TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
Az egészségügy kapcsán mintha egyre több probléma lenne, napi szinten lehet botrányokról, szakemberhiányról, rossz minőségű szolgáltatásról hallani. Bár többször elszánták már magukat arra, hogy reformértékű változtatásokat hajtsanak végre, ez mégsem történt meg. Ennek ellenére továbbra sem látszik „politikai bukásfaktornak” a kérdés.

Úgy tűnik, ránk omlik a rendszer

Ha a statisztikai adatokat nézzük és a napi hírekből indulunk ki, akkor már nem is értjük, hogy miért nem dőlt össze már az egészségügyi rendszer. Az év első felében még jelentősebb utcai demonstrációk voltak az egészségügyi dolgozók részéről, ezek intenzitása azonban csökkent. Az ellátórendszer valahogyan mégis működik, és bár elégedetlenség van vele szemben, de nem látszik olyan érdemi társadalmi erő, amely ténylegesen megoldandó problémának tartaná ezt – írja elemzésében a Policy Agenda.

Az adatokat vizsgálva az látszik, hogy a Visegrádi-tagállamok között Magyarország és Lengyelország mintha azonos cipőben járna. Nálunk az állam az egészségügyi kiadásokra a 2008-as gazdasági válság kezdetekor a GDP-ből 4,78 százalékot költött, ami 2013-ra 4,76 százalékra csökkent. Lengyelország ez a mutató 4,6 százalékról 4,5 százalékra esett vissza. Fontos kiemelni, hogy ez a GDP-hez viszonyított adat, amely esetében Magyarország rosszabbul állt, mint Lengyelország.

Azaz a reál folyamatokat nézve összességében Lengyelország esetében is növekedést látunk, nem beszélve a többi országról, ahol arányaiban is többet költenek az egészségügyi ellátórendszerre.

A folyamat ráadásul nem is állt meg, a magyarországi GDP-ből az OECD becsült adatai szerint 2014-ban már csak 4,6% került az egészségügybe. Így tehát csökken a rendszer finanszírozása, az egészségügyi bérek is alig nőttek (14 százalékkal 5 év alatt), bár mégis működik valamilyen szinten. Ehhez az kellett, hogy a növekedjenek a magánkiadások (2,39 százalékról 2,6 százalékra), illetve a hálapénz is (1,88 százalékról 2,07 százalékra). Ezek a „plusz befizetések” egyelőre még valahogyan működő helyzetben tartják a rendszert.

Az utcán is megjelentek az egészségügyi dolgozók

Az állami alkalmazottak közül egyértelműen az egészségügyben dolgozók voltak a legbátrabbak. Ez jelentősebb utcai demonstrációkban, illetve ebből következő állandó médiajelenlétben is megmutatkozott. 2015-ben úgy tűnt, hogy a demokráciákban normálisnak számító nyomásgyakorló eszközökkel kikényszeríthető a változás a kormányból, és megpróbál valamit kezdeni az egész egészségügyi rendszer helyzetével.

Az egészségügyi dolgozók tüntetése május 12-én az EMMI épülete előtt. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

A kormány népszerűségének növekedése ugyanakkor elvitte a figyelmet erről a kérdésről, és az év végére, ha nem történik meg az aneszteziológusok csoportos felmondása az egyik budapesti kórházban, akkor teljesen le is került volna a napirendről az egészségügy problémája. A legnagyobb gondnak az tűnik, hogy a dolgozók fel tudják hívni a figyelmet a problémára, de közös megoldási javaslattal nem képesek előállni.

Mi hiányzik?

Politikai értelemben 2006 óta végig gondolva az egészségügy kérdését egyértelműen az látszik, hogy akkor hibázik a legkisebbet egy kormány, ha csak menedzseli az egészségügyi rendszert. Rendszerértékű átalakításokba nem foghat bele, mert a változtatások károsultjai biztosan megbüntetik. Ezt láttuk a szocialista kormányzás idején, ahol a vizitdíjas népszavazás a kormánypártok támogatottságát, majd a több biztosítós rendszer „rajtvonal előtti elhasalása” már a kormánykoalíciót tette tönkre. De megtanulta a Fidesz is, hogy az egészségügy csak rossz üzlet lehet, mivel 2015-ben a tapolcai kórház kapcsán elveszítették a parlamenti kétharmadukat is.

Látszik tehát, hogy nem lehet hozzányúlni az intézményrendszerhez, mivel az sérti az ott dolgozók, és az adott intézményhez közel lakók érdekeit is. Ebből is következik, hogy míg 2008-ban 7,1 kórházi ágy jutott 1000 biztosítottra Magyarországon, ez szinte egyáltalán nem változott 2013-ig (7,04). Eközben ez az érték Csehországban 10 százalékkal, Lengyelországban 1 százalékkal, Szlovákiában 12 százalékkal csökkent. Azaz ezekben az országokban nemcsak, hogy növelték a reál ráfordításokat, de át is strukturálták az ellátórendszert.

Az a kérdés is tabu a választók számára, hogy újabb jogcímen fizessenek az egészségügyi szolgáltatásokért. Pedig most is sokat költenek rá, és az adatok azt mutatják, hogy jóval többet áldozunk arányaiban az egészségügyre, mint a Visegrádi-tagállamok. Ugyanakkor a választók mintha nem hinnék el, hogy ezeket a magánorvosra szánt pénzeket, hálapénzt, ki lehetne váltani azzal, ha a pénzt mondjuk, vizitdíjként adnák.

