Az Otthon Centrum idén harmadik alkalommal volt kíváncsi arra, miért vonzóbb egyik város a másiknál, azaz hol jó ma élni Magyarországon és ez mennyiben tükröződik a lakásárakon. Az első tíz helyezett között hat fővárosi kerület, valamint Eger, Veszprém, Tata és Szekszárd találhatók, tudta meg a Privátbankár.hu. Ezekben a kerületekben és városokban 65 százalék feletti volt a számított mutatók átlagértéke (a legmagasabb érték, 85 százalék az I. kerületre jellemző).

A sorrendben tavaly óta annyi változott, hogy néhány fővárosi kerület helyett vidéki város került előbbre. Ennek az is részben az oka, hogy idén nem szerepelt a felsőfokú végzettségűek aránya a mutatók között, mivel az automatikusan a nagyobb városokban (főként a főváros kerületeiben) volt magasabb. Az agglomeráció és a vidéki megyeszékhelyek a középmezőnybe sorolódtak.

Ezek Budapest gyöngyszemei

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint tavalyihoz képest igazán lényeges változás nem történt; az első tíz helyen többségén a főváros kerületei szerepelnek az I. és az V. kerülettel az élen. Az élmezőnyben a pesti belváros többi kerülete található még (VI., VII., IX.), valamint a budai kerületek közül a XII. kerület. A lakosságszámra vetítve itt van a legtöbb háziorvos, a legtöbb középiskolás és nagyon kedvező a foglalkoztatási helyzet. A legtöbben fél óránál kevesebbet utaznak a munkahelyükre.

A számított rangsor végén a fővárosi külső kerületeket találjuk, amelyek a vizsgált mutatók tekintetében átlagosnak bizonyulnak, és különösen az ingázás miatt kerülnek kedvezőtlenebb helyzetbe. Érdekes módon ezek a külső kerületek – a XV., XIX. és a budai XXII. kerület kivételével – nem olyan erős költözési célpontok, mint a közelükben található agglomerációs települések. Úgy tűnik, hogy aki zöldövezetbe vágyik, inkább távolabbra költözik, például Szigetszentmiklós vagy Gyál sokkal népszerűbb belföldi vándorlási célpont, mint Csepel vagy Pestszentlőrinc.

Vidám a vidék is

Vidéken Veszprém (68%), Eger (70%) és a főváros közeli Tata (66%) bizonyult a legélhetőbbnek. Egerbe viszonylag sokan költöztek be az elmúlt években, Veszprémbe szintén és itt a foglalkoztatás is kedvezően alakult. Mindhárom városra jellemző, hogy nem kell sokat ingázni a munkahelyekre, amit e városok mérete, és a közelükben elérhető munkahelyek biztosítanak.

A nagyobb régióközpontok, mint Debrecen, Szeged vagy Pécs a középmezőnyben szerepelnek, mert bár megfelelő az intézményi ellátottság, de az ott lakóknak a munkába járás időtartama – a városok méretéből fakadóan – több időt igényel.

Árulkodó jel: ahol drágább, ott szeretünk élni?

Soóki-Tóth Gábor szerint a jobb életminőséget kínáló környezetért az emberek többet hajlandóak fizetni, melynek következtében az ingatlanárak a jobb körülményeket biztosító városokban magasabbak. Amennyiben a kapott eredményeket összevetjük a használt társasházi téglalakások fajlagos árának átlagértékeivel, akkor nagyon hasonló rangsort kapunk, mint az életminőség mutatónál, fűzte hozzá a szakértő.

Ennek ellentéte figyelhető meg a főváros külső kerületeiben és az agglomeráció településein, ahol az árak jóval magasabbak, mint a hasonló életminőségi mutatókkal jellemezhető vidéki városok. Ennek oka, hogy az itt élők számára nem csak az adott kerület vagy település intézményei elérhetők, azaz az életminőségüket a szomszédos kerületek, illetve általában a főváros egésze biztosítja. Ez a foglalkoztatás kedvező arányában is megmutatkozik, ugyanakkor jelentős az ingázásra fordított idő. Az is igaz, hogy például az agglomerációba költözők motivációit, a zöld környezet, a csendes környék, a jó közbiztonság iránti igényt a választott statisztikai mutatók kevésbé mérik, ám ezek értéke vitathatatlan, ahogyan ez a lakásárakban is tükröződik.