A devizakötvények dobják meg az államadósságot, vagy valami más?

Lényegében egy fontosabb tényezővel magyarázták nemrég az államadósságnak a GDP 84,6 százalékosra való felszökését: a három milliárd dolláros márciusi devizakötvény-kibocsátással. Bár történt említés arról is, hogy a forintkibocsátásokat is növelték, biztonsági tartalékokat halmoztak fel, ami egyébként választások előtt józan paraszti ésszel is mindenképpen logikus. Az NGM magyarázata szerint az év későbbi szakaszában ezekből tartalékpénzekből lejáró adósságot fogunk törleszteni, ami csökkenti majd az adósság szintjét.

Hogy volt ez régebben? Felrajzoltuk a GDP-arányos (maastrichti) államadósság ábráját 2007-től, majd egy-egy piros nyíllal berajzoltuk a devizakötvény-kibocsátásainkat. A nagy nyíl a 2008 végi pénzügyi válság nyomán 2008. negyedik negyedévében Magyarországnak megítélt IMF-EU hitelkeretet jelenti, 25,1 milliárd dollár értékben. A többi nyolc nyíl bő hét év alatt, nyolc negyedévben végrehajtott devizakötvény-kibocsátásokat jelez.

 

Egyrészt kiderül az ábráról, hogy a GDP-arányos államadósság szintje 2009 közepe óta nagyokat ugrándozik ugyan, de végső soron érdemben nem igazán változott. Másrészt a csúcsok, amikor az adósság magasabb volt, hol egybeesnek az újabb kötvénykibocsátásokkal, hol pedig nem. Volt, amikor kétmilliárd dolláros hitelfelvétel mellett is csökkent az adósság, mint tavaly év végén vagy 2011 második negyedévében. Máskor pedig anélkül is csúcsra ért, mint 2010 második negyedévében, amikor nem volt kötvénykibocsátás, igaz, előtte néhány hónappal igen.

 

Devizakötvény-kibocsátások
Dátum	Meghirdetett összeg
2014. 03. 18.	3 milliárd dollár
2013. 11. 19.	2 milliárd dollár
2013. 02. 13.	3,25 milliárd dollár
2011. 05. 05.	Egymilliárd euró
2011. 04. 06.	0,5 milliárd dollár
2011. 03. 25.	3,25 milliárd dollár
2010. 01. 27.	2 milliárd dollár
2009. 07. 17.	Egymilliárd euró
2008. 06. 05.	1,5 milliárd euró
2008. 04. 15.	350 millió svájci frank
2007. 10. 19.	25 milliárd jen
2007. 01. 23.	Egymilliárd euró

Bizonyára nem mindegy a kibocsátás mérete sem, volt, amikor csak egymilliárdért, máskor 3,75 milliárdért bocsátottak ki kötvényeket. Másrészt nem szerepel az ábrán, mikor mennyit kellett törlesztenünk a nemzetközi szervezetek, illetve a korábbi kötvények tulajdonosai felé, beleértve a forintkötvényeket is, ami legalább olyan fontos tétel.

A forintban kibocsátott állampapírok állománya is erősen változik, egyszer csaknem két évig nem is volt deviza-tranzakció, ekkor a külföldiek közül sokan inkább forintkötvényeket vettek. Az államháztartás kiadásai természetesen legalább olyan fontosak, a másik odalát jelentik az éremnek. Összességében, a kötvénykibocsátások, hitelfelvételek csak egy részét magyarázzák az adósság változásainak, de ettől még egyes negyedévekben lehetnek meghatározók.

Amint nemrég az ÁKK vezérigazgató-helyettese, Borbély László András a Privátbankárnak elmondta, az EU-s transzferek és azok megelőlegezése a költségvetésből szintén komoly, előre nehezen kalkulálható hatással vannak az adósság szintjére.