A legnagyobb európai hitelminősítő pénteken Londonban közölte, hogy Görögország hosszú futamidejű szuverén hazai és küladósságának osztályzatát az eddig is rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető "C"-ről korlátozott mértékben nem törlesztő - restricted default, "RD" - szintre süllyesztette tovább. A Fitch a leminősítés indoklásában közölte, az adósságcsere-program szuverén nem törlesztői eseménynek számít a cég által az értékvesztéssel járó adósságcsere-tranzakciókra - distressed debt exchange, DDE - érvényben tartott besorolási kritériumok alapján.
A jelenlegi epizódot újraminősítés követi majd
Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's már a múlt héten "SD"-re - selective default, vagyis szelektív nem törlesztő kategóriába - sorolta át Görögországot, arra hivatkozva, hogy a görög kormány az adósságátrendezés során egyes államkötvény-sorozatokra visszamenőleges hatállyal kollektív fellépési záradékot kíván érvényesíteni.
Osztályzatai messze a legrosszabbak az egész világon
A kollektív fellépési záradék (collective action clause) azt jelenti, hogy a szuverén görög adósságot tartó magánbefektetők meghatározott hányada megállapodásra juthat a kötvénykibocsátóval - vagyis a görög kormánnyal - a hitelfeltételek módosításáról, és e döntés a befektetők mindegyikére kötelező.
A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Moody's Investors Service a nála lehetséges legrosszabb adóskockázati osztályzatra, "C"-re minősítette vissza minap a görög besorolást. A legutóbbi hitelminősítői lépések nyomán Görögország államadósság-osztályzatai messze a legrosszabbak az egész világon. Londoni pénzügyi elemzők pénteki értékelései szerint ráadásul az adósságátrendezés - jóllehet a görög kormány pénteki bejelentése szerint a magánbefektetők 85,8 százaléka jelezte részvételi hajlandóságát az előző esti határidőig - szinte biztosan nem fogja az EU/IMF-segélyprogramban meghatározott szintre csökkenteni a görög adósságrátát.
Meglehetősen pesszimisták a Commerzbank elemzői
A Commerzbank közgazdászai befektetőknek összeállított, pénteken Londonban ismertetett helyzetértékelésükben közölték, az elmúlt két év tapasztalatai alapján kétlik, hogy az adósságátrendezés által nyert időt Görögország ki tudja használni a talpra állást akadályozó két fő probléma megoldására, vagyis "a túlméretezett, hatékonyság nélkül működő és részben korrupt" közszféra teljes körű reformjára, valamint a görög gazdaság versenyképességének helyreállítására.
A cég elemzői szerint még az is bizonytalan, hogy a heves ellenállás közepette a kormány egyáltalán be tudja-e vezetni ezeket a reformokat, emellett teljesen nyitott kérdés az is, hogy az áprilisi választások után meglesz-e a megígért reformokhoz szükséges politikai többség. A Commerzbank szakelemzői mindezek alapján meglehetősen valószínűtlennek nevezték, hogy Görögország a 2020-as határidőig az IMF által követelt 120 százalék körüli szintre tudja csökkenteni GDP-arányos államadósság-rátáját.
Meglesz-e a 120 százalékos államadósság-ráta valamikor?
A cég szerint az IMF nagyon derűlátó növekedési- és hiány-feltételezésekre építette görög adósságfenntarthatósági elemzését. Ha ugyanis a görög gazdaság évente átlagosan csak 0,4 százalékkal növekszik a 2012-2020 közötti időszakban a hivatalosan feltételezett 0,9 százalék helyett, akkor a görög államadósság-ráta még 2020-ban is a GDP 127 százaléka lesz.
Ha pedig a kamatkötelezettségek teljesítése előtt számolt elsődleges államháztartási többletek átlaga 1,7 százalék lesz a tervezett 2,2 százalék helyett, akkor 2020-ban a görög államadósság-ráta 129 százalék lesz a Commerzbank elemzőinek pénteken ismertetett számítási modellje szerint. Ebben az esetben az IMF valószínűleg újabb adósságátrendezést követelne a további pénzügyi segítség fejében.
Két egymást követő földrengés rázta meg Krétát szombaton. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
