|
| Passau, Németország (fotó: Wikimedia Commons) |
A lakásnyomor elérte az átlagpolgárt – tudósított ma a német Die Welt portál egy húszezer résztvevős berlini tüntetésről. Németországban ugyanis sok ember már nem lehet abban biztos, hogy lakhatása biztosított, úgy elszálltak a lakásárak, piaci buborék alakult ki. A ludas pedig nemcsak az ingatlanközvetítők között keresendő – teszik hozzá.
A lakás vagy annak bérlése emberi alapszükségletet elégít ki, ezért másként kell értékelni az árát, mint egy részvényét vagy egy láda banánét – írják. Fontos pihenőhely, biztonságérzetet ad, nem mindegy, mekkora távolságra van a munkahelytől.
A tiltakozássorozat már sok német városon végigvonult, Berlinen kívül “Hamburg, Hannover, Göttingen, Stuttgart, Düsseldorf, Frankfurt” is szerepel a tüntetések listáján, az utóbbi két éven belül.
Spekulatív kereslet
A lakások bérbeadói sok éven keresztül megelégedtek a német államkötvények hozama felett pár százalékpontnyi bérleti díjjal, de a szuperalacsony, sőt negatív kamatok politikája ezt is megváltoztatta. A szinte nulla kamat mellett finanszírozott tőke óriási mennyiségben áramlik az ingatlanpiacra, főleg azokban a városokban vagy régiókban, ahová erős a bevándorlás. Ez a befektetési célú kereslet is felveri az árakat.
Magyarok és menekültek
De bérlőből is egyre több van, a lakosság a vidékről a nagyvárosokba, kelet-európai országokból Németország felé áramlik. Példaként Bulgáriát említették, de mondhattak volna Magyarországot, Romániát, Lengyelországot is. (Erről itt írtunk.) Ehhez harmadik pillérként a menekültek jönnek, akiknek a bérleti íja általában magasabb a normálnál, és sokszor az önkormányzatok fizetik.
A bérből élők ezzel a háromszoros áremelkedéssel már alig tudnak lépést tartani. A Die Welt kommentátora szerint a helyi és országos politikusoknak kéne végre lépniük valamit, például a lakásépítési előírásokat lehetne lazítani.
Nem vagyunk mi citrom
“A lakásbérlők nem citromok, amit teljesen ki lehet facsarni – hangzott a tüntetők egyik jelmondata. Korában a politikusok már próbálkoztak azzal, hogy hatóságilag korlátozzák a bérleti díjak emelését, nem sok sikerrel. A mostani fogyasztóvédelmi ügyekben illetékes miniszter (Katarina Barley, SPD) mégis hasonló szabályokban gondolkodik. A “bérletidíj-féknek” is nevezett korlátot szeretné tovább finomhangolni.
A 2015 júniustól bevezetett szabály szerint a bérleti díj nem haladhatja meg a helyben szokásos díjak átlagának tíz százalékát. A szabályt nem minden területen vezették be, de a legtöbb tartományban igen. A becslések szerint azonban háromból két lakás esetben valamely kiskapuk segítségével kikerülték a bérbe adók a korlátozást.
Trükkök hosszú sora
Az egyik ilyen trükk, hogy a lakást bútorozottan adják ki, és a bútorok bérléséért kell sokat fizetni. Egy másik, hogy tévesen adják meg az alapterületét, vagy tévesen számolnak el a rezsiköltségekkel. Akkor is többet kérhetnek a lakásért, ha az előző szerződésben már magasabb ár szerepelt.
Sokak szerint egyszerűen a lakásépítések felgyorsítása jelenthet megoldást a problémára, hogy a kínálat végre lépést tarthasson a kereslettel a felkapott területeken is.
|
| Németország legmagasabb bérleti díjai (országos átlag=100 százalék). Forrás: Statista.com |
Már tavaly is jó évet zárt a hazai vállalatfelvásárlási piac. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
