A német gazdasági növekedés magas, az export virágzik, a vállalatok tele vannak megrendelésekkel. Ám ezeket állítólag egyre nehezebb kielégíteni, mert nincs elegendő szakember. Ezzel van tele a német sajtó jó ideje. (Részben emiatt odavándorolt több millió munkavállaló is a volt szocialista országokból – a szerk.)
A DIHK kereskedelmi és iparkamara által nemrég publikált adatok szerint minden második vállalkozás arról panaszkodik, hogy nem talál elegendő szakembert az üres állásokra. Így összesen már 1,6 millió szakembert keresnek Németországban, ami a gazdasági növekedésre is rossz hatással lehet.
Nem akarnak fizetni a vállalkozók
Az említett kutatóintézet tudósai azt írják, hogy a munkaadói állítások túlzóak és ellentmondásosak. Négy, alacsony képzettséget igénylő ágazatban, mint a vendéglátás, közúti áruszállítás, munkaerő-kölcsönzés és a biztonsági szolgáltatások, egyszerűen nagyon nagy a fluktuáció. Emiatt van mindig átmenetileg sok szabad állás, nem szakemberhiány miatt.
“A vállalkozók panaszai a szakemberhiányról annak a törekvésüknek a kifejezői, hogy a munkaerő-költségeket alacsonyan tartsák” – mondja a kutatók tanulmánya. (Német nyelven.) Sőt, kerek-perec azt mondják, hogy nem munkaerőből van hiány, hanem fizetési készségből.
Nem kell több olcsó dolgozó
Tovább menve azt is mondják, hogy egy olyan bevándorlás-politika, amely az amúgy is alacsony bérű gazdasági ágakat bérüktől megfosztott személyekkel látná el, gazdaságilag káros. Ráadásul csökkenti a társadalmi elfogadottságát a valóban kívánatos szakember-pótlásnak. Vagyis: az alacsony képzettségű munkákra nem kéne újabb bevándorlókat behozni.
(Ebbe a kategóriába elvileg sok magyar is beletartozhat, akik például a vendéglátásban vagy kiskereskedelemben, szállításban dolgoznak, de a személyek szabad mozgásáról szóló EU-szabályok miatt aligha rájuk gondoltak. Inkább az EU-n kívülről érkezőkről van itt szó – a szerk.)
Vannak, de elmennek
Amint a tanulmány ábráiból is kiderül, minél inkább alacsony képzettségű munkakörök vannak egy adott ágazatban, annál nagyobb a munkaerő-problémájuk. Másrészt minél nagyobb egy iparágban a fluktuáció, annál több ott a betöltetlen állás. Úgy tűnik, nem az a baj, hogy nincs elég ember, hanem az, hogy az alacsony bérű helyekről hamar odébbállnak.
Alacsony bér alacsony marad
Az is kiderül a kutatásból, hogy az említett négy alacsony bérű ágazatban (vendéglátás, közúti szállítás, biztonság, munkaerő-kölcsönzés) 2012 és 2017 között alig emelkedtek valamicskét a bérek. Ha igen, akkor is inkább a vezető, magasabb képzettséget igénylő állásoknál.
A tanulmány viszont egyetért a munkaadókkal abban, hogy egyes műszaki szakterületeken, az építőiparban, valamint az egészségüggyel és ápolással kapcsolatos szakmáknál valóban munkaerő-hiány van. (Erről itt is írtunk.) Sőt, azt is aláírják, hogy a következő évtizedekben kívánatos a külföldi szakemberek bevándorlása.
Hatékonyságban lemaradnak
A bérek lenyomásának, például olcsó bevándorlókkal például olyan káros hatása is van, hogy a termelékenységet növelő, a munkaerőt kiváltó beruházások, számítógépesítés, automatizálás elmarad – írják. Az új technológiákat ugyanis csak akkor alkalmazzák a vállalkozók, ha az kifizetődő.
A kutatóintézet amellett van, hogy az EU-n kívülről jövő szakembereket az említett négyféle alacsony bérű ágazatba nem kéne beengedni. Le kéne venni ezeket a szektorokat arról a listáról, amely a külföldiek által is betölthető hiányszakmákat tartalmazza.
Zsarolható munkavállalók
Ügyelni kéne arra, hogy ilyen módon, “kék kártyával” valóban képzett bevándorlók érkezzenek, és a fizetésük ne lehessen túl alacsony. Csak megfelelő állásajánlatok esetén engedjék be őket. Jelenleg sok dolgozni jövő bevándorló könnyen munkanélkülivé lehet, és így a tanulmány megfogalmazásában “zsarolhatóvá válik”.
Ha ugyanis nem találnak munkát 12 hónapon belül, akkor el kell hagynia az országot, ezért bármilyen alacsony bérért hajlandóak elhelyezkedni. A munkavállalók egymás alá licitálnak – írják.
|
Akik a lelkük mélyén már felmondtak Ötmillió német lélekben már felmondott – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Nagyon sok munkavállalónál szó sincs motivációról, csak csendben teszik az előírásos kötelességüket. Dicséretet sohasem kapnak, hibázniuk nem szabad, legszívesebben azonnal felmondanának. Új tudást sem töltenek a fejükbe. A Gallup Intézet németországi felmérése szerint ötből négy munkavállaló alig vagy egyáltalán nem kötődik a munkahelyéhez, csak 15 százalékuk érzi magát valóban jól ott, ahol dolgozik. Mintegy 71 százalékuk csak teszi a kötelességét, 14 százalék, bő ötmillió fő pedig lélekben már fel is mondott. Érzelmileg akkor kötődnek a dolgozók egy céghez, ha a szervezet értékeit és normáit magukénak érzik – írják. Ilyenkor egy család tagjainak érzik magukat és kötelességüknek tartják a legjobbat nyújtani. Ehhez szükség van megfelelő munkaidőre, bérre, világos és elérhető célokra, visszacsatolásokra. Csak ötből egy munkavállaló érzi úgy, hogy a főnökének vezetési módszere kiváló munkára sarkallja. Feltűnően sok német alkalmazott szerint a vállalatuk túl rugalmatlan, túl kevéssé alkalmazkodó. A kutatók attól tartanak, hogy a jó gazdasági növekedés, kedvező piaci környezet elkényelmesítette a német vállalkozókat. |
A könyvbemutatón részt vett Győri Enikő fideszes európai parlamenti képviselő is. 
