Az elmúlt negyedévben 4,8 milliárd forintot helyeztek el a stabilitás megtakarítási számlákra (SMSZ). A NAV adatai szerint a számlákon átlagosan ötvenmillió forint landolt, ami a másfél éve indult program egyik legalacsonyabb negyedéves aránya. Az idei első negyedévben még 98 ilyen számlát nyitottak, ezekre 7,1 milliárd forintot utaltak haza a legalizálni kívánó adókerülők. Ekkor még 72 millió forint volt az átlagos negyedéves számlaösszeg - írja a Magyar Nemzet.
Az SMSZ nyolc magyarországi pénzintézetnél - OTP, FHB, UniCredit Bank, Raiffeisen Bank, MKB, Erste Bank, Gránit Bank, K&H - érhető el, a második negyedévben ugyanakkor csak hat bank számláira érkezett befizetés.
|
| Karagich István |
Legalizált adóelkerülés
A július elsejétől érvényes jogszabályok szerint egy éven belül húsz-, míg egy év után már csak tízszázalékos adó megfizetése után felvehető a pénz, ami onnantól legális jövedelemnek minősül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jóval alacsonyabb adókulccsal veheti ki a pénzét az, aki azt eddig éveken át eltitkolta vagy frissen megkereste, de nem adózott utána, mint aki a legális megtakarítási formák egyikében tartotta - mondta a lapnak Karagich István, a BloChamps Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője.
A privátbanki szakértő szerint, ha valaki állampapírba fekteti a pénzét, az elért hozam után 16 százalékos személyi jövedelemadót, a többi megtakarítási formánál - bankbetétnél, kötvénynél, részvénynél és vegyes portfóliójú befektetési alapnál - pedig további hatszázalékos egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetnie az államnak. Karagich szerint ráadásul ebben a formában a SMSZ program már alig bír az adóamnesztiák jellegzetességével. Úgy tűnik az elmúlt két év alapján, hogy a kormány hosszú távon számít az SMSZ-re, vagyis ezzel a konstrukció a magyar adórendszer része lesz, az adóamnesztiák ideiglenes és határidőkhöz kötött rendszerével szemben.
Megásták a TBSZ sírját?
Korábbi cikkünkben a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója az új SMSZ kiszámíthatóságát elismerte, hiszen az új szabályozással a befektetők hosszú távon tervezhető instrumentummal számolhatnak pénzük allokálásakor, ám a megoldás morális vetülete már kérdéses, s az is gond, hogy a konstrukció az új feltételekkel számottevően beszűkíti a piacon elérhető, hasonlóan jelentős adókedvezménnyel kecsegtető és az adózott pénzek megtakarítására szolgáló konstrukció, a TBSZ vonzerejét.
Hormuzgáni támadásra hivatkoznak. 
