Aranybánya, kincs, pénzcsap - ezekkel szokták jellemezni a legfontosabbá előlépett tényezőt a kereskedelmi ingatlanok piacán. Ez nem más, mint az adat, amiből több millió keletkezik, folyamatosan híznak az adatbázisok és ha okosan használják fel, akkor tényleg sok pénzt hozhat a gazdájának most, amikor mindennek az ára az egekben van. Vagyis a régi mondás: "Cash is King" mellé ma már bőven felzárkózott a Big Data is.
A járvány után a hibrid modell vagy a távmunka hódít, amelynek menedzselése a létesítménygazdálkodók számára komoly kihívást jelent. Elvesztegetett időt és csökkent hatékonyságot eredményez, ha a dolgozók nem találnak szabad íróasztalokat vagy megfelelő nagyságú tárgyalókat. Erre megoldást kell találni, ebben segíthet az adatgyűjtés, illetve adatelemzés, hogy az üzemeltető szakemberek megismerjék a munkavállalók szokásait, és ez alapján újragondolhassák a helyhasználatot.
Manapság mindent mérnek: ki és mikor lép be és ki, mennyi energiát emészt fel a hűtés-fűtés, az árnyékolás, mennyi vizet használnak el a kézmosáskor és milyen gyakran kell felmosni a padlót. Az sem mindegy, hogy mennyien vannak egy adott pillanatban egy tárgyalóteremben, egy raktárban vagy egy üzemben, mert a légbefúvást és a világítást is ehhez kell igazítani.
Idén erősödhet az úgynevezett Proptech (digitális technológiák) megoldások implementációja és ezen belül az IoT alapú rendszerek (Internet of Things) széleskörűbb alkalmazása. Az elektronikai berendezések és a hőmérséklet távoli szabályozásával például elkerülhető a szélsőséges hőmérsékletingadozás és a felesleges használat. A karbantartások tervezésében és időzítésében is hatékony segítséget nyújthatnak az elemzett adatok.
Az ellátási gondok (különösen a gázellátás esetében) ugyanakkor komoly fenyegetést jelentenek. Nem véletlen, hogy aki csak teheti, áttér a távhőre vagy a hőszivattyús megoldásra, már sok ilyen irodaházat találni Budapesten és néhány vidéki nagyvárosban. Az ukrajnai háború következtében az üzemeltetéshez szükséges eszközök ára is megemelkedett, ráadásul jellemzőek a folyamatos további áremelkedések is. A korábbi beszerzések egy sokkal gyengébb forintárfolyamon történtek, ez is rontott a cégek helyzetén.
Az energiaválság és a drasztikus áremelések komoly takarékosságra ösztönzik a megrendelő cégeket, miközben épphogy felocsúdtak a Covid-helyzet kihívásaiból. A fő kihívás idén az energiaárrobbanás negatív hatásainak ellensúlyozása és a létfontosságú, de a hatékonyságot alapjaiban nem hátráltató megoldások megtalálása lesz.
Az irodaházakat, bevásárlóközpontokat és raktárakat üzemeltető szolgáltatók oldaláról mindemellett a szakképzett munkaerő hiánya és az üzemeltetésben alkalmazott alapanyagok folyamatos árnövekedése okozza a legnagyobb fejtörést. Egyelőre nem látszik, hogy az utóbbi kettő ellen mit tudnak tenni.
Méretessé nőtt a szektor
A Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO FM) tagvállalatainak árbevétele tavaly meghaladta a 300 milliárd forintot, a kezelt terület 15 millió négyzetméter, a közvetlen alkalmazottak száma pedig 15 ezer fő. A szervezet jelenleg további 1000 betöltetlen pozíciót tart nyilván Budapesten és az agglomerációban, de a legégetőbb munkaerő-hiány Nyugat-Magyarországon tapasztalható.
Nem jó hír, hogy növekedett a késve teljesítő beszállítók aránya. A piaci szereplők többsége a megrendelések eseti vagy teljes megszüntetései miatt a kintlévőség állományának soha nem látott mértékű, 6,14 százalékos növekedésére számítanak idén. Az üzemanyagárak növekedése lényegesen emeli a magas üzemanyag igényű szolgáltatások árát. A munkaerő hiánya és a 20 százalékot meghaladó infláció együttesen erős bérnyomást eredményez a létesítménygazdálkodás iparágban – fogalmazott a minap a LEO FM az idei kilátásokat taglalva.
„Mindenki takarékoskodásra kényszerült, de ez komoly üzleti lehetőség is egyben, hiszen előtérbe hozza az energiahatékonyságot növelő beruházásokat” – összegezte Schmidt József, a szervezet elnöke.
A szektor szakértői szerint a fenntarthatóság lesz a létesítménygazdálkodás egyik legmeghatározóbb trendje 2023-ban. A környezetvédelmi kérdések – a takarékosság lehetősége miatt is – egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, így számottevően több vállalkozás keresi a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének lehetőségeit. Ez azt jelenti, hogy a fenntartható gyakorlatok, például az energiahatékony világítás és a jobb környezetgazdálkodás magasabb prioritási szintre léptek a létesítménygazdálkodásban.
A 30 százalék hangzatos, de ennyit nem spórolnak. 
