TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Míg nálunk a kétszereshez közelít a különbség a szellemi és fizikai dolgozók bére között, az EU-ban a felső fokú tanulmányokkal 70 százalékkal lehetett többet keresni, mint az általános iskolai szintű végzettséggel, és 44 százalékkal többet, mint középfokúval.

Miközben Magyarországon az oktatásért, illetve annak részleges leépítése ellen tüntettek, megírtuk, mennyivel keresnek többet az országban a szellemi dolgozók a fizikaiaknál: majdnem a kétszeresét. Nem érdektelen, hogy hogy is néz ez ki az EU-ban, már csak azért sem, mert az egységes munkaerőpiachoz a hazai dolgozóknak is hozzáférésük van.

Magas szintű képzés, magas szintű fizetés

Az Eurostat adatbázisában sajnos csak egy 2010-es felmérés eredménye van, amely azonban nagyon tanulságos. A magasan – felsőfokon, „high level” – képzett munkaerő eszerint az EU 27 országának átlagában 70 százalékkal többet keresett, mint az „alacsony szintű oktatásból” (általános iskola) kikerültek. (Az EU egy hatfokozatú skálát használ a képzettség mérésére, amely valószínűleg nem pontosan feleltethető meg a nálunk középiskolának, felsőoktatásnak, általános iskolának nevezett kategóriáknak.)

A bruttó órabérek mediánja (középértéke)
a képzettség szerint, euróban, 2010

A felső szinten képzett, azaz felsőfokú tanulmányokat befejező dolgozók átlagos órabére 16,3 euró (mintegy 5000 forint) volt 2010-ben, a középfokú végzettségűek 11,3 eurót (3400 forintot), az alapszintű képzésben részesültek 9,6 eurót (2900 forintot) kerestek. Felsőfokú iskolával tehát még a középszintű végzettségűeknél is 44 százalékkal többet lehetett keresni. Aszerint nem tesznek különbséget, hogy fizikai dolgozó-e valaki, vagy szellemi, középiskola után nyilván vannak, akik fizikai munkát végeznek szakmunkásként, mások például adminisztratív állásba kerülnek.

Nem nálunk volt a legrosszabb a bér

Magyarországon ezek a számok 5,5, 3,2, illetve 2,5 euró voltak az Eurostat szerint, ami 1678, 976, illetve 763 forint a jelenlegi 305 forintos euróval számolva. Ez az EU-s átlagbérnek a felsőfokú végzettségűeknél harmada, a közép- és alapfokúnál pedig valamivel kisebb része, alig 30 százaléka. Ez eléggé kevésnek tűnik, hiszen már a cseheknél is mintegy 20-25 százalékkal magasabbak voltak a bérek, mint itt, a lengyeleknél pedig 5-10 százalékkal.

Ugyanakkor a jelentés is kiemeli, hogy a legalacsonyabb átlagórabéreket Bulgáriában, Romániában, Litvániában és Lettországban mérték. A legmagasabbakat Dániában, Írországban és Luxemburgban. (Az árszínvonalat itt most nem vizsgálták.)

A csúcsot a képzettség szintje közötti bérkülönbségekben Portugália tartotta, ott majdnem háromszor annyit kerestek a felsőfokon képzettek, mint az alapfokúak (16,3 euró kontra 4,1 euró óránként). Utána következik Németország és Románia, 2,5:1 körüli aránnyal.

Minél kevesebbet tanultál, annál könnyebben elszegényedhetsz

Az EU-ban az alacsony, alapfokú képzésben végzetteknek ötször akkora esélyük van arra, hogy alacsony jövedelmű keresők legyenek, mint a felsőfokú végzettségűeknek. Minél alacsonyabb szintű a képzés, annál nagyobb ennek az esélye. Alacsony jövedelmű keresőknek (low-wage earner) nevezik azokat, akik legfeljebb a közepes (medián) jövedelem kétharmadát keresik. Diplomával egyébként egyes helyeken szinte lehetetlen ebbe a kategóriába lecsúszni, Belgiumban vagy Luxemburgban a diplomásoknak csak kevesebb, mint egy százaléka járt így. Litvániában vagy Írországban, Lettországban pedig sokan, 12-14 százalékuk.

