„Idén is maximálisan a lakosság kedvében igyekezünk majd járni” – hangzott el az Államadósság Kezelő Központ januári sajtótájékoztatóján, ami a kisbefektetőknek jó hír. Hogy eddig mennyire igyekeztek, az grafikonunkról is leolvasható. A lekötött lakossági bankbetétek átlagos kamata az MNB statisztikája szerint ugyanis már csak évi 2,64 százalék volt novemberben – októberben még 2,87, szeptemberben pedig 3,10 százalék. (Kék vonal.)
Az átlagban nyilván benne van az akciós magasabb kamat és a legalacsonyabb értékek is, a lekötött összegekkel súlyozva. A rövid, éven belüli és hosszú, éven túli lekötések között viszont alig volt különbség, az előbbi 2,64, az utóbbi 2,62 százalék volt novemberben.
Ezzel párhuzamosan a legnépszerűbb lakossági állampapír, az egy éves Kamatozó Kincstárjegy kamata is csökkent évi 4,5 százalékról 4,0, majd 3,75 százalékra, sőt azóta már csak 3,5 százalék, de még mindig határozottan magasabb, mint a banki kamat. (Piros vonal.) Amint az ábrán is látható, korábban is általában az egy éves lakossági állampapír verte meg a banki lekötéseket, de nem mindig és sokszor csak nagyon kis mértékben. Inkább azt mondhatjuk, hogy együtt mozgott a kettő.
Azután 2012 januárjában a jelek szerint határozott paradigmaváltás történt, azóta a lakossági állampapírok komoly konkurenciájukká lettek a banki termékeknek. Ennek, és főleg a sorozatos kamatcsökkentéseknek köszönhetően pedig az utóbbi másfél évben átlagosan havonta több tízmilliárd forint ömlik ki a lakossági betétekből, és megy állampapírokba, befektetési jegyekbe. (Erről itt írtunk legutóbb és mutattuk az adatokat.)
(A Nap grafikonja-sorozat további részeit itt olvashatja.)
Felpörgetnék a védelmi beszerzéseket. 
