Nőtt a menedékkérők száma, de szó sincs menekültáradatról

Az EU statisztikai szervezete, az Eurostat jelentése szerint 85 630 személy kért menedékjogot az EU 27 országában a harmadik negyedévben, 12 ezerrel (mintegy 16 százalékkal) több, mint 2011 hasonló időszakában. A legtöbben, több mint húszezren Németországban kértek menedéket, utána Franciaország következett közel 15 ezer fővel, Svédország 13 375-el, az Egyesült Királyság és Belgium kevéssel hétezer feletti létszámmal.

A lengyeleknél és a szlovákoknál még nagyobb a növekedés

Magyarországon 540 fő jelentkezett három hónap alatt, ami 50 százalék körüli növekedés 2011 harmadik negyedévéhez képest. Ám ez alig több mint a tizede az osztrákoknál regisztrált 5175 személynek, eltörpül a lengyelek 3310 fős adata mellett is, de még Görögországban is több mint kétezren kértek menedékjogot és Romániában is bő hétszázan.

Inka napünnep Budapesten, 2011, Vörösmarty tér (Fotó: Eidenpenz József)

A növekedés egyébként Lengyelországban 75, Szlovákiában 95, Romániában közel 30 százalékos volt, tehát ebben sem különösképpen kiugró a hazai adat. A számok valószínűleg nagyban függenek a nemzetközi közlekedési útvonalaktól, a kiinduló országok elhelyezkedésétől (és feltehetőleg a helyi hatóságok fellépésétől is). Ennek fényében valóságos csoda, hogy nálunk csak ennyien kértek menedékjogot.

Sokan jöttek déli határaink mellől

Az EU egészét nézve ugyanis százalékban a szíriai menekültek után közvetlenül a macedónok (Macedónia volt jugoszláv tagköztársaságból) és a szerbek száma növekedett leginkább, akik hazája igencsak közel van hozzánk. (Ha nem a változást nézzük, hanem az abszolút számokat, akkor a legnépesebb csoportok Szíriából, Afganisztánból és Oroszországból érkeztek, utána sorrendben Szerbia, Pakisztán és Macedónia következett.)

Kérdés, mi történik a menekültekkel. Az Eurostat szerint a negyedév során 58 600 menedékkérelmet bíráltak el, ebből csak 17 330-at hagytak jóvá, ez 29,6 százalék. Nálunk 230 esetből 80-ban született pozitív döntés, azaz az ügyek 35 százalékában. (A kérelmek elbírálásáról és más menekültügyi kérdésekről nemrég a HVG készített interjút.) Németországban szeptember végén közel hetvenezer ember sorsa volt még függőben, többé, mint az utána következő Belgiumban és Franciaországban együttvéve (pedig az is mintegy ötvenezer emberi sorsot jelent).

Az EU-átlag harmada-fele van itt külföldiekből

Magyarországra tehát eléggé kevés menekült érkezik, ami csak kis részben, de összefüggésben lehet az ország gazdasági fejlettségével, ismertségével és más tényezőkkel is. De ha nem menekültekről, hanem bevándorlókról, illetve általában nálunk élő külföldiekről beszélünk, akkor is nálunk az egyik legalacsonyabb a külföldi lakosok száma egész Európában. (Erről ír például a Helsinki Bizottság tavalyi sajtósegédlete is annak 16-18. oldalán.)

Külföldiek (sárga oszlop) és külföldön születettek aránya (Magyarország: HU) /Eurostat/

A még nyáron készült, a 2011 végi állapotokat mutató másik Eurostat-jelentés szerint tavaly az EU-ban átlagosan a lakosság 6,6 százaléka volt más állam állampolgára, 9,7 százalékuk pedig más országban látta meg a napvilágot, mint ahol élt. (Tehát ide tartoznak a jelenlegi és egykori bevándorlók is, akik már állampolgárságot kaptak.) Magyarországon ezek a számok mindössze 2,1 és 4,4 százalék, az EU-s átlag harmada-fele. Ráadásul a magyarországi statisztikákból tudni lehet, hogy a nálunk élő, de nem itt született polgárok zöme is a környező országokból érkezett, magyar nemzetiségű személy.

Ma van a bevándorlók napja

Úgy is mondhatnánk, hogy míg például Németországban minden nyolcadik lakos migráns (bevándorló), addig Magyarországon csak minden huszonharmadik, és ezek jó része is magyar. A németeknél már saját ünnepnapot is kaptak, december 18-án ünneplik a migránsok napját. Ebből az alkalomból a német statisztikai hivatal (Destatis) kiadott egy sajtóközleményt, eszerint 194 országból 10,4 millió külföldi él az országban. (A teljes lakosság mintegy 82 millió fő.)

Török felvonulás a Brandenburgi Kapunál Berlinben (Fotó: Wikimedia Commons)

Ezek többsége, 7,4 millió személy Európából származik, ebből is 3,5 millióan az EU államaiból jöttek. A legfontosabb származási országok a volt Szovjetunió államai (2,4 millió lakos), Törökország (1,5 millió) és Lengyelország (1,1 millió fő). A Németországban élő magyarok korábbi hírek szerint az első félév végén 95 ezren voltak, legalábbis akik hivatalosan bejelentkeztek.

Vendégmunkások után menekültek

Németországra visszatérve, 1,4 millió bevándorló már több mint 40 éve érkezett, több mint felük pedig 1990 és 2010 között. A hatvanas és hetvenes években főleg – török, olasz – vendégmunkások („Gastarbeiter”) érkeztek, a nyolcvanas években leginkább menekültek. Az 1990 és 2010 közötti időszakban főleg a volt kommunista országok német származású lakossága jelentette a fő bevándorlói csoportot – írja a Destatis. Az utóbbi pár évben főleg a Balkánról, Irakból, Iránból, Afganisztánból, majd legújabban az arab világból (Líbia, Tunézia, Szíria, Egyiptom) jöttek sokan – teszik hozzá.

Közgazdászok rendszeresen emlékeztetnek arra, hogy a demográfia a gazdasági fejlődés egyik fontos sarokköve: a csökkenő, elöregedő népesség, elvándorlás visszahúzza a gazdasági növekedést, az egészséges népszaporulat, a bevándorlás. a fiatalok magas aránya növeli azt. A Magyarországon a negyedév során menedéket kérők közel kétharmada 18 és 34 év közötti volt, az EU-ban ez az arány mintegy 50 százalékos az említett Destatis-jelentés szerint.

Inka napünnep Budapesten ("Inti Raymi", Fotó: Eidenpenz József)