TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A híres MÁP Plusz államkötvények hozamánál több mint kétszer magasabbat is el lehetett érni, ha valaki ehelyett eurós kötvénybe fektette a pénzét, méghozzá hasonlóan alacsony kockázat mellett. Hála persze annak, hogy a forint az utóbbi másfél évben rohamosan leértékelődött. Ez megtaníthatja a befektetőket arra, hogy még az állampapíroknál sem érdemes mindig mindent egy lapra feltenni.

Nagy nap volt 2019. június 3-a a magyar állampapírpiac életében, hiszen e napon lehetett először kapni a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) nevű új lakossági kötvényt. A nagy várakozásokkal övezett értékpapír azóta is komoly népszerűségnek örvend, és joggal. Hiszen bőkezű kamata, illetve hozama (évi 4,95 százalék öt év alatt) Magyarországon és külföldön egyaránt elhomályosítja a vele összevethető alacsony kockázatú befektetések fényét.

Ráadásul a likviditása is kiváló. Lényegében azonnal meg lehet tőle szabadulni, ha szükséges, minimális veszteséggel. Így a likviditása a folyószámlákkal vetekszik. “Ilyen a világon nincs” – mondhatjuk, és ez ezúttal alighanem szó szerint értendő. (Lásd ismeretterjesztő anyagunkat a hozam, kockázat, likviditás hármasáról, összefüggéseiről, azaz a mágikus háromszögről.)

Fotó: A Magyar Állampapír Plusz államkötvény nyomdai úton előállított, postákon kapható verziója (2019) Fotó: A Magyar Állampapír Plusz államkötvény nyomdai úton előállított, postákon kapható verziója (2019)

Veszített vonzerejéből a Magyar Állampapír Plusz?

A “nemzeti kötvény” munkacímű, majd a sajtó által hamar szuperkötvénynek is elnevezett értékpapírból főleg az elején jegyeztek sokat, hetente százmilliárdokért. De a mai napig is heti tízmilliárdos nagyságrendű maradt a vásárlások összege. Október közepén elérte az 5000 milliárd forintot az összes elfogadott jegyzés értéke. Idő közben azonban az államkötvény veszített vonzerejéből.

A forint ugyanis nagyot gyengült, az infláció pedig idén megemelkedett. Hogy főleg ez látszik-e a csökkenő tendenciát mutató eladási számokból, vagy a válság miatti általános kockázatkerülés, esetleg az általános szegényedés, azt nehéz megmondani.

1. Ábra: A MÁP Plusz jegyzési eredményei (forrás: Akk.hu)

1. Ábra: A MÁP Plusz jegyzési eredményei (forrás: Akk.hu) 1. Ábra: A MÁP Plusz jegyzési eredményei (forrás: Akk.hu)

Mostanában a befektetőknek háromféle választása van, ha több éves távon és jó kamattal szeretne állampapírokba fektetni. Vehet fix kamatú öt éves, változó kamatozású inflációkövető és változó kamatozású, de eurós inflációkövető kötvényeket. Ha valaki nem ismerné, ezek a következők:

Államkötvény-kisokos – a Három Királyok

MÁP Plusz (Magyar Állampapír Plusz)

A fix kamatozású “szuperkötvény” vagy “nemzeti kötvény”, amelynek kamata lépcsőzetesen emelkedik, forintban. Öt évig megtartva évi 4,95 százalékos hozamot lehet vele elérni. Minden héten új sorozatot kínálnak, de régóta változatlan feltételekkel. Postákon, kinyomtatott formában is kapható.

PMÁP (Prémium Magyar Állampapír)

Inflációkövető, forintos magyar államkötvény. A kamata az átlagos éves infláció plusz a kamatprémium. Jelenleg, 2020 októberében öt évre 1,4, három évre 1,0 százalék a kamatprémium. Így a két kötvény teljes aktuális kamata 4,8, illetve 4,4 százalék éves szinten. (2025/J, illetve 2023/L jelzésű értékpapírok.)

PEMÁP (Prémium Euró Magyar Állampapír)

Inflációkövető, euróban kibocsátott magyar államkötvény. A kamata az Eurózóna átlagos éves inflációja plusz a kamatprémium. Jelenleg, 2020 őszén öt évre 1,25, három évre 1,1 százalék a kamatprémium. A két kötvény teljes aktuális kamata pedig euróban jelenleg szintén 1,1, illetve 1,25 százalék éves szinten. (2025/X, illetve 2023/X jelzéssel.)

(További alapismeretek az állampapírokról: Apu, tulajdonképpen mi az az állampapír?)

2. Ábra, infografika: A lakossági államkötvényekről röviden (kamatozásuk, futamidejük, főbb előnyeik)

2. Ábra, infografika: A lakossági államkötvényekről röviden (kamatozásuk, futamidejük, főbb előnyeik) 2. Ábra, infografika: A lakossági államkötvényekről röviden (kamatozásuk, futamidejük, főbb előnyeik)

Hogyan teljesítettek valójában államkötvényeink?

