A még 2011-ben indult első lakásukat vásárlók (találóan First Home Buyers) helyzetét vizsgáló elemzéssorozat azt mutatja, hogy 2010 és 2013 jelentősen javult a fiatalok lakáshoz jutási esélye.
Kedvezőek a körülmények?
Ez a tendencia egyébként tavaly sem romlott el, a vásárlók helyzetén főleg a kedvező körülmények javítottak, mint a fészekrakó hitelek egyre szélesebb körben való elterjedése, a szélesedő munkaerőpiac, és az alacsony inflációs szint.
A 2008-ban kirobbant válság hatására bekövetkezett jelentős ingatlanár-csökkenés, úgy tűnik, a végéhez ért, az első lakásukat keresők által preferált típusoknál az árak elérték a mélypontjukat, és az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján, országos szinten is lassú emelkedésbe kezdhetnek.
Most egy jó lakásvásárlós időszak jön
Az elemzés során vizsgált, a lakásárak jövedelemhez viszonyított arányának mutatóját 2014-ben további enyhe pozitív irányú elmozdulás jellemezte a 2013-as szinthez képest, de a várható lakáspiaci fordulat, és a jövőre nézve emelkedésbe kezdő árak miatt könnyen lehet, hogy most van mód a legkedvezőbb ár-jövedelem arányok mellett lakást megvásárolni. Az elsőzők számára ez a helyzet kedvező, hiszen ők nem szenvedik el a lecsökkent árak miatti veszteséget, hanem az alacsony árszintből profitálnak.
Vissza a válság előtti szintre?
A válság előtt, 2007-ben több mint 1,9 hónapnyi jövedelemért lehetett egy lakás négyzetméterét megvásárolni, de még 2012-ben is több mint 1,3 hónapnyi jövedelemre volt szükség. Tavaly már 1,13 hónapnyi jövedelemért hozzá lehetett jutni egy lakás egy négyzetméteréhez. Elemzők szerint nem valószínű, hogy a négyzetméteres ár ennél alacsonyabbra menne, mivel a piac szépen lassan már jövöget ki a válságból.
Ez az a kedvező környezet
A bank szerint 2014-ben az inflációval párhuzamosan csökkentek a betéti és hitelkamatok, mindkét hatás kedvez a lakáspiac élénkülésének. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján folytatódott ez a trend, 2014 augusztusában a lakáscélú hitelek átlagos THM szintje már csak 6,8 százalék volt.
A jelenlegi kamatkörnyezetben az ügyfelek által igényelhető lakáshitelek kamata alacsony szintet mutat. A korábban „álomszerűnek” tartott, 6% alatti kamat ma már szinte mindennapos.
Mindenki az elsővásárlókat segíti
A lakásvásárlási programok nem változtak jelentősen 2013-hoz képest, ezeken belül számos elem kimondottan az első lakásukat vásárlókat segíti.
A segítségek közül a legnagyobb részt a kamattámogatott hitelek képviselik, 10 millió forintos hitelnél ez körülbelül 1,07 millió forintot jelentett 2014-ben. A lakástakarék-pénztárak révén körülbelül 440 ezer forint jelenértékű állami támogatás szerezhető meg, míg a vissza nem térítendő támogatással, új lakásokra érvényes lakásépítési támogatással (szocpol) egymillió forintnyi támogatást kaphatnak, akik jogosultak rá.
Szintén az első lakást vásárló korosztályt segíti, hogy a 35 évesnél fiatalabbak esetében érvényes az illetékkedvezmény, valamint ennek a pótlékmentes részletfizetési lehetősége.
Akkor végül mennyi?
Összesen tehát egy 10 millió forintos hitelre, egy tipikus lakás esetén 2014-ben 1,74 millió forint volt a lehetséges állami támogatások mértéke, ami körülbelül a 2005-2008-as szinttel egyezik meg. Ez a jövőben tovább nőhet, a megjelent jogszabályváltozás szerint júliustól használt lakásvásárlásra és bővítésre is lehet vissza nem térítendő állami támogatást igényelni, vagyis ismét elérhető lesz a „félszocpol”, új nevén a CsOK – Családi Otthonteremtési Kedvezmény.
Fontos változás még, hogy már egy gyermek esetén is igényelhető (jelenleg két gyerekhez kötött), valamint a támogatással érintett lakás minimális alapterülete is csökkenni fog 60-ról 40 m2-re. Emiatt egyébként jócskán lejjebb viszik a támogatás összegét, az eddigi 80000 Ft helyett 500000 Ft-tól indul majd.
Béreljünk vagy vásároljunk?
Az örök kérdésre most éppen az utóbbi a válasz, az FHB mutatója szerint a 2009-es szinthez képest, a lakásbérlés a lakástulajdonláshoz képest jelentős 15-17 százalékos relatív dráguláson ment keresztül. Azt, hogy mikor éri meg mégis bérelni, egyrészt a személyes preferenciánk dönti el, másrészt, pedig ahogy a cég grafikonja is mutatja, minél kisebb a lakásár-bérleti díj hányados, vagyis minél olcsóbb relatíve a lakásvásárlás, annál alacsonyabb mértékű reálfelértékelődés elég ahhoz, hogy a vétel felé billenjen a mérleg nyelve.
Ezzel több évre lezárják a foglalkoztatási kérdéseket. 
