Nem kell sokáig böngészni az új balatoni társasházi hirdetéseket, viszonylag gyorsan rátalálunk ezekre, sokat költenek marketingre a fejlesztők. Azt már kevéssé emelik ki, hogy mennyit kell fizetni a vízparthoz közeli, többnyire panorámásnak mondott lakásokért. Nem az árral, hanem a helyszínnel adják el vagy szeretnék eladni az egyre több esetben egész évben használt ingatlanokat.
Az új építésű társasházak többségének négyzetméterára már tavaly túllépte az egymillió forintot, jelenleg 1,1-1,5 millió forint a jellemző egy átlagos 50-60 négyzetméteres lakásnál. Ehhez általában 6-8 négyzetméteres erkélyecske jár. Az északi part egyik központi településén már tavalyelőtt is volt hárommillió forintos négyzetméterár, néhány felső szinten lévő penthouse-t kínáltak ennyiért. Idén a déli part is igyekszik felzárkózni. Siófokon találtunk egy olyan fejlesztést, ahol pár ezer forint híján négyzetméterenként kétmillió forintért lehet hozzájutni a vágyott felső-középkategóriás, 55 vagy 70 négyzetméteres ingatlanhoz. Igaz, 30-60 négyzetméteres terasszal együtt.
A Takarék Index tavaly 22 százalékos átlagos drágulást mutatott legnagyobb tavunknál 2019-hez képest. Nagyon sok beruházó azonban ezt meghaladó módon, akár 30 százalékkal is megemelte a végső árat tavaly nyár óta. Könnyedén hivatkozhattak a tavaly is gyors ütemben emelkedő alapanyagárakra és a munkadíjakra.
A Takarékbank szakemberei a teljes piacot (új és használt) vizsgálva azt tapasztalták, hogy a legdrágább rész továbbra is a siófoki járás, ott 2020-ban 660 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárakon lehetett lakóingatlanhoz, illetve üdülőhöz jutni. "Ezüstérmes" a Balatonfüredi járás, ott a parti részeken 635 ezer forint volt az átlagos fajlagos ár, míg a harmadik helyen a Fonyódi járás parti része végzett, 630 ezer forintos négyzetméterárral, de a félmillió forintot a Balatonalmádi járás parti részén is meghaladták az árak.
Mindez nem nagyon vetette vissza a forgalmat és a járvány ellenére is viszonylag jól szerepelt a Balaton térsége. A Magyar Nemzeti Bank tranzakciószámai szerint a tónál jóval kevésbé estek vissza a tranzakciók, mint az ország egészében: az országos 15,5 százalékkal szemben mindössze 5,8 százalékkal csökkent a forgalom 2020-ban az előző évhez képest.
De térjünk vissza az új beruházásokhoz! Az Eltinga vidéki újlakás-adatbázisa alapján a még szabad lakással rendelkező, több mint tízlakásos projektekben jelenleg majdnem 4000 lakás kapott helyet. Ez a volumen nagyon jelentős növekedést hoz a part menti településeknek, a következő 1-2 évben a lakásállomány 20 és 30 százalékának megfelelő új társasházi lakás készülhet el például Szántódon, Alsóörsön és Balatonakaliban. Az új lakások jelentős részét azonban már eladták, valamivel több mint 1000 darab szabad lakás található az ilyen beruházásokban.
A Balaton (egyik) fővárosának is nevezett Siófokon mostanában az Ezüstpartot vették célba a beruházók. Száznál több lakásos társasházra azonban nem sokan vállalkoznak, inkább a 60-70 lakás jellemző, illetve jobban szóródik a kínálati piac, megjelent egy-két valóban luxust nyújtó, kevés lakást tartalmazó fejlesztés is. A következő két évben 300-400 új apartmannal bővül a kínálat, ha nem lesznek csúszások a kivitelezésben.
Balatonbogláron is felgyorsultak az építkezések, a NER egyik oszlopos tagja, a Bayer Construct mostanában fejezi be saját társasházát. Balatonföldváron két nagyobb építkezés is zajlik, mindkettőt jövőre szeretnék átadni.
„A szezonalitást felváltotta az egész éves, állandó kereslet, amely egyelőre jóval magasabb, mint a kínálat. A kereslethangsúlyos piacra és a szűk kínálatra vezethető vissza az is, hogy további áremelkedést várunk a balatoni ingatlanoknál” - mondta Benedikt Károly, a Duna House (DH) PR és elemzési igazgatója.
A használt ingatlanok terén jellemzően az északi parton találhatók a drágább nyaralók, az átlagos négyzetméteráruk 402-675 ezer forint között mozog. A déli részen valamivel kisebb, 438-635 ezer forint/négyzetméter közötti az árolló mértéke. A DH szerint már a déli parton is minimum 40-50 millió forint kell ahhoz, hogy élhető nyaralóingatlant lehessen találni, a felső határ viszont a csillagos ég. A magasabb árkategóriás ingatlanok esetében jellemzően már nem is az ár-érték arány alapján, hanem emocionálisan, a kényelmi szempontokat előtérbe helyezve döntenek a vásárlók.
Vezetnek a magyar vevők
A magyar vevők még mindig többségben vannak a piacon, zömmel Budapestről érkeznek, de számottevő a Fejér megyeiek aránya is. A külföldi érdeklődők inkább az osztrákok, németek és hollandok, akik a Balaton nyugati részében választanak új – szezonális – otthont. A magyar családok közül a CSOK-ot és sok esetben a falusi CSOK-ot kihasználva többen költöztek városokból, vidékről a vízpart környékére, de a számuk így sem jelentős. Sokan keresik a tótól akár 5-10 kilométerre lévő falvakat, mert csak azt tudják megfizetni és azok még nem túlzsúfoltak.
Veszprém megyében a Tihany-Csopak-Balatonfüred háromszög, Somogyban pedig Balatonföldvár, Balatonlelle és Fonyód a legnépszerűbb ingatlanpiaci célpont Siófok mellett. A 25 millió forintos befektetés sem lehetetlen, de cserébe kompromisszumot kell kötnie a potenciális vevőnek. Ekkora összegért ugyanis már csak a másodvonalban, Zamárdi helyett így például Balatonendréden lehet ingatlant vásárolni. Ezek, a vízparttól 3-5 kilométerrel távolabbi települések is megindultak a piacon, az elmúlt évekhez viszonyítva akár már 2,5-szeres áron adhatóak el a régebbi típusú házak – az érdeklődés ebben az esetben is igen magas. Nyilvánvaló, hogy a kereslet további emelkedése ott is tovább hajtja felfelé az árakat.
Folytatódnak a harcok az ország déli részén. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
