Az amerikai elnök, Barack Obama jól beolvasott az európai országoknak a chichagói NATO-csúcs zárása után, szerinte meg kéne érteniük, hogy az euro-projekt sokkal többről szól, mint egy devizáról – írja a Handelsblatt.com. A fiskális és pénzpolitikát a növekedés érdekében kellene koordinálni. Különösen a pénzpolitika módosítását szorgalmazta, hogy az olyan reformok iránt elkötelezett országoknak, mint Spanyolország és Olaszország legyen perspektívájuk magasabb növekedésre, foglalkoztatásra, jövedelmekre.
Jegybanki hitelek nyakló nélkül?
Egyes országok tíz éves kötvényeinek hozama | |
(2012. május 22.) | |
Németország | 1,47 |
USA | 1,78 |
Franciaország | 2,81 |
Belgium | 3,26 |
Olaszország | 5,63 |
Spanyolország | 6,12 |
Írország | 8,21 |
Magyarország | 8,47 |
Portugália | 12,40 |
Görögország | 29,29 |
Forrás: Bloomberg |
Hogy ez alatt a jelenleginél is alacsonyabb európai alapkamatot értett, vagy azt, hogy az EKB (Európai Központi Bank) fokozottabban vegyen részt az európai államadósság finanszírozásában, nem tudni. Angela Merkel német kancellár mindezt vehemensen elutasítja, Francois Hollande, az új francia elnök viszont még tovább megy, azt is szeretné elérni, hogy a nehéz helyzetben levő európai államoknak az EKB akár közvetlenül is nyújthasson hiteleket.
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök is gyors módszereket szorgalmazott a pénzügyi stabilitás érdekében. Szerinte adódhatnak olyan szituációk, amikor 24 óra alatt kellene lépéseket tenni. Ilyen gyors módszernek szerinte az eurokötvények nem alkalmasak. Hollande viszont az eurokötvények (közös európai kötvények) bevezetését szorgalmazta, és erről szóló javaslatot készül benyújtani a szerdai csúcson, összekötve azt a gazdasági növekedés kérdésével.
Akinek tetszik, csinálja maga
A befektetők jelenleg Spanyolországot figyelik árgus szemekkel, amelynek bankrendszerében sötét lyukak tátonganak, és a helyzetet a recesszió súlyosbítja. A spanyol gazdasági miniszterhelyettes, Fernando Jimenez Latorre szerint országa már megtette a szükséges takarékossági intézkedéseket és strukturális reformokat léptetett életbe, most az EKB-n lenne a sor, hogy lépjen.
Michael Meister, a CDU német konzervatív párt egyik politikusa azt javasolta, hogy Franciaország és Olaszország, amelyek annyira szorgalmazzák a közös európai kötvények létrehozását, bocsásson ki közös francia-olasz kötvényeket. Egy közös európai kibocsátásban Németország azonban nem szeretne részt venni. A politikus szerint a közös kötvények csak uniós szintre emelnék az egyes országok adósságait, és csökkentenék az adós országok motivációit a fizetésre.
Tovább süllyednének az adósságmocsárba
Egy FPD-s német politikus szerint pedig a kötvények egyszerűen alkotmányellenesek lennének, és mindjárt négyszeres hátránnyal járnának: Felelőssé tennék Németországot egész Európa felveendő adósságaiért, megszüntetnék a krízis-országokra nehezedő fontos reformnyomást, Németország éves kamatkiadásait legalább 15 milliárd euróval növelnék meg, és egész Európát tovább süllyesztenék bele az adósságmocsárba.
Az európai vezetők szerdai találkozójukon várhatóan elsősorban a gazdasági növekedésről tárgyalnak majd. Francois Hollande belépésével az európai politikába erősödik az a tábor, amely szerint Európa problémáit nem lehet csak az adósságok leépítésével, megszorításokkal orvosolni, a gazdasági növekedést is ösztönözni kell.