<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
1p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az államadósság története szinte egyidős az állammal: már a középkorban is egész falvakra, városokra vagy fél megyényi birtokokra vettek fel kölcsönt a királyaink, főleg, ha háborúzni akartak. Szabadságharcaink történetében is előkelő helyen állt a finanszírozás, amihez igyekeztek hitelt is felvenni. Az újabb korokban az állampapírok kerültek a középpontba.

„A múlt elemzése alapján a szerzők arra következtetésre jutottak, hogy a közelmúltban bekövetkezett jelentős adósságráta-csökkenés ellenére az eladósodottság még mindig komoly korlátot jelent a magyar gazdasági fejlődésben.” Ez a mondat történelmünk sok időszakában keletkezhetett volna, akár mostanában is, valójában egy 1998-as tanulmányból való.

Jelzálog a városon, falun, bányán

Szinte minden államnak van adóssága, és a történelem folyamán volt is, a magyar államadósság is szinte egyidős lehet a magyar állammal. A középkorban az állam lényegében a királlyal volt egyenértékű, a megszoruló magyar királyok pedig sokszor vettek fel kölcsönt főnemesektől, más királyoktól, később bankároktól, amiért cserébe a legváltozatosabb zálogokat adták: egyes falvakat, városokat, akár fél megyényi birtokokat is, illetve azok adóztatásának jogát, vagy bányákat, vámhelyeket, pénzbeszedési jogokat, a legtöbbször háborúk miatt.

„Zsigmond sokszor került pénzügyi zavarba, hogy bevételekhez jusson, gyakran rendkívüli hadiadót vetett ki, vagy elzálogosított várakat, falvakat. Így történt, hogy 1412-ben 16 szepesi helységet zálogosított el a lengyel királynak 37 ezer cseh garasért” – írja például egyik nagy középkori királyunkról a Wikipedia. II. András pedig az Adria-menti Zára (Zadar) városát zálogosította el Velencének. Nem volt ismeretlen akkoriban a fizetésképtelenség, az államcsőd sem.

A forradalomhoz is hitel kellett

Az eladósodás időnként komoly gondokat okozott, például a mohácsi csata okai között is említik, hogy II. Lajos király tartozásai miatt kevésbé tudott rá felkészülni. Ő és sok kortársa a Fugger bankárcsaládnak adósodott el, akik zálogként sokáig rendelkeztek felvidéki bányászati jogokkal is. A Habsburgok osztrák és spanyol ága egyaránt folyamatosan háborúzott és adósodott el a századok során.

A Rákóczi-szabadságharc bukásának okai között fontos helyen említik a gazdasági problémákat, a kölcsönfelvételi lehetőségek szinte teljes hiányát. Az 1848-1849-es szabadságharc központi kérdése is a finanszírozás volt, amit a forradalmi kormány részben fedezetlen kötvénykibocsátásból („államjegyek” kibocsátásával) oldott meg.

Uralkodói kölcsönökből kötvények lettek

A 19. században az államadósság finanszírozásának fontos elemévé váltak a kötvénykibocsátások, a magyar tőzsdetörténetben is több helyen említik az államkötvények kereskedelmének fontos szerepét már a 19. század végétől kezdve. Az első és második világháború utáni hiperinfláció, valamint a második világháború után a kifizetések felfüggesztése azonban elértéktelenítette ezek túlnyomó részét. A két háború közötti időből híressé vált a „svéd gyufakölcsön” is, egy nagyobb kormányhitel, amiből részben fontos infrastrukturális beruházásokat, például ma is működő kórházak építését finanszírozták.

 

Az államadósság legújabb kori, a jelenre is kiható története körülbelül az 1970-es évek elején kezdődött, ekkortól kezdve vett fel az ország kormányközi hiteleket különböző nagyberuházásokra, fejlesztésekre. Az idő közben kitört olajválság, kamatemelkedés azonban növelte a terheket.

 

Számos ötlet volt a leküzdésére

„Az aggasztó folyamatok megállítására 1978-ban történt kísérlet, ez azonban nem hozott tartós enyhülést az ország külkereskedelmi feszültségeiben, így az adósságnövekedés a 80-as évek közepétől folytatódott, és külföldi hitelezőinknek a további elhibázott gazdaságpolitikai lépések miatt már az ország recesszióját is finanszíroznia kellett. Az adósságnövekedés az 1987-1988 időszakban némileg lelassult, ám ez az időleges javulás leginkább a belföldi kereslet szűkülésének tudható be” – írja az NGM tanulmánya.

