A MAZARS könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint az EKÁER rendszer kontrollja miatt ugyanis ezek a cégek előbb-utóbb fennakadnak az adóhatóság rostáján.
Efelett mindig elsiklanak
Hazai vevőik gyorsabb kiszolgálása érdekében számos külföldi cég rendelkezik raktárkészlettel Magyarországon: leszerződik egy logisztikai szolgáltatóval, és az áruja egy részét átszállítja Magyarországra, és innen közvetlenül látja el ügyfeleit.
Ezeket a belföldi raktárból történő értékesítéseket jellemzően mind a külföldi cég, mind a belföldi vevő közösségi ügyletként kezeli, jelenti és vallja be – teljes egészében figyelmen kívül hagyva a magyar áfatörvény rendelkezéseit, derül ki a MAZARS legfrissebb összefoglalójából.
Senki sem érintett igazán
A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szakértői szerint az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer bevezetése mutat rá először tömegesen erre a jelenségre. Ez ugyanis kérdésként veti fel, hogy készletezési céllal az EU-ból belföldre szállított áruk után kinek keletkezik szám-igénylési kötelezettsége, avagy ilyenkor ki minősül a rendelet értelmében címzettnek: a külföldi eladó, a belföldi vevő vagy a logisztikai szolgáltató.
Mivel az EKÁER-regisztrációhoz magyar adószám kell, a külföldi cég – belföldi áfaregisztráció hiányában – nem lehet címzett.
A nagy kérdés, ki kérje a számot?
A későbbi belföldi vevő az árumozgatásban nem érintett, a logisztikai szolgáltató pedig a rendelet szerint nem lehet kötelezett. Jogos a kérdés: akkor most kinek is kellene EKÁER-számot kérnie?
Nyári Zsolt, a cég szenior adómenedzsere elmondta: a magyar szabályok szerint, ha egy külföldi adóalany értékesítési céllal átmozgatja termékeit az unió valamely tagállamából az általa belföldön bérelt vagy fenntartott raktárba, akkor automatikusan közösségen belüli beszerzést hajt végre, ehhez pedig magyar adószámot kell kérnie.
Ha pedig a magyar raktárból értékesíti termékeit vevőinek, akkor belföldi értékesítés valósul meg, amelyre a hazai áfa szabályokat kell alkalmaznia.
Ez így nem jó
A jelenlegi rossz gyakorlat nemcsak megoldhatatlan EKÁER-anomáliát okoz, hanem jelentős adókockázatot is hordoz. Amikor ugyanis a külföldi adóalany a termékeket eladja a magyar vevőnek, az értékesítések után még a 27%-os áfát is fel kellene számítania és meg kellene fizetnie. Ha pedig ezt a mulasztást a NAV találja meg, akkor az adóhiány után 50%-os bírságot és késedelmi kamatot is kiszabhat – hangsúlyozta Nyári Zsolt.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
