Nehéz helyzetben van az a kisebb, vagy közepes vállalkozás, amely a stagnáló gazdasági feltételek között úgy dönt, hogy előre menekül és fejleszt, külföldi piacokat keres, mivel egyre nehezebben talál mindehhez forrást. A bankok igencsak szelektíven helyezik ki pénzüket. Aki elkötelezné magát a tőzsdén keresztüli finanszírozás mellett, annak sincs könnyű dolga, ugyanis a szűkülő hazai intézményi befektetői kör elkölthető pénze jelentősen lecsökkent.
„Míg egy éve is még reális volt egy közepes cég számára tőzsdén keresztül bevonni 1-2 milliárd forint tőkét, ma ennek az esélye nagyon kicsi. Az intézményi befektetők nem bíznak a kisebb cégek részvényeinek likviditásában, ezért a tőzsdén keresztül ma nagyon nehéz forráshoz jutni.” – hangsúlyozta Herczku György, a KBC Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. vezetője. Hozzátette: a pénzintézeti szektorból leginkább az olyan strukturált termékek jelenthetnek megoldást, mint a faktoring, de egyre inkább felértékelődik az állami szerepvállalással elérhető mikrohitel, garancia, illetve a kockázati tőke szerepe is.
|
|
Herczku György |
Tavaly a hazai kockázati tőkepiac a Jeremie-alapok beindulását követően régiós és európai viszonylatban kiemelkedően teljesített. 2011-ben a korai fázisú, azaz a kockázati tőke klasszikus funkcióját betöltő kockázati tőkebefektetések értékének GDP-hez viszonyított arányát tekintve az európai mezőnyben az előkelő 6. helyet foglalta el.
A kockázati tőke bevonása nehéz döntés egy cégalapító részéről, hiszen egy új tulajdonostárs jelenlétét kell elfogadnia, ugyanakkor ezzel olyan üzleti lehetőségekhez juthat, amellyel a cég fejlődését jelentősen meg tudja gyorsítani. A kockázati tőkebefektetők egyik legnagyobb előnye ugyanis, hogy kapcsolatrendszerükön keresztül hozzá tudják segíteni a cégeket új ügyfélkör eléréséhez, vagy a külföldi piacra lépéshez.
Christine Lagarde szerint az EKB közel áll inflációs céljának eléréséhez. 
