Talán az első az 1996. júniusi bírság lehetett, vagy legalábbis ez került ki a netre először, amelyet Quaestor-cégre róttak ki: a Quaestor Alapkezelő három befektetési alapjáról nem jelentették be időben a Magyar Tőkepiac című napilapban, hogy a befektetők hol és mikor nézhetik meg az éves jelentéseiket. Ezért alaponként ötvenezer, összesen 150 ezer forintot róttak ki rájuk.
Az inflációval mára nagyobb lenne
Az azóta eltelt közel húsz év és a – különösen a kilencvenes években tetemes – infláció miatt ez persze a jelenlegi árakon ennek többszöröse lehet. Mivel azonban az alapok működése akkor is erősen transzparens volt, a jelentéseket több helyre is be kellett nyújtaniuk és a letétkezelő vigyázott a vagyonra, elképzelhető, hogy csak sima feledékenységről vagy hanyagságról volt szó.
Az akkor ÁPTF-nek hívott felügyeleti hatóság 1997 júniusában százezer forintra bírságolta a Quaestor Értékpapírt, mivel úgy kötött kockázatos BUX-üzletekre szóló szerződéseket ügyfelekkel, hogy ez még nem volt belefoglalva az üzletszabályzatába. Ezen kívül a BUX-ügyleteket kötő ügyfelektől kért fedezet sem volt megfelelő, nem volt elég biztonságos a szintje. (A határidős BUX-nál és hasonló üzleteknél ha kedvezőtlen irányba mennek az árfolyamok, az ügyfélnek azonnal be kell fizetnie a veszteséget, lásd részletesebben itt. Ezért a hatóságok vagy a tőzsdék is előírnak egy minimális letétet, biztosítékot.)
A határozatban egyébként szerepel a "panasz" szó, így vélhetően egy ügyfél dobta fel a brókercéget.
Nincs fizetőképességid?
A Budapesti Értéktőzsde 1997. szeptemberében egyszerű figyelmeztetésben részesítette a Quaestor Értékpapírt, mert nem sikerült egy "Negyedéves fizetőképességi jelentés" nevű dokumentumot a megjelölt határidőn belül a tőzsde részére eljuttatni. Ez így eléggé ijesztően hangzik, mintha valakinek a fizetőképtelenségéről lenne szó, de vélhetően hamar pótolták.
|
A Quaestor Idegenforgalmi és Kereskedelmi Rt.-t – amely akkoriban a Quaestor-kötvények kibocsátója volt – azért büntették meg 1999 áprilisában, mert az akkori jogszabályok szerint be kellett volna vezettetnie a részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére. A félmillió forint elég soknak tűnik az akkori viszonyok között, később azonban ezt a bírságot visszavonták, mivel a tőzsde nem fogadta be, nem találta bevezethetőnek a papírt.
Trükkgyanús utólagos bejelentés
A dolog azonban eléggé trükkgyanús, a határozat szerint ugyanis idő közben előkerült egy igen mélyen a névérték töredékén. 12 százalékon született tőzsdén kívüli üzlet, amelyet korábban állítólag elfejeltettek lejelenteni. Ennek köszönhetően pedig az értékpapír teljes sorozatának piaci értéke a tőzsdei bevezetéshez szükséges minimumérték alá süllyedt. Micsoda mázli. (Hogy miért nem akar valaki tőzsdére menni, annak több oka lehet. Például a költségek, vagy hogy nem akar túl nagy transzparenciát.)
Meglehetősen zavaros ügyre derült fény 1999-ben, amiért július végén 900 ezer forintra büntették a brókercéget. A „Mogyoród-Beregtető zártkertekhez vezető erdei földút mellett kartondobozokban – más kommunális szemét mellett – 1999. június 16-án megtalált” dokumentumok miatt szabták ki ezt a bírságot, amelynek összege közel volt az akkoriban lehetséges maximumhoz.
