Ahogy arról már korábban írtunk, tavaly óriási kazáncsere-programot folytatott az állam, így sokkal környezettudatosabb és hatékonyabb kazánok álltak forgalomba, ez megfelelt az uniós irányelveknek is. Ősz óta így kizárólag kondenzációs elven működő kazánokat lehet üzembe helyezni, ezeket azonban nem lehet a régi kéményekkel működtetni. Ezek kitelepítése egy családi háznál akár milliós tételt is jelenthetnek, egy társasháznál pedig 2-3 millióra is rúghat a kémények cseréje, ezt közölte az OTP Lakástakarék a Privátbankár.hu-val.
Nagy bajban a társasházak
A kémények felújítása ráadásul nem egyszerű. Budapest tele van öreg, akár száz évnél is idősebb házakkal, ahol 20-30 méteres szakaszokat kellene cserélni a kéményből. Ráadásul az évszázados fűtési rendszerek miatt épületenként akár 5-6 külön kéménnyel is találkozhatunk, ezeket pedig külön-külön kell bélelni. Ez a beruházás kerülhet több millió forintba a társasházaknak, véli a Domokos Mérnök Iroda ügyvezetője, Domokos Adrián. Ha azonban ide vesszük az egyéb kiegészítő munkákat is, mint az engedélyeztetés, a tetőjárda felújítása és a tervezés, ez a tétel a többszörösére is nőhet.
Az sem mindegy, hogy egy társasház esetében ki fizeti ki mindezt. Ha ugyanis akár csak egy lakó cseréli ki modernebbre kazánját, úgy az egész épület közös kéményét is fel kell újítani, újra kell bélelni. Ez komoly konfliktus forrása lehet a lakóközösségben, ha a felújítás költségeit nem egyedül a korszerűsítő lakónak, hanem a társasháznak kell a közös kasszából állnia. A jövőben várhatóan egyre több ilyen típusú átalakításra lesz szükség, ezért érdemes a társasházaknak jó előre felkészülnie ezekre a kiadásokra.
De miért kell az a drága kémény?
Az új típusú kondenzációs kazánok hatékonysága abban rejlik, hogy a távozó égéstermékből is nyernek vissza hőt, amely így javítja az eszköz hatásfokát, hiszen kevesebb a hőveszteség. Az uniós jogszabály értelmében a kazánok hatásfoka el kell, hogy érje a legalább a 86 százalékot. Ennek azonban komoly ára van: a hagyományos kazánok 100-120 fokos hőmérsékletű égésterméke helyett csupán 50-60 fokos gáz távozik.
Annak érdekében, hogy a kéményen felszálló füst gyorsan és biztonságosan tudjon távozni, egy ventillátorra van szükség, amely azonban csak akkor tud rendesen üzemelni, ha a kémény sehol sem szivárog, tehát tökéletes a szigetelése és kiállja a szigorú nyomáspróba előírásait. Ez azonban a régi kéményeknél egyáltalán nem volt szempont, ezért a kémények kialakítása és az elhasználódás mértéke miatt sem alkalmasak az új feladat ellátására. Ha ez még nem lenne elég, a kondenzációs kazánból kiáramló gázokból akár napi 20 liter erősen savas kémhatású kondenzvíz is kicsapódik, amely hónapok alatt szétmarja a korábbi csöveket.
Mit tehet az állam?
Ugyanakkor nem csak a társasházakat érinti a probléma, hiszen a hazai lakásállomány többségét kitevő családi házak esetében is hasonló munkafolyamatokkal kell számolni. A régi épületeknél jellemző, hogy a kéményt csak téglából rakták ki, amely alkalmatlan egy modernebb rendszer kiszolgálására. Ráadásul a tapasztalatok szerint sokszor előfordul, hogy az épületek tervezésekor az építészek – a konkrét fűtésrendszer ismeretének hiányában – csak egy általános kéményvázlatot vetettek papírra.
Ez bizonyos esetekben, főleg a költségbecslésnél félrevezető lehet, hiszen a legmodernebb kémények kialakítása milliós tétel is lehet a későbbiekben. Lakástakarékkal azonban hat év alatt már nagyjából fél millió forint támogatást szerezhetünk, ez bőven fedezi a kémény bélelését. Társasháznál azonban ennek a többszörösével, tíz év alatt 3 millió forint támogatással számolhatunk.
A mentési és kutatási munka továbbra is folyik. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
