Mostanában sok figyelmet kapott a PEMÁK nevű eurós államkötvény, amely azután később, már decemberben követőre is akadt az FHB-nál. Most április 26-tól 30-ig újabb jegyzést tartanak az FHB Forte Euró Inflációkövető (FK15NI02) kötvényekre a bank központi fiókjában. A jegyzés vélhetően formális jelentőségű, és a papírokat később folyamatosan árusítják majd.
A kamatuk azonos
FHB Forte Euró Inflációkövető | |
(FK15NI02) | |
Dátumok | Pénzáramlások |
2013. 04. 25. | -103,76 |
2013. 03. 05. | 0,00 |
2013. 06. 05. | 1,18 |
2013. 09. 05. | 1,11 |
2013. 12. 05. | 1,10 |
2014. 03. 05. | 1,08 |
2014. 06. 05. | 1,11 |
2014. 09. 05. | 1,11 |
2014. 12. 05. | 1,10 |
2015. 03. 05. | 1,08 |
2015. 06. 05. | 1,11 |
2015. 06. 05. | 100,00 |
Hozam (XIRR): | 2,93% |
PEMÁK | |
(2006/X) | |
Dátumok | Pénzáramlások |
2013. 04. 25. | -101,27 |
2013. 05. 25. | 1,66 |
2013. 11. 25. | 2,12 |
2014. 05. 25. | 2,08 |
2014. 11. 25. | 2,12 |
2015. 05. 25. | 2,08 |
2015. 11. 25. | 2,12 |
2016. 05. 25. | 2,09 |
2016. 05. 25. | 100,00 |
Hozam (XIRR): | 4,26% |
A papír első pillantásra nagyon hasonlít a PEMÁK-hoz, azaz a Prémium Euró Magyar Államkötvényhez, amelyből az utóbbi hónapokban közel másfél milliárd eurónyit sikerült értékesíteni. (Igaz, márciusban nagybefektetők visszaváltásai miatt ez a szám újra egymilliárd euró alá esett.) Például jelenleg mindkettő kamata évi 4,7 százalék. Kézenfekvő tehát a kérdés, hogy melyik értékpapír kedvezőbb a kisbefektetőknek, és miért.
Az FHB-kötvény második, hárommillió eurósra tervezett sorozatrészletének kibocsátási árfolyama a névérték 102,7268 százaléka, ami bruttó, azaz a felhalmozott kamatokkal együtt értendő – derül ki a nyilvános ajánlattételből. Április 25-én azonban csak 0,6567 százalék, nem egészen 66 cent volt a száz eurós névértékű papírok felhalmozott kamata, vagyis a nettó jegyzési ár több mint két százalékkal meghaladja a névértéket.
Esik az infláció Nyugat-Európában
Az FHB papírja az Eurostat által publikált euróövezeti infláció (HICP) plusz 2,7 százalékpont kamatot fizet, az államkötvény (2006/X) pedig ugyanezen inflációs mérőszám felett 2,5 százalékot. Úgy jött ki az egyformán 4,7 százalékos jelenlegi kamatozás, hogy az egyiket a decemberi 2,2 százalékos (PEMÁK), a másikat viszont a januári 2,0 százalékos (FHB) inflációs adatból számolták.
Azóta viszont a márciusi eurozónás infláció 1,7 százalékra mérséklődött, így a félévente kamatot fizető államkötvény várhatóan 4,2 százalékot fizet majd május 25-e és november 25-e között. Ha az FHB legközelebbi – az áprilisi értéket figyelembe vevő – kamatmegállapítása is ekkora infláción alapul majd, akkor a bank papírja 4,4 százalékkal kamatozna. Ez sem kompenzálná azonban azt a hátrányt, amit a magasabb eladási ár okoz.
Mi lenne, ha...?
Kiszámoltuk, hogy ha a két kötvény változatlanul a mostani 4,7 százalékot fizetné, mintha fix kamatozású lenne, akkor – a PEMÁK az április 25-i ügyfél szempontból vételi árral, az FHB-kötvény az április 30-i jegyzési árral – az állampapír hozama 4,76, a banki papíré 3,75 százalék lenne. Ennyit számít a magasabb ár ebben az esetben (és az eltérő futamidő, kamatfizetési gyakoriság). De ez a variáció már biztos, hogy nem következhet be.
Az infláció pontos mértékét még a jegybankok sem tudják előre becsülni. Ezért elvégeztünk még egy számítást, amelyben mindkét kötvény mindegyik jövőbeli kamatmegállapításakor 1,7 százalékos lenne az infláció, azaz a legutóbbi biztosan ismert adat. (Az EKB, azaz Európai Központi Bank egyébként ez év egészére 1,6 százalékot prognosztizál.) Ekkor a két kötvény hozama 4,26, illetve 3,46 százalék lenne, ismét az állampapír javára. (A már említett eladási árakkal.)
Szinte minden az ártól függ
Nyilván ez is csak egy durva becslés, és tovább pontosítható. Az FHB ugyanis fiókhálózatában a jegyzésinél magasabb árakat adott meg a papír korábban kibocsátott mennyiségére. Az április 25-i bruttó ügyfél szempontból vételi ár 103,7567 százalék volt. Ha ezt helyettesítjük be a számításokba, akkor az állampapír – hangsúlyozottan elméleti, becsült – hozama még mindig 4,26 százalék, a banki papíré 2,93% százalék. Ez utóbbi érték azonban még mindig jellemzően magasabb a lekötött euró betéti kamatoknál, ami a hosszabb megtakarítások kalkulált prémiumát is mutatja a rövidebb futamidejű betétekkel szemben.
Lényegében minden attól függ majd tehát, hogy milyen áron adják a kötvényeket, kár, hogy ennek a befektetők többsége nem tud utánaszámolni. Olyan egyértelmű mutató, mint az Egységesített Hozam Mutató (EHM) a fix kamatozású kötvényeknél, a változó kamatozású papírokra sajnos nem létezik.
Megkérdeztük erről az FHB-t is, amely szerint fontos megjegyezni, hogy az FHB Bank az FHB Forte Euró Inflációkövető Kötvény mellett ügyfeleinek a PEMÁK-ot is elérhetővé teszi. „Ennek oka, hogy a két kötvény több paraméterben is különbözik egymástól. Az FHB kötvény mellett szól a rendszeresebb, negyedéves kamatfizetés, a közel egy évvel rövidebb futamidő, és a magasabb euróövezeti infláció feletti kamatprémium. Ugyanakkor hosszabb időtávon gondolkodó befektetőknek a PEMÁK (2016/X) is vonzó befektetési alternatíva a kedvezőbb vásárlási árfolyamra tekintettel” – írja a bank.
Azért a változó az úr
A fix kamatozású euróbefektetésekhez képest, amelyek jelenleg jó, ha 2,0-2,5 százalékot fizetnek 1-2 évre, a változó kamatú papírok mindenképpen jobbnak tűnnek jelenleg, még akkor is, ha az infláció kissé tovább süllyed. A fejlett országok jegybankjainak pénznyomtatási politikája miatt azonban az infláció megugrásától való félelmek sem szűntek még meg.
Az FHB-kötvényeknek mindenesetre van egy másik jelentős elmaradása is: a papírok nemcsak hogy nem állami garanciásak, mint az állampapír, hanem az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) garanciája sem vonatkozik rájuk.