Ahogy grafikonjaink is mutatják, a 2012-es év óta bizonyosan, de lehet, hogy régebben is minden nyár újabb rekordot hozott az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok számában. Ennek oka, hogy az idegenforgalom, a mezőgazdaság és az építőipar szezonalitása ilyenkor teremti a legtöbb munkahelyet. Bár Ausztriában az idegenforgalomban a tél is kiemelt időszak a síturizmus miatt, ez az időszak is sokszor hozott új csúcsot.
Most a júliusi adatok szerint 82 002 magyar állampolgár dolgozott az alpesi szomszédunknál, ami 1808 fővel több az egy hónappal korábbinál és 6312 fős növekedés egy év alatt. Mindkét szám jóval magasabb, mint a legnagyobb konkurenseinknek számító román, lengyel, szlovák, török, német állampolgárok hasonló adata.
Sőt annál is jóval több, mint azok a számok, amiket akkor kapunk, ha az összes volt jugoszláv utódállamot egybe számoljuk Macedóniától Horvátországig, Szerbiáig (egy hónap alatt a „jugók” száma mintegy ezer, egy év alatt 3200 fővel nőtt). A román állampolgárok száma egy hónap alatt még csökkent is 322 fővel, nagyon picit a törököké is.
A magyarok után a legnagyobb növekedést a szlovákok, németek és lengyelek érték el. Valószínűleg azt jelzik ezek a számok, hogy nyáron főleg ingázók érkeznek nagyobb számban, hiszen erre a magyaroknak, szlovákoknak, németeknek van lehetőségük.
Jelentősebb növekedést mutatnak az „ázsiai” néven összefoglalt nemzetek dolgozói is, júliusban 800, egy év alatt 4000 körül. Ebben nagy valószínűséggel a szíriai, iraki, afgán, iráni, pakisztáni menekültek is benne vannak. Mivel a nyelvtanulás, beilleszkedés időigényes, feltehetően főleg olyanok, akik még 1-2 évvel korábban érkeztek Ausztriába.
Az azonban nem jellemző, hogy a külföldiek teljesen elvennék az osztrákok munkáját, a külföldi alkalmazottak száma rendszeresen kevésbé bővül, mint az összes munkavállalóé. Júliusban például 43 500 új munkahely keletkezett, a külföldi állampolgárok száma ebből csak 5700 volt.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