A harmadik lehetőség már csak az lehetne, ha a mindenkori kormány az adóforintokból egy újabb szeletet csoportosítana át az egészségügyi kiadásokra. Ez azonban más területről biztosan hiányozna, és az alapproblémát nem oldaná meg. Az intézményrendszert ettől még nem lehetne átváltoztatni (megszüntetni ott, ahol nem gazdaságos), maximum a bérekre lehetne költeni. Ez pedig kezelhetetlen lenne a kormány számára, hiszen a béreket illetően minden társadalmi csoport előállna saját követelésével.

A Policy Agenda szerint addig nincs igazából lépéskényszerben egyetlen kormányzat sem, amíg három feltétel fennáll az egészségügyben:

• az egészségügyben érintettek érdekei ennyire különbözőek, mint most;

• az egészségügyben dolgozó, és a beteg abban érdekelt, hogy az is jó, ha minden egészségügyi szolgáltatást megkap a lakóhelyéhez közel, még ha rosszabb körülmények között is;

• a csökkenő állami pénzeket a betegek magánfinanszírozásban, hálapénz-rendszerében hajlandóak ellensúlyozni

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV NHP Hajrá: a rendelkezésre álló hitelkeret közel fele már kipöröghetett
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 14. 08:19
531 milliárd forintot folyósítottak eddig az NHP Hajrá hitelprogram 1500 milliárd forintos keretéből, és további közel 186 milliárd forint vár folyósításra vagy hitelbírálatra a Bank360.hu pénzintézetektől származó információi szerint. A pénzügyi szakportál a folyósítási adatok mellett arra is rákérdezett a hitelintézeteknél, hogy melyik a legnépszerűbb hitelcél, átlagosan mekkora összeget folyósítottak, illetve hogy melyik ágazatba jutott eddig a legtöbb pénz.
KKV Indul a pályázat: újabb pénzszerzési lehetőség nyílt meg a cégek előtt
Kollár Dóra | 2020. augusztus 31. 19:31
Örülhetnek a magyar kkv-k, megnyílt egy újabb pályázati lehetőség. 
KKV Ismét komoly összegekre pályázhatnak a magyar cégek
Kollár Dóra | 2020. augusztus 29. 17:22
Készülhetnek a magyar kkv-k, jön egy újabb pályázati kiírás. 
KKV Dobogós helyen a magyar hitelgarancia piac
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 14. 11:30
Európai szinten is kiemelkedő kereslet van Magyarországon a garanciakonstrukciók iránt, amelyek segítségével a vállalkozások hitelforráshoz juthatnak. A Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) tavalyi adatai szerint a GDP-hez mért garanciaportfolió Magyarországon 2,1 százalékot tett ki, ez a második legjobb eredmény a kontinensen. Az idei évben megváltozott az eddigi helyzet, a koronavírus-válság átírta a menetrendet és kihívás elé állítja mind a garanciaszervezeteket, mind a vállalkozásokat.
KKV K&H: A katások 15 százaléka milliós nagyságrendet bukhat a szigorításokon
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 13. 12:51
Szigorodnak a kata szabályai, így 2021. január 1-jétől 40 százalékos adót kell fizetnie a megbízó cégnek, ha egy kisadózó számára 3 millió forintnál több pénzt fizet ki. A törvénymódosítás miatt kérdésessé válhat, hogy a kata szerint adózóknak mennyire lesz érdemes továbbra is ezt a formát választani. A K&H szakértői szerint a katások harmada lehet érintett, aki pedig adózási forma váltáson gondolkodik, annak az elszámolható költségeket, illetve a vállalkozókat érintő kedvezményeket is érdemes figyelembe vennie.
KKV Felállva a válságból: aki időben észbe kap, akár nyertesként kerülhet ki
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 9. 13:24
Számos olyan iparág volt, amelyet a koronavírus-járvány nem érintett közvetlenül, ám ezek is szembesültek kihívásokkal: a megváltozott helyzet mindenki számára új lehetőségeket kínál. Aki most képes megragadni ezeket, az nyertesként kerülhet ki a küzdelemből.  
KKV Zöld kkv-k figyelem: 7,3 milliárd forintnyi pályázati pénz vált elérhetővé
MTI | 2020. augusztus 3. 09:21
Vállalkozásonként 20 és 400 millió forint közötti összeget lehet elnyerni.
KKV Optimistábbak a cégvezetők, mint amire bárki számított
Privátbankár.hu | 2020. július 22. 12:24
A vírusjárvány meglepő módon mérsékelten hatott a cégvezetők várakozásaira: nem sokkal maradnak el a hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó árbevétel- és nyereségvárakozásai az előző év azonos időszakához képest – derült ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb kutatásából.  
KKV Hány milliárdot hagy a cégeknél a kormány?
Privátbankár.hu | 2020. július 19. 17:01
A hangzatosan csak a gazdaságvédelem költségvetésének keresztelt jövő évi tervben a kormány egyebek mellett arról is bemutatta egy mellékletben, hogy 2021-ben mennyi pénzt hagynak a vállalkozásoknál a társasági adónál érvényesíthető kedvezmények formájában.
KKV Az online jelenlét fontossága minden vállalati szektorban
Márkázott tartalom | 2020. július 5. 19:26
20 évvel ezelőtt, ha valaki nem szerepelt a telefonkönyvben, akkor őt nem lehetett megkeresni, elérhetetlennek számított. Ahogy a 21. század telefonkönyve egyre inkább az internet lett, úgy tolódott át a fókusz a telefonkönyvről (és úgy általánosságban véve a nyomtatott megjelenésről) az online jelenlét felé.  
Friss
hírlevél