Több száz ember adatai a földúton
„A vizsgálat megállapítása szerint több száz olyan szerződés található a megtalált dokumentumok között, melyen szerepel a befektető neve, székhelye vagy lakcíme, személyi igazolványszáma, az ügylet ideje és sorszáma, a befizetett, átutalt összeg” – folytatja a határozat. Ezzel a cégnél – vélhetően nagyon durván – megsértették az értékpapír-titkot. Hogy hogyan kerültek oda a dokumentumok, és miért, arról a Quaestor-csoport annak idején nem kívánt nyilatkozni a sajtónak, a dolog szinte teljesen visszhang nélkül maradt.
A nyugdíjpénztárat is bírságolják
Ezután 2002 júliusában a Quaestor magánnyugdíj-pénztárát szólították fel különböző adatszolgáltatásai és nyilvántartásai rendbetételére, de bírságot nem szabtak ki. Később, 2003 júliusában azonban a pénztár is kapott 200 ezer forintnyi bírságot, amiért nem mindent hajtott végre egy 2002-es határozatból, ami különböző feladatokat, korrekciókat írt elő neki egy vizsgálat nyomán. De ezt nem az emberek fizették meg, az igazgatóság elnökét, Májer Zsoltot kötelezték a befizetésére.
Szintén 2003. júliusában megint az értékpapír-céget marasztalták el egy tízpontos listán szereplő kérdésekben, baj volt az aláírások rendjével, a portfólió-kezeléssel, a tőkemegfelelési mutatóval, a felügyeleti díj fizetésével és még több mindennel. Ez megint félmillió forintjába került a társaságnak.
Én számlám - te számlád
Jé, 2005 decemberében szintén félmilliós volt a számla, ezúttal tíz helyett nyolc pontban sorolták az ejnye-ejnyéket. Azért volt ott olyan, amit a szakavatott szem súlyosnak saccolhat meg. Az a mondat az első pontban, hogy „portfóliókezelési tevékenysége során tartsa be a saját és az általa kezelt portfóliók közötti ügyletkötésekre vonatkozó korlátozó rendelkezéseket”, valami olyasmit jelenthet, hogy időnként a brókercég vagyona és az ügyfelek vagyona között átkötöttek értékpapírokat. Vagyis saját számlájára üzletelhetett a bróker az ügyfeleivel, ami adott esetben a visszaélések melegágya lehet, ha valaki nem tisztességes.
Játszd újra, Q
A brókercég erről a jelek szerint nagyon nehezen szokott le, mániákusan csencselhetett az ügyfelek által neki kezelésre átadott vagyontömeggel, mert 2006. novemberében újra félmillióval suhintották meg, ugyanezért az egy dologért. A hibalista egyetlen pontból állt, ugyanaz a mondat jött elő megint a „saját és az általa kezelt portfóliók közötti ügyletkötésekről”.
Nem biztos, hogy ló
Ezek után már a 2013-as év következik, ha minden igaz, hacsak a figyelmünket vagy a Google keresőjének figyelmét nem kerülte el mégis néhány felügyeleti határozat. De aki ezek után azt hiszi, hogy a Quaestor-csoport egy trehány, állandóan hibát hibára halmozó csoport, állatorvosi ló volt és ennek alapján régen be kellett volna szántani a helyét, az nagyon téved. (Más kérdés, hogy az igazán lényeges szabálytalanságokat miért nem találták meg.)
A többi brókercég is sokszor hibázott, ennyi év alatt ennyi elmarasztalás a hazai befektetési piacon nem túl feltűnő, nem biztos, hogy ők voltak a legrendetlenebbek. Nemigen találni olyan cégcsoportot a piacon, akit ne büntettek volna meg vagy ne szólítottak volna fel valamire legalább néhány évente egyszer.
|
| 1000 forintos névértékkel indult a Quaestor részvénye - az 1999-es részvényfelosztásnál tizedeltek. Fotó: Eidenpenz József |
Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került az arany, mint jegybanki tartalékeszköz, a stabilitás szimbóluma. 
