|
| Eladó használt lakás a főváros V. kerületében. Forrás: MTVA, Jászai Csaba |
Közel 12 ezer ingatlan cserélt gazdát a múlt hónapban országszerte, amely csupán 2 százalékkal marad el az egy évvel ezelőtti június hónaptól – közölte a legfrissebb adatokat a Duna House. Az idei első félévben a becslés alapján 69,5 ezer adás-vétel volt országszerte. Egy éve ugyanebben az időszakban 68,3 ezer tranzakciót mértek a közvetítő piacelemzői, azaz 2 százalékos javulás érhető tetten.
|
| DH -TB (Duna House Tranzakciószám Becslés) |
Az idei első negyedéves pihenő után folytatódott a második negyedévben a - 2014-ben elindult-áremelkedés és így a Duna House Országos Lakásár Indexe 110 pontra emelkedett. Ez reáláron számolva 87 százalékpont, amely így 13 százalékkal marad el csupán a válság előtti (2008 első negyedév) szinttől.
A reál árindex 2013-ban érte el mélypontját, amikor a mutató csupán 64 százalékponton állt. A folytatódó emelkedés egyaránt tetten érhető a panel– és a téglalakások esetén is. Az Országos Panel Index 109-ről 115 pontra, az Országos Tégla Index 100-ról 105 pontra ugrott a második negyedévben.
A vidéki indexek mindegyike emelkedett. Kelet-Magyarországon a panelek 112 ponton állnak, a Tégla Index pedig 2009 után először átlépte egy ponttal a 100-as bázisértéket. Nyugaton a Panel Index a bázisértéktől már csupán csak egy pontra van, a Tégla Index azonban pont 100-ra ugrott. Ezzel elmondható, hogy vidéken annyiba kerülnek a lakások, mint 2008 elején, vagyis a válság előtt.
Tarol a panel
Budapesten érdekesen alakultak az árindexek. A panelek ára a 2013-as 77 pontos mélyvölgy után szinte duplájára, 142-re menetelt fel a Budapesti Panel Index, ami reálértéken is 112 pontot jelent. A Budapesti Tégla Index azonban a szintén 2014-ben indult emelkedést követően most először esett vissza 126-ról 119-es értékre, ezzel egyedüli az összes index közül, amely az aktuális időszakban csökkenést mutat.
Vidéken az idei első félévben Győr-Moson-Sopron megyében vették a legmagasabb átlagáron a téglaépítésű lakásokat. Ebben a régióban az átlagár 323 ezer Ft/m2 volt, amely a második legdrágább Veszprém megyét (297 e Ft/m2-es átlaggal) is jócskán meghaladta. A legalacsonyabb átlagár Tolnában mérték, ahol ezeket a lakásokat 124 ezres átlagon vásárolták. Budapesten az V. kerület továbbra is a legdrágább, ahol a lakásokat 689 ezres átlagos m2 áron vették. Valamivel félmillió felett vásároltak még az I., II., VI. és XII. kerületekben is. A legalacsonyabb áron, 206 ezren a XXIII. kerületben vették a téglaépítésű lakásokat.
Így szóródnak a négyzetméterárak
A paneleket vidéken szintén Győr-Moson-Sopron megyében vették a legdrágábban, 239 ezer Ft/m2 átlagon. Nem sokkal volt olcsóbb Hajdú Bihar 224 ezres átlagával és Pest, vagy Veszprém megyék sem 200 körüli m2 áraikkal. Legkevesebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében adtak a panelekért, ahol a vevők átlagban 107 ezret fizettek egy négyzetméterért, de Jász-Nagykun-Szolnok megyében is csupán 109 ezer volt az átlag. Budapesten a XIII. kerületi panelekért adtak a legtöbbet, átlagban 354 ezer forintot. T
öbb kerületben is 300 ezer fölött keltek el ezek a lakások, úgymint a III., IX., XI., XIV. és XVI. kerületek. A legolcsóbb paneleket a XVIII. kerületben lehetett vásárolni, ahol a vevők átlag 216 ezer Ft-ot adtak ezek négyzetméteréért.
|
| Országos lakásár index |
Két szomszédos megye mutatta alku tekintetében a két végletet. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az eladóknak átlagosan 4 százalékot kellett csökkenteni az eredetileg elképzelt áron, hogy felkeltsék a vevők érdeklődését, akik további 8 százalékot tudtak faragni az árból. Ehhez képest a szomszédos Hajdú-Bihar megyében az irányár változtatás átlaga nulla lett, vagyis gyakori volt, hogy emelni lehetett az árat, és a vevők is csupán 2 százalékot alkudtak átlagban.
Budapesten az átlagos irányár-csökkentés 2 százalék, az átlagos alku 4 százalék volt. Ezen belül a XIII. kerületi eladóknak kellett a legnagyobb árcsökkenést elszenvedniük, hiszen átlag 4 százalékos árcsökkentés után a vevők további 7 százalékot alkudtak. A legjobban a XIX. kerületiek jártak, átlagban nem kellett a kezdeti árat csökkenteni és vevők is mindössze 3 százalékot faragtak az árból.
Júniusban is magas volt a budapesti vásárlók között a befektetők aránya. A Duna House adatai alapján a teljes forgalom 42 százalékát tették ki, átlagban 23,75 millió forintot költöttek 62 m2 körüli ingatlanokra. Minden ötödik vevő elsőlakás vásárló volt, hasonló méretet kerestek, de durván 1,5 millióval olcsóbban. Vidéken a vevők 29 százaléka nyilatkozta, hogy a vásárlás mögött a nagyobb lakásba költözés állt. 106 m2-es ingatlanokat vettek, 19,3 milliós átlagáron. A befektetők itt a forgalom 22 százalékát tették ki, 57 m2-es ingatlanokat vettek 11,4 milliós átlaggal. Elsőlakás vásárló szintén kb. minden ötödik vevő, 10,1 milliós költéssel.
Kelendőbb a drágább
Markánsan látszik az áremelkedés, ha összehasonlítjuk az idei első félévben lezajlott adás-vételekben szereplő ingatlanok paramétereit az egy évvel korábbi hasonló időszakkal. Míg Budapesten a kedvelt lakásméterekben nem történt változás, vagyis a vevők többsége (35%) még mindig 40-60 m2 közötti ingatlant vásárol, addig a négyzetmétersávok látványosan elcsúsztak a drágább irányba. Budán 2015 első felében a tranzakciók 27 százalékát tette ki a 400 ezer forint fölötti m2 ársáv, idén viszont már minden második ilyen volt. Pesten 11-ről 30 százalékra ugrott meg a legdrágábbak aránya.
Vidéken 200 ezer Ft/m2 ár fölött egy éve a megvalósult adásvételek 19 százaléka zajlott, idén ez már 29 százalékra ugrott. Pest megyében nehezebb az összehasonlítás, ugyanis itt a két időszak összehasonlításában inkább az a feltűnő, hogy a vevők a nagyobb méret felé mozdultak el, ami azonban az alacsonyabb négyzetméterár felé billenti az összegzést. Itt a fajlagos árak beszédesebbek, 30 millió forint fölötti ingatlanra a vevők 8 százaléka költött egy éve, idén azonban a forgalom 16 százalékát ez tette ki - derül ki a Duna House adataiból.
A Török Áramlatról. 