Számoljuk ki, hogyan járt volna a befektető, ha azon az ominózus napon, 2019. június 3-án MÁP Pluszt, PMÁP-ot és PEMÁP-ot vásárolt volna. Tételezzük fel mindegyiknél, hogy az értékpapírt a mai napig megtartotta, lejáratig nem váltja vissza. Így az értékelésnél a névérték+felhalmozott kamat, vagy hozam értékét vesszük figyelembe. (Bár a MÁP Plusznál a felhalmozott kamat valójában alacsonyabb, mert csak több év múlva járnak a magas, öt-hat százalékos kamatmértékek, de ettől most tekintsünk el.)

Képzeletbeli dobogónk ekkor így néz ki:

Állampapírok hozam-toplistája

3. PMÁP államkötvény: 4,53 százalék hozam

Az akkor vett öt éves változó kamatozású kötvény (2024/J) az első mintegy egy és egynegyed évben fizetett évi 4,5 százalékot. Ezzel elmaradt ugyan a MÁP Plusz-tól, ám nemrég a kamata évi 5,1 százalékra emelkedett. Ugyanis az éves átlagos infláció a 2018-as 2,8 százalékról 2019-ben 3,4 százalékra ment fel. (A 2020 szeptemberi állapot szerint a 2020-as éves átlagos infláció is 3,5 százalék volt. Így a kötvény következő, 2021 szeptemberétől esedékes kamatozása is hasonló, évi öt százalék körüli vagy feletti lehet.)

2. MÁP Plusz államkötvény: 4,95 százalék hozam

Az öt éves fix állampapírt (N2024/01) a lejáratig megtartva évi 4,95 százalék a kötvény hozama. Ez esetben a mai napig a vásárláskori érték 4,95 százalékkal növelt értéke a hasznunk, azaz hozamunk. (Éven túl kamatos kamattal ez egyébként összesen 6,94 százalék egy év és nem egészen öt hónap alatt.)

1. PEMÁP államkötvény: 11 százalék forintban

A 2019 júniusában kapható három éves euró-államkötvény, a 2022/X kamata a mai napig 2,8, majd 1,8 és 1,7 százalék volt. (Ennél a papírnál félévente változik a kamatozás.) Így a tőkéje és a kamata együtt, száz euróra vetítve 1,31+0,90+100,57 euró. Ezt átszámolva mindig az akkori, aktuális napi MNB devizaárfolyamokon azt eredményezi, hogy a kötvények hozama forintban 10,98 százalék volt. Ennek persze nagy részét a forintgyengülésből jövő árfolyamnyereség teszi ki. Euróban számolva a hozam csak 2,1 százalék.

Az egyes kötvényekre vonatkozó számítás táblázatos formában:

Háromféle magyar államkötvény pénzáramlásai, hozama 2019. június 3-tól

  PEMÁK, 2022/X*   MÁP Pusz, N2024/01* PMÁP, 2024/J*
Dátum Euróban (100 euróra) Forintban EUR/HUF 1000 forintra 1000 forintra
2019. 06. 03. -100,00 -32 435,00 324,35 -1000 -1000
2019. 09. 25.         13,9
2019. 12. 21. 1,31 433,39 330,83    
2020. 06. 21. 0,90 311,63 346,25    
2020. 09. 25.         45
2020. 10. 22. 100,57 36 683,39 364,75 1069,41 1003,8
Hozam (XIRR): 2,01% 10,97%   4,95% 4,53%
*Az adott napig, de annak feltételezésével, hogy a futamidő végéig megtartják az értékpapírt.

A 2022/X hozama tehát, köszönhetően a forint idei erőteljes leértékelődésének, bőven meghaladta a szuperkötvény és a forintos inflációkövető papír hozamát. A kötvényből egyébként nem adtak el olyan sokat, mint a MÁP Pluszból, a meghirdetett mennyiség 300 millió, a lejegyzett 254,7 millió euró volt. Ez utóbbi mintegy 90-93 milliárd forint, attól függően, milyen euróárfolyamon számoljuk. (A mai árfolyamon inkább 93.)

Még jobb eurós állampapír érkezett

Azóta azonban még jobb eurós államkötvényünk is van. Ez év tavaszán szépen csendben, nagyobb hírverés nélkül kibocsátottak egy újabb, immár öt éves eurós inflációkövetőt. De mit hoz a jövő? Érdemes-e arra számítani, hogy a következő években is az eurós kötvény lesz a nyerő?

