Bedőlt hitelek: mi lesz azoknak a házával, akiknek már késő a forintosítás?

A piacon megjelent előzetes információk alapján az elszámolási és forintosítási törvény következtében a devizahitelesek átlagos törlesztőrészlete 25 százalékkal, míg a fennálló tőketartozás 20 százalékkal csökkenhet. A bankok számára ez bruttó 900 milliárd forintos elszámolási kötelezettséget jelent, valamint a jövőben 100 milliárd forintos kiesést az éves kamatbevételükből. A csomagnak közvetlen hatása nincs a lakáspiacon, de a közvetett hatásai többrétűek lehetnek - írja friss elemzésében az Otthon Centrum.

Egyrészt csökkenhet a kínálat, ha a korábban csak fizetési nehézségeik miatt a lakásukat árulók a törlesztőrészlet csökkenése miatt esetleg "egyenesbe jönnek", visszaléphetnek az eladástól. Növelheti viszont a kínálatot, ha azok, akik már korábban is gondolkodtak a lakáscserében, de a nagyon magas tőketartozásuk miatt nem tudták eladni a lakásukat, a fennálló tőketartozásuk csökkenésével most piacra léphetnek.

Egyrészt a két hatás ellentétes, tehát egymást gyengítik, másrészt a kereslet már az idei évben folyamatosan nőtt, bizonyos szegmensekben már csökkentve a túlkínálatot. Mindezek miatt nehéz lesz a devizahiteles csomag ügyféloldali hatását izolálni a piacon - mondja Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója.

Ne felejtsük: már rengeteg hitel bedőlt - mi lesz az ingatlanfedezettel?

A devizahiteles csomag most elterelte a figyelmet egy másik, szintén a lakáshitelezéshez kapcsolódó problémáról, a bedőlt hitelek mögötti ingatlanokról, aminek lakáspiaci hatásai sokkal közvetlenebbek, mint a devizahiteles csomagé.

Az MNB adatai szerint 110 ezernél több ingatlan van a bankok portfóliójában, ami kényszerértékesítésre bocsátható. „Ez a mennyiség meghaladja az elmúlt évek 85-90 ezres éves adásvételi számát, de még az idei évre várható 105 000 adásvételnél is több” – mondta Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője. – „Tekintve az érintett ingatlanok nagy számát és a piac jelenlegi állapotát, a banki portfoliók kitisztítása több évet igénylő folyamat lesz, bár a lakáspiac magára találása felgyorsíthatja ezt. A bankoknak viszont nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy a növekedés most még törékeny, így a portfoliótisztításnak összhangban kell lennie a piac felvevőképességével.”

A portfóliók megtisztítása növeli a bankok hitelezési kedvét, ami egyértelműen pozitív a lakáspiac számára, a fő kérdés, hogy a megtisztításra melyik utat választják a bankok, és mennyi időt szánnak erre. Az árverési kvótarendszer hivatott a kényszerértékesítések árakra gyakorolt nyomását tompítani. A gyakorlatban ez eddig jól működött, a kvótarendszer azonban 2014 végéig van érvényben, az addig hátralévő idő pedig túl rövid ahhoz, hogy a banki portfóliók kitisztuljanak, így a helyzet megoldásához nagy valószínűséggel újbóli szabályozói beavatkozásra lesz szükség.

Nagyszámú ingatlan rövid időn belüli piacra dobása a bankoknak sem áll érdekében, hiszen az ilyen túlkínálati sokk az okozott árcsökkenés miatt a most még jól teljesítő hitelek mögötti fedezetek értékét is csökkentené, kockázatosabbá téve ezeket a hiteleket. A tipikus fogolydilemmát jelentő helyzet megoldását azonban nem feltétlenül szabad csak a piacra bízni - véli az Otthon Centrum.

Nem kapkodnak a kényszerértékesítéssel a bankok

A kényszerértékesítések a 2011-es évben elindulhattak, azóta kisebb hullámzással 2014 első negyedévéig a kvóta alapja nőtt, 2014 első és harmadik negyedéve között pedig minimálisan, 6 százalékkal csökkent. A statisztikák tanúsága szerint a bankok nem használják ki teljesen az árverési kvóta jelentette lehetőségeiket.

Bár hivatalos információk nem állnak rendelkezésre az alacsony népszerűség okairól, de a nem teljesítő hitelek kezelésekor a bankok egyik fontos döntési szempontja a követelés megtérülése. Az adóssal közös értékesítés, vagy a már megüresedett lakások piaci alapú értékesítésének célja, a piaci áron történő eladás. Így ez nem helyez nagyobb nyomást az árakra, az értékesítés ütemétől függően némi kínálatbővülést hozhat.

Jobb, ha adós és bankja együtt adják el a házat

Az ingatlan a bank és az adós közös egyetértésével történő eladása lehet az egyik alternatívája a fent leírt kényszerértékesítéseknek. Az Otthon Help – az Otthon Centrummal azonos cégcsoportba tartozó, a bankok számára a késedelmes hitelek mögött fedezetként álló ingatlanok értékesítésében, kezelésében, értékbecslésében segítséget nyújtó vállalkozás – tapasztalatai szerint egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a bankok részéről a rossz hitelek mögötti ingatlanok adóssal közös értékesítésére.