Miközben a KSH első negyedéves számai még kifejezetten biztató képet mutatnak a hazai ingatlanpiacról, addig valójában éppen most értünk el a fordulóponthoz. A múlt héten tette közzé a lakásárak alakulására vonatkozó elemzését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mely hűen tükrözi mindazt, amiről az év első negyedévében többször is beszéltek a Balla Ingatlanirodák ingatlanközvetítői. Jó évet - legalábbis a korábbi válságéveknél - sokkal jobbat zárt 2014-ben az ingatlanpiac, hiszen a forgalom 28 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, vagyis a tranzakciók száma elérte a 114 ezret.
Kitart a jó lendület
A tiszta áremelkedés mértéke tavaly elérte a 4,2 százalékot. Mivel azonban az értékesített ingatlanok minőségi összetétele a drágább lakások felé tolódott el, így az árak ténylegesen 6,9 százalékkal növekedtek. A kialakult árszint viszont még így is 28,7 százalékkal marad el a válság előtti utolsó év, a 2008-as év áraitól.
2014-ben az átlagos lakásár elérte 10,3 millió forintot, ami 600 ezer forintos növekedést jelentett egy év alatt. Budapesten viszont az átlagár növekedése 900 ezer forintot tett ki, és a használt lakások átlagára a fővárosban a 14,5 millió forintos szintig kúszott. Ez négyzetméterárakban kifejezve 226 ezer forintról 240 ezer forintra történő emelkedést jelent. Ez az első negyedévben még tovább, 254 ezer forintra nőtt, ugyanakkor a lakások átlagára a minőségösszetétel miatt az első negyedévben már nem emelkedett tovább.
Az első negyedévben a lendület továbbra is kitartott: negyedével tovább nőtt év/év alapon a lakáspiaci forgalom, ami 19 ezer szerződéskötést jelent. A tisztított ár a használt lakásoknál 4,4 százalékkal emelkedett. Ezzel pedig a használt lakások árszintje, ha 2008-as értékektől jócskán el is maradt, már átlépte a 2010. évi bázist.
Csak a városokra jellemző
Érdemes kiemelni azt a jelenséget, hogy a lakáspiaci forgalom a tavalyi évben a nagyobb és magasabb árszínvonalú településeken nőtt, ez húzta felfelé az összetételindexet, de hatása az év vége felé már némi csökkenést mutatott. Ugyanakkor az idei év első negyedévében még mindig megfigyelhető volt az eltolódás. A legnagyobb mértékben tehát a nagyobb városokban nőtt a lakáspiaci forgalom: Budapesten a tavaly eladott lakások száma már a 2008-as évi mennyiséghez közelített, elérte annak 88 százalékát.
Az értékesítésekből a panellakások aránya a korábban megszokottnál jóval nagyobb részt hasított ki, 12,8 százalékot, ugyanakkor a családi házak részesedése tovább csökkent a 2013. évi 43 százalékról 41 százalékra. Ennek az az oka, hogy mint említettük: elsősorban a városi ingatlanpiac indult be, komolyabb elmozdulás a városokon kívül csak Budapest és Győr környékén volt jellemző, a budapesti agglomerációban is csak az északi szektorban tapasztaltak nagyobb mértékű áremelkedést, illetve a nyugati szektorban szerényebbet. Máshol viszont tovább estek az árak. És a helyzet úgy tűnik, nem változott az első negyedévben sem, még magasabb lett a nagyvárosok és a többlakásos épületek részesedése az ingatlanpiaci forgalomból.
Egyre többen akarnak egy szeletet?
A második negyedéves számok a Balla Ingatlanirodák várakozásai szerint ugyanilyen derűs képet mutatnak majd az ingatlanpiacról. Ha azonban megpróbálunk előre tekinteni a harmadik és a negyedik negyedévre, akkor azt látjuk, hogy lassan beindul a kínálat növekedése is, így pedig már nem annyira áremelkedés, hanem sokkal inkább a megtorpanás, az árak stagnálása lesz majd jellemző, miközben persze a forgalom továbbra is a most kialakult szinten marad.