3. Ábra: Az éves átlagos euró/forint árfolyam (MNB-adatok alapján) 3. Ábra: Az éves átlagos euró/forint árfolyam (MNB-adatok alapján)

A forint gyengülő trendje tagadhatatlan (lásd a 3. ábrát). Az utóbbi tíz évben csak egyszer volt olyan, hogy az éves átlagos forintárfolyam (a napi euró/forint árfolyamok átlaga) csökkent volna (2017-ben). Az idén pedig már több mint hét százalékkal nőtt az euró átlagára.

A forintleértékelődés, mint főszabály

Az átlagos árfolyamnövekedés pedig hosszabb távon meglepően stabil. Csak véletlen lenne? Az utóbbi öt év átlagos éves forintleértékelődése 2,44 százalék, az utóbbi tíz évé 2,42 százalék, 15 év átlaga pedig 2,38 százalék volt. Mintha valamilyen rejtélyes erő évi 2,4 százalékkal értékelné le a forintot.

A forint átlagos leértékelődése

Év Az euró éves  Éves átlag
  átlagárfolyama változása (%)
2000 260  
2001 257 -1,29
2002 243 -5,35
2003 254 4,34
2004 252 -0,72
2005 248 -1,44
2006 264 6,54
2007 251 -4,90
2008 251 -0,02
2009 281 11,67
2010 275 -1,84
2011 279 1,38
2012 289 3,66
2013 297 2,59
2014 309 3,96
2015 310 0,40
2016 311 0,50
2017 309 -0,72
2018 319 3,12
2019 325 2,03
2020 349 7,27
  Utolsó öt év átlaga: 2,44
  Utolsó tíz év átlaga: 2,42
  Utóbbi 15 év átlaga: 2,38
(2020. október 21-ig, MNB-adatokból)

Tegyük fel, hogy a forint hosszabb távon továbbra is le fog értékelődni. (Bár ez csak feltételezés, valójában nem tudhatjuk, de az MNB politikája ebbe az irányba mutat. Lásd például Zsiday Viktor írását.) Ekkor az eddigi tapasztalatok alapján az euróbefektetések hozamához évente mintegy 2,4 százalékos árfolyamnyereséget kaphatnánk. Persze, a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli folyamatokra, és az egyes évek között is nagy különbség lehet.

Forintárfolyam, válság és régiós devizák

Persze az idei forintgyengülés legalább egy része a válság miatt történt, és jövőre, a válság remélhető elmúltával a forint is korrigálhat. Lehet, hogy majd ez után, valamivel erősebb forint mellett lesz igazán érdemes devizában megtakarítani, nem most. Nem tudhatjuk biztosan.

4. Ábra: Devizaárfolyamok az euróhoz képest. Forint (EURHUF), zloty (EURPLN), cseh krona (EURCZK), román lej (EURRON). (Tradingview.com) 4. Ábra: Devizaárfolyamok az euróhoz képest. Forint (EURHUF), zloty (EURPLN), cseh krona (EURCZK), román lej (EURRON). (Tradingview.com)

A leértékelődés egyébként régiós jelenség, és a válsággal is nyilvánvalóan összefügg. A forint azonban messze vezeti ebben a mezőnyt. Ha nem az éves átlagot, hanem tavaly év végéhez viszonyított változást figyeljük meg, akkor a gyengülés még nagyobb. Fizetőeszközünk az idén 11,0, míg a lengyel zloty 8,0, a cseh korona 7,7, a román lej pedig 1,9 százalékkal gyengült (4. Ábra, forrás: Tradingview.com).

De felejtsük el, a piac hajlamos meglepetéseket okozni. Különösen rövidebb távon. Nagyon a forint gyengülésére rendezkedett be mindenki, annyira ezt jelzi előre az összes elemző, annyira erre lehet pozicionálva a legtöbb befektető. Simán jöhet egy ellenkező irányú meglepetés is, főleg, ha jön az oltás, a megnyugvás. Ha sokan spekulálnak egy irányba, és valamiért egyszerre próbálják lezárni a pozícióikat, akkor az árfolyam csúnya kilengéseket tud produkálni.

Alakítsunk ki állampapír-portfóliót

Amint láttuk, még a mégannyira biztonságos állampapírok vásárlása is tartogathat meglepetéseket. Ezért nem árt itt is portfóliót kialakítani, vagyis többféle államkötvény között megosztani a kockázatot. Például egyharmad MÁP Plusz, egyharmad PMÁP és egyharmad PEMÁP egy logikus felosztás lehet.

A MÁP Plusz akkor bizonyul jó választásnak, ha az infláció és a forintgyengülés végül mérsékelt marad. A PMÁP az infláció elszállása esetére jelent védelmet. A PEMÁP pedig akkor, ha a forint a következő években legalább évi 3,5-4,0 százalékkal értékelődik le. Esetleg akkor, ha az euró inflációja is elszállna, bár ennek egyelőre vajmi kevés jele.