Nők, fiatalok, idősebbek veszélyben

Azt is megfigyelték, hogy az alacsony képzettségűek között magasabb azok aránya, akik nem állandó, hanem csak határozott időre szóló szerződéssel dolgoznak. Az alacsony jövedelműek között gyakoribbak voltak a 30 év alatti dolgozók is, még olyan fejlett országokban is, mint Hollandia vagy az Egyesült Királyság. De nagyobb volt az esélyük erre az 50 év felettieknek is. Valamint a nők körében is gyakoribb az alacsony jövedelem, mint a férfiaknál.

Sok közgazdász számára már közhely, de a hazai politikusok számára még úgy látszik, nem: a jövőbe történő legjobb befektetés a gyermekeink taníttatása.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Karrier Lemondott EP-képviselői tisztségéről Szájer József
MTI | 2020. november 29. 12:12
Azt közölte, hogy a döntésének nincs köze a mostani uniós, jogállamisági csörtéhez.
Karrier Orbán Viktor kinevezte az országos kórház-főigazgatót
Privátbankár.hu | 2020. november 19. 08:07
Több mint öt éven át volt a Pécsi Tudományegyetem kancellárja az új országos kórház-főigazgató.
Karrier Újabb poszton követi apját a fideszes Koncz Zsófia
Privátbankár.hu | 2020. november 3. 07:30
A jövőben a fenntartható fejlődéssel is foglalkoznia kell.
Karrier Megszólalt egy szakszervezet: digitális oktatást szeretnének
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 30. 17:22
A koronavírus-járványra tekintettel különleges (digitális) oktatási rendszer bevezetését kéri a közoktatásban a kormánytól a Liga Szakszervezetek elnöksége.
Karrier Megvan, ki lesz az új magyar kémfőnök
Privátbankár.hu | 2020. október 28. 07:57
Czukor József október 31-én távozik az Információs Hivatal éléről.
Karrier Hogyan omoljunk össze konstruktívan?
Privátbankár.hu | 2020. október 18. 18:45
A pandémia alatt sokkal nagyobb szakítópróbának van kitéve az idegrendszerünk, mint amihez a normális körülmények között hozzászoktunk. Egyre többször akadunk ki, aminek nemcsak mi isszuk meg a levét a forró fejjel hozott döntéseink miatt, de akár szeretteink is, hiszen sokszor rajtuk csattan az ostor. Lehet azonban az összeomlást úgy is csinálni, hogy ne fájjon annyira, sőt, még épülni is tudjunk belőle.
Karrier A kijárási korlátozások jelentősen befolyásolták a lelki egészséget
Privátbankár.hu | 2020. október 16. 16:48
A koronavírus-járvány miatti bezártság erőteljesen hatott az emberek pszichés állapotára, többségüknél több tünet is jelentkezett, sokuknál ráadásul életükben először. Egy reprezentatív felmérés szerint azokban az államokban volt a legerősebb hatás, amelyekben a járványhelyzet a legsúlyosabb volt – derül ki 6 európai országban készített 6000 online interjú eredményéből, melyet idén szeptemberben végeztek, hogy az 1992 óta minden évben október 10-én ünnepelt Lelki Egészség Világnapja alkalmából az eredményeket meg tudják osztani a nagyközönséggel.
Karrier Megvan az EBRD új elnöke
MTI | 2020. október 8. 17:13
A részvényes országok és szervezetek képviselői francia elnököt választottak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank élére. Ő az első nő az EBRD élén. 
Karrier A Fidesz már keresi Áder János utódját
Privátbankár.hu | 2020. október 8. 08:29
2022-ben lejár Áder János jelenlegi köztársasági elnök mandátuma, több név már most előkerült.
Karrier Új vezére van a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt-nek
MTI | 2020. október 1. 19:06
A posztra Fedák Istvánt nevezték ki. 
hírlevél