A kínálat növekedése annak köszönhető, hogy a lassan megérkező devizahiteles elszámolások hatása fokozatosan lecsapódik, és sok korábbi devizaadós számára válik megdöbbentően világossá a saját helyzete. Így pedig sokan azt a megoldást választják a magas törlesztőrészletek fizetése helyett, hogy inkább eladják a lakásukat.
Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője szerint emiatt komoly méretű kínálat jelenik meg az ingatlanpiacon, mely az elmúlt egy évben egyáltalán nem volt megszokott. Az is megjósolható előre, hogy ennek hatására a 2015-ös tranzakciószám még a 2014-es évi szintet is meg fogja haladni.
A forgalmat és árakat befolyásoló tényező lehetne még a második negyedévben a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) is, mely lassan elérhetővé válik néhány bankban, azonban sok még körülötte a bizonytalanság, és hatása várhatóan csak kismértékű lesz. Megemlíthető még a hitelezés szerepe is, melyet nem vetett ugyan vissza a forintosítás, azonban ennek mértéke nem nagyobb, mint az összes lakáspiaci tranzakció 10-15 százaléka, és várhatóan hosszabb távon sem lesz magasabb ez az arány. Ami viszont feltűnő, hogy egyre jelentősebb az érdeklődés a lakástakarékpénztári termékek iránt, ezért is indított a Balla Ingatlanirodák egy külön üzletágat Balla LTP néven.
Nincs jó albérlet, viszont marha drága
Balla Ákos szerint az ingatlanpiac mostani egyik legfájóbb pontja egyébként az, hogy továbbra is hiányoznak a jó minőségű és elérhető árú újépítésű ingatlanok. Egyelőre nem is látszik a kiút ebből a helyzetből, hiszen csak nagyon bizonytalan, kezdeti lépéseket, gyenge fejlesztői érdeklődést láthatunk.
Egy másik szembetűnő jelenség - és sokak számára rendkívül kellemetlen tény -, hogy miközben az albérleti piacon óriási a kereslet, gyakorlatilag hiányzik a kínálat. A bérleti díjak Budapesten egy év alatt 20-30 százalékkal növekedtek, egyfelől a fokozott kereslet, másrészt pedig az ingatlanok hasonló mértékű áremelkedése következtében. A lakásbérleti díjak az általános ingatlanpiaci áremelkedést követik - hívta fel a figyelmet Balla Ákos.
A kialakuló komoly hiány miatt megszaporodtak mára a visszaélések is az albérletek piacán. Ismét divatba jött a címlisták árusítása, ami 8-10 ezer forintos veszteséget és rengeteg bosszúságot okozhat egy-egy bérlakást kereső számára. Akik ráadásul sokszor belesétálnak abba a csapdába is, hogy csalóknak adnak át kauciót, akik több bérlő-jelölttől is átvesznek ezen a címen pénzt, miközben természetesen nincs lakás, ahová költözhetnének.
Arról, hogy mire számíthat az, aki feketén adja ki az albérletét, Balla Ákossal beszélgettünk a Napi Kommentár korábbi részében:
Összességében tehát a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetről elmondható, hogy habár a KSH első negyedéves számai még komoly lendületről szólnak, és ez várható a második negyedévben is, addig a válság éveit némileg enyhítő ingatlanpiaci áremelkedés lassan kifullad. Ismét átadja a terepet a kínálat bővülésének, mely az elmúlt egy év alatt kialakult erősen keresleti piacot normalizálja, visszatereli a megszokott kerékvágásba, ahol egyensúly érezhető a kínálat és a kereslet között.
Az Európába irányuló ellenőrizetlen migráció megállítását és az Európai Unió határain kívül eső regisztrációs központok (hotspot) létrehozását sürgetik. 
