A panelek ára ötödével ugrott
2015-ben 15%-os országos áremelkedést mutat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tranzakciós adatbázisát feldolgozó OTP Lakóingatlan Érték Indexe. A nominális árszint a 2009-es értéket, a reálár pedig a 2010-es szintet közelíti. A lakótelepi lakások ára egy év alatt 21%-kal, a tégla lakásoké 19%-kal, míg az önálló házaké 10%-kal emelkedett.
A forgalom nagyjából 15%-os bővülést mutat, de még így is ugyanennyivel elmarad a 2008-as szinttől.
Három megyében csökkent a forgalom
A magyar piac persze korántsem egységes: három megyében – Békés, Győr-Moson-Sopron és Heves – például a látványos 2014-es emelkedés után, tavaly már 6 és 13% közötti visszaesés volt tapasztalható a forgalomban. Pest megyében ugyanakkor közel negyedével, míg Zalában, Baranyában és Csongrádban, valamint a fővárosban is 20% felett növekedett az adásvételek száma.
A fővárosban csak egy kerület akad, a XI., ahol 3%-os visszaesés mérhető az előző évi, kiemelkedő, 55%-os növekedés után. Adás-vétel szempontjából a legnépszerűbb kerület továbbra is a XIII., a legtöbb tranzakciót itt regisztrálták.
Mintha nem is ugyanabban az országban járnánk
Az árak minden fővárosi kerületben emelkedtek, országosan nézve is hasonló a trend - egyedül Nógrádban csökkent az árszínvonal. A megyeszékhelyek között Székesfehérvár áll az élen, itt 19%-os volt az áremelkedés.
A megyék között továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 234 ezer Ft/m2 átlagárral - ennek még a harmadát sem éri el a nógrádi 70 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagár. Mintha egy másik országban lenne a megye... A budapesti árakhoz képest meg aztán pláne: az Airbnb-láz által felhajtott belvárosi ingatlanpiacon a nógrádi áraknak a hétszerese (!) jellemző, négyzetméterenként közel 480 ezer forint.
Ezt hozta eddig a csok
Noha a csokra jogosultak egyelőre inkább csak érdeklődő tömeget alkotnak, mivel a többség vásárlásai később realizálódnak – néhol már az idei év első hónapjaiban is látványosan megmutatkoztak az új lakások szegmensében. Az OTP Jelzálogbank szakértői néhány példát összeszedtek:
• A beruházók előrehozták a lakásaik meghirdetését, s a nagyobb projektek esetében már hónapokkal az építési engedély megszerzése előtt regisztrálni lehet a még csak a tervezőasztalon létező lakásokra. Budapesten csak az idei első öt hónapban kb. 120 új, vagy korábban félbehagyott, de most újraindított lakásprojekt lakásait kezdték hirdetni; a válság idején másfél év alatt regisztrált ennyi új beruházást az OTP Jelzálogbank.
• A válság éveiben is építő kis számú beruházó mellett újra aktivizálódnak az elmúlt években „tetszhalott” kisebb-nagyobb cégek, valamint szép számmal várhatók új szereplőként – gyakran tapasztalatlan, s csak a piaci boom-ot meglovagolni szándékozó – piacra lépők is.
• A budapesti tömegpiacon a valódi versenyhelyzet hozta árkorrekcióig (még egy-másfél évig biztosan) hozzá kell szokni a legkeresettebb kerületekben, így a IX. és a XIII. kerületben az 500 ezer Ft/m2 körüli / feletti, vagy a pesti belvárosban akár 8-900 ezer Ft/m2-t elérő fajlagos árakhoz. Mindeközben a megyeszékhelyek többségében is egyre gyakrabban hármassal – a nyugati határ mentén akár négyessel – is kezdődhetnek az újépítésű lakások képzeletbeli négyzetméterenkénti árcédulái.
• A keresettebb megyeszékhelyeken (pl. Győr, Veszprém, Pécs) akár 30-50%-kal nőtt a jó fekvésű telkek árszintje, amiért gyakran a kisebb társasházat építők és a családi házat tervezők között verseny indult meg.
Szerdán 10 millió euróra büntették az Olympique Marseille-t a számviteli szabályok megsértése miatt és korlátozta új játékosok szerződtetését. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
