A 20 százalék feletti forintinfláció eléggé ijesztő, sokakat arra késztet, hogy inflációálló befektetéseket keressenek. A magyar inflációkövető kötvények elvileg ilyenek, és nemrég javítottak a feltételeiken. A most kapható, mintegy hat éves futamidejű PMÁP (Prémium Magyar Állampapír) induló kamata 11,75 százalék, de márciusban új kamatmegállapítás következik – mondta el Eidenpenz József, a Privátbankár és az Mfor.hu főmunkatársa a TrendFM reggeli műsorában.
Mennyi lesz a PMÁP következő kamata?
Ekkor az értékpapír az ez évi átlagos infláció felett 1,5 százalékot fizet majd. Ez az átlagos infláció – még ha az év végére az év/év pénzromlás fel is megy évi 20 százalék fölé – idén 14-15 százalék lehet. Vagyis márciustól 15,5-16,5 százalékos kamat valószínű. Ha az infláció valóban nemsokára tetőzik és lefelé indul, akkor a kötvény kifejezetten jó választás lehet.
Biztos, hogy gyengülni fog a forint?
Az eurós, szintén inflációkövető PEMÁP kamata csak 2,85 százalék, a kamatprémium ebből 0,25 százalékpont. Eközben az Eurózóna inflációja tíz százalék körüli, megéri ezt egyáltalán venni? Lehetséges. Míg tavaly csak 2,6 százalék volt az átlagos (HICP) infláció, most 7,1 százaléknál tartottak szeptemberben. Ha az évi 10 százalékos kamat nem is lesz meg legközelebb, egy 7-9 százalékos szint elképzelhető. (De csak augusztus 23-tól, ez a kötvény jókora késéssel követi az inflációt.)
Eközben a banki eurókamat még mindig többnyire egy százalék alatti, akciósan talán másfél. Persze ilyen kötvényeket főleg annak érdemes vennie, aki a forint további jelentős gyengülésére számít. Ami nem vehető biztosra, hiszen nemrég 430 feletti euróárnál a kormány és a jegybank erőteljesen “megvédték a forintot”.
Olajrészvénnyel bebiztosítani a benzinpénzt
Ha félünk attól, hogy tovább drágul a benzin – akár a forintgyengülés miatt, akár a tőzsdei olajárak miatt –, fedezni lehet ezt a kockázatot energiacégek részvényeinek vásárlásával is. Bár csak hozzávetőlegesen, mert sok más tényező is hat a részvények árfolyamára.
A Brent olaj egy év alatt csak hét százalékot ment fel, de 2021 elejéhez képest már 65-öt. Így az energiacégek voltak eddig ennek az évnek a nyertesei.
- A FILL jelzésű globális energiaszektor-alap (iShares MSCI Global Energy Producers ETF) 29 százalékkal ment fel 12 hónap alatt dollárban.
- A hasonló, szintén globális, de európai bejegyzésű XDW0 alap (db Xtrackers MSCI World Energy) 60 százalékot száguldott euróban.
- A csak amerikai részvényeket vásároló XLE (Energy Select Sector SPDR Fund) pedig 50 százalékot ment egy év alatt, dollárban.
Komoly osztalékokat fizetnek az olajszektorban
A szektorban az osztalékhozamok is viszonylag magasak:
- BP: 3,9 százalék (GBP)
- TotalEnergies: 5,2 százalék (EUR)
- Shell: 3,7 százalék (EUR)
- Exxon Mobil, Chevron: 3,3 százalék (USD)
- Petrobras (Brazília): 20-30 százalék (USD-ben, durva becslés nagy bizonytalansággal)
(Forrás: Investing.com, Yahoo Finance)
Persze a kockázatok is számosak. Az államok különböző extraprofitadókat vezettek, illetve vezethetnek be, a környezetvédelmi előírások plusz költségeket okozhatnak. Az általános részvénypiaci hangulat és a kamatszint is befolyásolhatja az árfolyamot. Előfordulhat, hogy az olajár felmegy, de a költségek is nagymértékben emelkednek. A recesszió lenyomhatja az energiahordozók árát.
A teljes adás meghallgatható itt:
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Négy kiemelt területen várják az egyeztetést. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