Ha vissza akarom váltani az állampapíromat lejárat előtt, akkor:

  • A MÁP Plusz árfolyama a névérték 99,75 százaléka (0,25 százalék a veszteségünk), de a kamatnapok (a “kamatjuttatás”) utáni első öt munkanapon mindig 100 százalékot adnak érte.
  • A PEMÁP vételi árfolyama 99 százalék (egy százalék a veszteség).
  • A PMÁP vételi árfolyama 98 százalék (két százalék a veszteség), legalábbis a most kapható sorozatoknál.

 

Segítsen nekünk véleményével, és mi féléves előfizetéssel ajándékozzuk meg!

Rendszeresen olvassa cikkeinket, és lenne kedve részt venni a stratégiánk alakításában? Vegyen részt fókuszcsoportos kutatásunkban, és mi féléves előfizetéssel háláljuk meg segítségét, amely a Privátbankár.hu és az Mfor.hu hamarosan induló prémium szolgáltatására érvényes!

Kérjük, töltse ki az alábbi linken található kérdőívet, amely alapján a kutatást végző szakemberek összeállítják a fókuszcsoportokat. A kutatásba beválogatott jelentkezőket legkésőbb december 7-én értesítjük!

Jelentkezés

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Árnyoldala és pozitívuma is van az újabb devizakötvényeknek
Király Béla | 2020. november 15. 05:13
A korábbi kommunikációnak némileg ellentmond a csütörtökön bejelentett nagyobb összegű devizakötvény kibocsátás, de sok szempontból jónak tűnik az ÁKK lépése.
Állampapír / Kötvény Hatalmas mérföldkőnél a szuperállampapír
MTI | 2020. november 3. 12:13
Átlépte keddre az 5000 milliárd forintot a Magyar Állampapír Pluszban (MÁP+) lévő megtakarítások értéke - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter egy, a hivatalos Facebook oldalán kedden közzétett videóban.
Állampapír / Kötvény Szamurájkötvények kibocsátásra készülődik a magyar állam
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 28. 10:11
Már zajlanak az előkészületek, néhány napon belül megtörténhet a tranzakció.
Állampapír / Kötvény Csak félig tért vissza az államkötvény-vásárlási kedv a karantén után
Eidenpenz József | 2020. június 8. 06:07
Egy éves a “szuperkötvény”. Magyarországon is fokozatosan lazították a mozgási korlátozásokat az utóbbi hetekben, így elvileg visszatérhet a lakosság a korábbi mindennapokhoz. De mennyire állt vajon helyre a karantén idején tavasszal mélypontra esett állampapír-jegyzési kedv? Még nem teljesen. Ami megmagyarázza a kormányzat idei devizakötvény-kibocsátásait is.
Állampapír / Kötvény Nagyon vették az állampapírokat a pénzintézetek
Privátbankár.hu / MTI | 2020. május 11. 14:43
A pénzintézetek márciusban komolyabb mennyiségű állampapírt vásároltak, derült ki az MNB friss adataiból.
Állampapír / Kötvény 2 milliárd euró értékben adtunk el kötvényt
MTI | 2020. április 23. 18:45
A pénzügyminiszter szerint sikeres volt Magyarország legújabb kötvénykibocsátása, 2 milliárd euró értékben sikerült értékesíteni. Varga Mihály azt is elmondta, hogy rekordalacsony hozam mellett sikerült mindez.
Állampapír / Kötvény Eurókötvényt bocsát ki Magyarország
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:59
Az Államadósság Kezelő Központ nem sokkal azután jelentette be, hogy közzétette idei módosított finanszírozási tervét.
Állampapír / Kötvény Módosította idei finanszírozási tervét az ÁKK
Privátbankár.hu | 2020. április 22. 11:01
A Kormány a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos negatív gazdasági kilátások és a járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépések eredményeképp módosította a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 367 milliárd forintról 1.234 milliárd forinttal 1.601 milliárd forintra emelkedett.
Állampapír / Kötvény Stabil az állampapírok értékesítése
Privátbankár.hu | 2020. április 20. 11:20
2020 első negyedévében összesen 1266 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság állampapírt. A nettó állománynövekedés a lejáratok, a visszaváltások és a visszavásárlások miatt 29,6 milliárd forintot tett ki.
Állampapír / Kötvény Mi lesz veled, Magyar Állampapír Plusz?
Eidenpenz József | 2020. március 30. 06:06
A 2019-es év a Magyar Állampapír Pluszról, avagy szuperkötvényről szólt. Ez az év mindent felforgatott, így a kötvény eladásai is csökkentek, miközben minden állam óriási kiadásoknak néz elébe. Mi lesz vajon a kötvény sorsa, változhatnak-e a kondíciói? – kérdeztünk elemzőket. Az biztos, hogy a kockázatos eszközök vonzereje nagyon megváltozott az utóbbi időben.
Friss
hírlevél