A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon mintegy 3 millióan, a 10–84 éves népesség 34 százaléka sportolt valamilyen formában. 2010-ben a legnépszerűbb sporttevékenységek listáján (a szabadidős tevékenységet is ide értve) a kerékpározás állt az első helyen, közel 830 ezren űzték, amit a labdarúgás, a futás, kocogás és az úszás követett.
Sportra, testedzésre naponta átlagosan 7 percet fordítottunk, a férfiak ennél többet (10 percet), a nők kevesebbet (3 percet), ugyanakkor a ténylegesen sportolók között ez alkalmanként közel másfél óra volt. A legtöbb időt a 10–14 éves korosztály töltötte testmozgással, ami az életkor előrehaladtával egyre rövidül.
Egyre több szervezet alakul
A magyar civil és nonprofit szektorban hagyományosan fontos szerepet töltenek be a sporttámogatással, sporttevékenységgel foglalkozó szervezetek. 2014-ben az összes nonprofit szervezet 12 százaléka ilyen jellegű tevékenységet végzett. A sporttal foglalkozó szervezetek száma 2010 óta folyamatosan növekszik, 2014-ben 7792 sportalapítvány és társas nonprofit szervezet foglalkozott sporttevékenységgel, 266-tal több a négy évvel korábbinál. Dinamikusan bővül a sportszervezetek rendelkezésére álló pénzügyi keret nagysága is, 2014-ben 94,6 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, ami 51,5 milliárd forinttal haladta meg a 2010-est.
2015-ben számtalan kimagasló sportteljesítmény tanúi lehettünk, a sportlegek kategóriájába sorolható a teljesség igénye nélkül, hogy:
- Labdarúgó-válogatottunk 44 év után jutott ki ismét az EB-re.
- Futsall-válogatottunk Románia legyőzésével kiharcolta az EB-részvételt.
- Női röplabda csapatunk 28 év után újra Európa-bajnokságon játszott.
- Jégkorong-válogatottunk kivívta a jogot az A-csoportos világbajnokságon való részvételre. (A küzdelmek éppen a mai napon kezdődnek Oroszországban.)
- Miklós Edit alpesi síben sporttörténelmi tettet hajtott végre, a harmadik helyet szerezte meg az alpesi sízők világkupa-sorozatának St. Moritz-i lesiklóversenyén.
- Imre Géza párbajtőröző a moszkvai világbajnokságon három csapat-vb-cím után először állhatott egyéniben a dobogó legfelső fokára.
- Gálfi Dalma a junior lányok mezőnyében megnyerte az amerikai nyílt teniszbajnokságot, a US Opent, majd első magyarként a korosztályos világranglista élén fejezte be az évet.
- Úszóink a kazanyi vizes világbajnokságról három arany-, három ezüst és négy bronzéremmel tértek haza, míg a Netanjában megrendezett rövid pályás Európa-bajnokságon nemzetünk az éremtáblázat élén zárt a 11 aranyéremnek, valamint a 3 ezüst-, és 1 bronz medálnak köszönhetően.
A januári vízilabda Európa-bajnokságon a nők elfoglalták Európa trónját, márciusban pedig a rövid pályás gyorskorcsolya világbajnokságon Liu Shaolin Sándor 500 méteren a rövid pályás gyorskorcsolyázás történetének első magyar felnőtt világbajnoka lett.
És ami még jön
Az idei sportévet leginkább a nyári olimpia tartja lázban, augusztus 5–21 között a világ figyelme Brazíliára, Rióra irányul. Bennünket, magyarokat a múlt kötelez, hiszen az eddigi (1896 és 2012 közötti) nyári ötkarikás játékok összesített éremtáblázatán az előkelő nyolcadik helyen állunk, 486 éremmel, ebből 168 aranyéremmel. Elődeink közül méltán lehetünk büszkék Gerevich Aladár kardvívóra, aki 6 olimpián indult és 7 aranyérmet nyert, vagy a szintén kardvívó Kovács Pálra, aki 5 olimpián vett részt és 6 aranyéremmel gazdagította a magyar sport legendáriumát. De említhetnénk Kárpáti Rudolf kardvívót is, aki 4 olimpián 6 aranyérmet szerzett.
Négy éve, Londonban, 21 sportágban 157 magyar versenyző indulhatott, és sportolóink 18 éremmel (8 arannyal, 4 ezüsttel és 6 bronzzal) térhettek haza. Kevesebb, mint száz nappal a riói ötkarikás játékok előtt az indulási jogot szerzett sportolóink száma meghaladja a 120-at, ugyanakkor még számos sportágban folynak a küzdelmek, további kvótákat szerezhetnek versenyzőink.
De az idei évben is lesz kiért szurkolnunk, a riói olimpián vagy a franciaországi labdarúgó-Eb-n is
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
