakóingatlanokkal foglalkozó proptech cégek fejlesztésére költötték és például csupán 7,6 százalék ment kereskedelmi ingatlanokat birtokló vállalatok technológiai fejlődésére.

Az ingatlanos technológiai cégek szárnyalását ecsetelő bisnow.com üzleti portál ezzel összefüggésben megjegyezte: az elmúlt tíz évben 61,1 milliárd dollár érkezett a proptech vállalkozásokhoz. A kockázati tőkecégeken kívül a nagy ingatlan tanácsadók is felismerték a proptech cégek pénztermelő képességét és legalább 1,5 milliárd dollárt tettek az ágazatba. Idén várhatóan az építőiparban és a fenntarthatóságért dolgozó alágazatok kapnak nagyobb figyelmet és feltehetően erős pénzfröccsöt.

A fejlett nyugat-európai és amerikai ingatlanpiacokon egyre több üzemeltető és szolgáltató vág bele különféle technológiai fejlesztésekbe, ehhez sokszor saját forrást használnak, egyelőre kevesebb külső tőkét. Nagyon ráfeküdtek az adatelemzésre, hiszen ha jól csinálják, akkor nagyságrendekkel hatékonyabban, kisebb személyzettel és persze olcsóbban képesek üzemeltetni a kereskedelmi ingatlanokat.

Dan Wenhold, a Fifth Wall nevű kockázati tőkecég partnere azt mondja:

„A nagy tanácsadó cégeket (CBRE, JLL, Cushman&Wakefield) nézve elkerülhetetlen, hogy a tanácsadói szerep megváltozzon. Ezek már most is érzik, hogy nem elég csak bérbe adni egy területet vagy eladásra felkészíteni egy irodaházat. A bérlők nemcsak azt akarják tudni, hogy mekkora a kihasználatlan területük, hanem azt is, hogy miként használják azt nap mint nap maguk az alkalmazottaik. Ez pedig például a mesterséges intelligencián is alapuló kifinomult adatelemzés nélkül nem megy.”

Wenhold szerint a területelemzés, a területkialakítás, a hibrid munkaállomások és a területek tervezése terén egyre nagyobb a tülekedés a proptech cégek körében. A nagy ügynökségek felső vezetői között megjelentek az adatelemzésért és technológiai fejlesztésekért felelős főnökök. A legnagyobb ügynökségek 92 százaléka idén is sok pénzt akar költeni az újításokra.

Pontos összesített adatok nincsenek az elmúlt évtizedről, de korábbi közlésekből tudható, hogy ezalatt az ügynökségek közül például a Newmark 554 millió dollárt költött öt proptech cégre, a CBRE 400 millió dollárjával a második (hét cégbe szállt be), a JLL 364 millió dollárjával bronzérmes (23 cégben szerzett részesedést), míg a negyedik a Cushman&Wakefield lett, három cégbe tett összesen 115 millió dollárt.

Az elsőt kivéve mindegyik nagyágyú Magyarországon is hosszú évek óta jelen van és nyilvánvaló, hogy a központból „lecsorognak” ezek a folyamatok, vagyis a fejlesztési kényszer itt is megjelent. Egyébként a KPMG, amelyik rendszeresen figyeli a hazai proptech szektor fejlődését nem régen arról számolt be, hogy már több ígéretes hazai startup cégre figyeltek fel a befektetők, a folyamat pedig tovább erősödhet a következő pár évben.

A térinformatika és a kapcsolódó lokáció elemzés újdonságait egyre több gazdasági szektor hasznosítja. Amerikában főleg az e-kereskedelem és az ingatlanok terén látjuk ezt, nálunk inkább a logisztika vezeti a sort. A Google megbízásából a BCG által végzett nemzetközi felmérés szerint a vizsgált országokban (USA, India, Szingapúr, Nagy-Britannia) a legerősebb felhasználási terület egyértelműen az ügyfélprofilozás és a vásárlói élmények személyre szabása volt. Magyarországon a cégek inkább a belső működésük során keletkezett lokáció-adatokat hasznosítják, illetve a különböző hűségprogramok során begyűjtött lakhatási adatok alapján próbálnak következtetéseket levonni.