A magyar lakosság migrációs potenciálja, azaz azok aránya, akik külföldi munkavállalást vagy letelepedést terveznek, a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet márciusi kutatásából. A rövid- és hosszú távú munkavállalás szándéka (különösen az utóbbi) 2010 óta erősen nő, a kivándorlást tervezők aránya lényegében változatlan.

Vannak természetesen olyan társadalmi csoportok, amelyek esetében enné a 19 százalékos átlagnál magasabb a (halmozott) migrációs hajlandóság mértéke – írja a kutatóintézet. Ez leginkább a fiatalokra, illetve azokra a társadalmi csoportokra jellemző, amelyek körében magas a fiatalabbak aránya, s ezen túlmenően még a gazdasági-társadalmi helyzetük és jövőjük sem rózsás (munkanélküliek, roma származásúak). A migrációs tervet fontolgató társadalmi csoportok közül kiemelendő, hogy majdnem minden második 30 év alatti magyar felnőtt, azaz a 18-29 évesek közel fele (48 százalékuk) gondolkodik így, a Jobbik szavazóinak pedig a harmada tervezi, hogy külföldre költözik.

Emellett az is érdekes, hogy a kivándorlás céljaként a magyarok mentális térképen jobban látszik az USA és Kanada, mint a munkavállalási célú migráció esetében. (Az adatfelvétel időpontja 2012. március volt.)