A rendszerváltás körül, 1990-ben már a GDP (bruttó hazai termék) 67 százaléka volt az államadósság, ami akkor is, ma is magasnak számít. Ezt a különböző kormányok különböző képpen próbálták leküzdeni, a kilencvenes évek elején például az idézett kormánytanulmány szerint elsősorban gyorsított privatizációval próbálták betömni a költségvetésben keletkezett lyukat. Ennek ellenére az évtized közepén az adósság a GDP 90 százalékát is elérte.

A recesszió nem tesz jót az adósságnak

Valószínűleg nem függetlenül attól, hogy a rendszerváltást követő gazdasági átalakulás komoly gazdasági visszaesést – recessziót – okozott, így nemcsak az adósság nőtt, a GDP is csökkent.  Ezután 1995-ben komoly kiigazító, takarékossági programot hajtottak végre, amelyet az akkori pénzügyminiszterről Bokros-csomagnak hívnak, és az államadósság arányának csökkenését is elindította.

Az automatikus jegybanki finanszírozás megszüntetése az 1991-es jegybanktörvény elfogadása után, fokozatosan valósult meg. Az államadósság kezelését fokozatosan csoportosították át az MNB-től. Első lépésben a forintfinanszírozás kezelése és az ezzel kapcsolatos döntéshozatal került a Pénzügyminisztériumhoz, 1995-től pedig az ÁKK-hoz. Második lépésben a devizaadósság „átvétele”, cseréje valósult meg 1997-től. A  kilencvenes években áttértek a kormányközi, banki, jegybanki finanszírozási formákról az állampapírokra.

 

 

Volt négy rossz évünk

Az államadósság évenkénti változása alapján úgy tűnik, hogy igazán négy évben volt kiemelkedően nagy adósságnövekedés: 2002-ben, 2003-ban, 2006-ban, továbbá 2008-ban – írja az ÁKK egy belső anyaga az államadósság utóbbi tíz évéről. „A 2008-ban bekövetkezett adósságnövekedésnél ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy közel 1500 milliárd forint összegben nem közvetlenül a költségvetés finanszírozási igényei miatt nőtt az adósság, hanem egyéb, a monetáris és pénzügyi szektort érintő tényezők miatt” teszik hozzá, valószínűleg elsősorban a válsággal kapcsolatos intézkedésekre utalva.

Az adósságráta 2010-re a  GDP 81,4 százalékára nőtt. A legutóbbi, júniusi adat szerint 22 399 milliárd forint, a GDP 79 százaléka volt az államadósság. Ezzel az Eurostat adatai szerint az EU 27 országának átlagánál (82,5 százalék) kissé jobb helyzetben voltunk. Érdekesség, hogy az amerikai CIA 133 országot tartalmazó listáján pedig 2011 végén Kanada és Németország között a 19. helyen voltunk. (Ami persze nem jelenti azt, hogy az ország gazdasági vagy pénzügyi helyzetünk azokhoz hasonlóan jó lenne.)

Sorozatunk előző részei:

Van államadósság, amelyik hasznos, és van, amelyik nem

Ezért jobb az állampapír, mint az akciós betét

Ilyen fajta állampapírok közül tudunk választani

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 18985 18885 19185 -0,03% 0 0 2 844 805 835 Ft 2021-10-22 17:09:00
MOL 2770 2750 2778 +0,36% 0 0 1 443 684 468 Ft 2021-10-22 17:05:11
MTELEKOM 431 425 432 +1,41% 0 0 156 190 164 Ft 2021-10-22 17:06:56
RICHTER 8795 8730 8830 +0,29% 0 0 551 205 180 Ft 2021-10-22 17:13:10
OPUS 241 240 243 -0,21% 0 0 22 884 846 Ft 2021-10-22 17:09:12
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény ÁKK: így teljesült eddig az idei finanszírozási terv
Privátbankár.hu | 2021. október 5. 07:46
A GDP-előrejelzés miatt volt módosítás is. 
Állampapír / Kötvény Jön, jön… a hat százalék feletti magyar lakossági állampapír-kamat
Eidenpenz József | 2021. szeptember 28. 05:23
Ha az MNB új inflációs prognózisával számolunk, az infláció-követő állampapírok hozama nemsokára évi hat százalékra vagy afölé is ugorhat, sorozattól függően. De utána valószínűleg ismét süllyed majd. Ezen kötvénysorozatok kamatprémiuma már sokszor csökkent az utóbbi években. Sohasem árt azonban ilyet tartani.
Állampapír / Kötvény Módosította az ÁKK a finanszírozási tervét – megteremtették a devizakötvények kibocsátásának lehetőségét
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 13. 11:19
Az Államadósság Kezelő Központ módosította 2021. évi finanszírozási tervét, amelynek keretében legfeljebb 4,5 milliárd euró összegben devizakötvény kibocsátásnak teremti meg a lehetőségét az Európai Uniótól várható RRF (Recovery and Resilience Facility) előleg kifizetésének esetleges csúszása miatt szükséges áthidaló forrásbevonás, egyes 2021-es évi kormányzati kiadások, valamint a 2022-es költségvetési hiány részbeni előfinanszírozása céljából. A kormány 2021-es ESA (eredmény szemléletű) hiánycélja változatlanul a GDP 7,5 százaléka.
Állampapír / Kötvény Gigantikus csomag kibocsátására készül az EU
MTI | 2021. szeptember 7. 15:20
A zöldkötvények a koronavírus okozta gazdasági károk helyreállítását szolgálják.
Állampapír / Kötvény 7 dolog, amit jó lenne tudni magyar állampapír vásárlása előtt
Eidenpenz József | 2021. szeptember 6. 05:57
Az állampapír-vásárlás is nemzeti sporttá vált, mióta a bankok nem kínálnak magas kamatokat a megtakarításokra. De melyik kötvényt vegyük? Milyen alternatívák vannak? Miért ne tegyünk mindent egy papírba? Mi mindent érdemes tudni, mérlegelni a döntés előtt?
Állampapír / Kötvény Csökkent egy inflációkövető államkötvény kamata – egy tévhit is az államnak kedvez
Eidenpenz József | 2021. július 1. 10:00
Új három éves inflációkövető PMÁP-kötvényeket árulnak mától, az előző sorozat ugyanis már túl régen volt a kínálatban, futamidejéből kevesebb, mint két év maradt hátra. Az új sorozatnak azonban egy negyed százalékponttal alacsonyabb lesz a kamatprémiuma, ami beleillik a hosszú távú kamatcsökkentési trendbe. Várhatóan így is veszik majd.
Állampapír / Kötvény Tartós lesz-e a magas infláció? Meddig emeli az alapkamatot az MNB?
Eidenpenz József | 2021. június 16. 15:06
Az USA és Magyarország inflációs adata nagyon hasonló egymáshoz, de több körülmény eltér, és a két jegybank ellentétes álláspontra jutott. A magyar kamatemelési várakozások talán már túlzóak is, ez vezethetett a forint nagy erősödéséhez nemrég. Meddig mehet a kamat? Mekkora lehet az infláció?
Állampapír / Kötvény 22 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket a KÉSZ Csoport
Privátbankár.hu | 2021. június 16. 10:49
A keddi aukció túljegyzéssel zárult, az intézményi befektetők végül 2,61 százalékos éves ​átlagos hozammal vásárolták​​ meg a​​ fix ​kamatozású, 10 éves futamidejű amortizálódó kötvényeket. A 22 milliárd forintos friss tőkét Magyarország egyik legnagyobb építőipari vállalatcsoportja új beruházásokra és kapacitásbővítésére fordítja.
Állampapír / Kötvény Pluszpénzt kaphatnak, akik most vesznek állampapírt
MTI | 2021. június 13. 07:47
Június 30-ig nemcsak azért érdemes otthonról online állampapírt vásárolni, mert biztonságos, kényelmes és ingyenes, hanem azért is, mert addig tart a Kincstár nyereményjátéka.
Állampapír / Kötvény Új feltételekkel kapható a P€MÁP, reálkamat-csökkentés zajlik a lakossági állampapíroknál
Eidenpenz József | 2021. június 5. 05:50
Csökkentik a klasszikus, három év körüli futamidejű eurós magyar államkötvény, a P€MÁP kamatprémiumát hétfőtől, de azért nem biztos, hogy rossz befektetés lesz. Minden attól függ, mit csinál majd az euró a következő években, és persze attól is, mennyiért jutunk hozzá. A hosszú távú trend mindenesetre csökkenő, egyre alacsonyabb a prémium.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos