1p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Az államadósság története szinte egyidős az állammal: már a középkorban is egész falvakra, városokra vagy fél megyényi birtokokra vettek fel kölcsönt a királyaink, főleg, ha háborúzni akartak. Szabadságharcaink történetében is előkelő helyen állt a finanszírozás, amihez igyekeztek hitelt is felvenni. Az újabb korokban az állampapírok kerültek a középpontba.

„A múlt elemzése alapján a szerzők arra következtetésre jutottak, hogy a közelmúltban bekövetkezett jelentős adósságráta-csökkenés ellenére az eladósodottság még mindig komoly korlátot jelent a magyar gazdasági fejlődésben.” Ez a mondat történelmünk sok időszakában keletkezhetett volna, akár mostanában is, valójában egy 1998-as tanulmányból való.

Jelzálog a városon, falun, bányán

Szinte minden államnak van adóssága, és a történelem folyamán volt is, a magyar államadósság is szinte egyidős lehet a magyar állammal. A középkorban az állam lényegében a királlyal volt egyenértékű, a megszoruló magyar királyok pedig sokszor vettek fel kölcsönt főnemesektől, más királyoktól, később bankároktól, amiért cserébe a legváltozatosabb zálogokat adták: egyes falvakat, városokat, akár fél megyényi birtokokat is, illetve azok adóztatásának jogát, vagy bányákat, vámhelyeket, pénzbeszedési jogokat, a legtöbbször háborúk miatt.

„Zsigmond sokszor került pénzügyi zavarba, hogy bevételekhez jusson, gyakran rendkívüli hadiadót vetett ki, vagy elzálogosított várakat, falvakat. Így történt, hogy 1412-ben 16 szepesi helységet zálogosított el a lengyel királynak 37 ezer cseh garasért” – írja például egyik nagy középkori királyunkról a Wikipedia. II. András pedig az Adria-menti Zára (Zadar) városát zálogosította el Velencének. Nem volt ismeretlen akkoriban a fizetésképtelenség, az államcsőd sem.

A forradalomhoz is hitel kellett

Az eladósodás időnként komoly gondokat okozott, például a mohácsi csata okai között is említik, hogy II. Lajos király tartozásai miatt kevésbé tudott rá felkészülni. Ő és sok kortársa a Fugger bankárcsaládnak adósodott el, akik zálogként sokáig rendelkeztek felvidéki bányászati jogokkal is. A Habsburgok osztrák és spanyol ága egyaránt folyamatosan háborúzott és adósodott el a századok során.

A Rákóczi-szabadságharc bukásának okai között fontos helyen említik a gazdasági problémákat, a kölcsönfelvételi lehetőségek szinte teljes hiányát. Az 1848-1849-es szabadságharc központi kérdése is a finanszírozás volt, amit a forradalmi kormány részben fedezetlen kötvénykibocsátásból („államjegyek” kibocsátásával) oldott meg.

Uralkodói kölcsönökből kötvények lettek

A 19. században az államadósság finanszírozásának fontos elemévé váltak a kötvénykibocsátások, a magyar tőzsdetörténetben is több helyen említik az államkötvények kereskedelmének fontos szerepét már a 19. század végétől kezdve. Az első és második világháború utáni hiperinfláció, valamint a második világháború után a kifizetések felfüggesztése azonban elértéktelenítette ezek túlnyomó részét. A két háború közötti időből híressé vált a „svéd gyufakölcsön” is, egy nagyobb kormányhitel, amiből részben fontos infrastrukturális beruházásokat, például ma is működő kórházak építését finanszírozták.

 

Az államadósság legújabb kori, a jelenre is kiható története körülbelül az 1970-es évek elején kezdődött, ekkortól kezdve vett fel az ország kormányközi hiteleket különböző nagyberuházásokra, fejlesztésekre. Az idő közben kitört olajválság, kamatemelkedés azonban növelte a terheket.

 

Számos ötlet volt a leküzdésére

„Az aggasztó folyamatok megállítására 1978-ban történt kísérlet, ez azonban nem hozott tartós enyhülést az ország külkereskedelmi feszültségeiben, így az adósságnövekedés a 80-as évek közepétől folytatódott, és külföldi hitelezőinknek a további elhibázott gazdaságpolitikai lépések miatt már az ország recesszióját is finanszíroznia kellett. Az adósságnövekedés az 1987-1988 időszakban némileg lelassult, ám ez az időleges javulás leginkább a belföldi kereslet szűkülésének tudható be” – írja az NGM tanulmánya.

A rendszerváltás körül, 1990-ben már a GDP (bruttó hazai termék) 67 százaléka volt az államadósság, ami akkor is, ma is magasnak számít. Ezt a különböző kormányok különböző képpen próbálták leküzdeni, a kilencvenes évek elején például az idézett kormánytanulmány szerint elsősorban gyorsított privatizációval próbálták betömni a költségvetésben keletkezett lyukat. Ennek ellenére az évtized közepén az adósság a GDP 90 százalékát is elérte.

A recesszió nem tesz jót az adósságnak

Valószínűleg nem függetlenül attól, hogy a rendszerváltást követő gazdasági átalakulás komoly gazdasági visszaesést – recessziót – okozott, így nemcsak az adósság nőtt, a GDP is csökkent.  Ezután 1995-ben komoly kiigazító, takarékossági programot hajtottak végre, amelyet az akkori pénzügyminiszterről Bokros-csomagnak hívnak, és az államadósság arányának csökkenését is elindította.

Az automatikus jegybanki finanszírozás megszüntetése az 1991-es jegybanktörvény elfogadása után, fokozatosan valósult meg. Az államadósság kezelését fokozatosan csoportosították át az MNB-től. Első lépésben a forintfinanszírozás kezelése és az ezzel kapcsolatos döntéshozatal került a Pénzügyminisztériumhoz, 1995-től pedig az ÁKK-hoz. Második lépésben a devizaadósság „átvétele”, cseréje valósult meg 1997-től. A  kilencvenes években áttértek a kormányközi, banki, jegybanki finanszírozási formákról az állampapírokra.

 

 

Volt négy rossz évünk

Az államadósság évenkénti változása alapján úgy tűnik, hogy igazán négy évben volt kiemelkedően nagy adósságnövekedés: 2002-ben, 2003-ban, 2006-ban, továbbá 2008-ban – írja az ÁKK egy belső anyaga az államadósság utóbbi tíz évéről. „A 2008-ban bekövetkezett adósságnövekedésnél ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy közel 1500 milliárd forint összegben nem közvetlenül a költségvetés finanszírozási igényei miatt nőtt az adósság, hanem egyéb, a monetáris és pénzügyi szektort érintő tényezők miatt” teszik hozzá, valószínűleg elsősorban a válsággal kapcsolatos intézkedésekre utalva.

Az adósságráta 2010-re a  GDP 81,4 százalékára nőtt. A legutóbbi, júniusi adat szerint 22 399 milliárd forint, a GDP 79 százaléka volt az államadósság. Ezzel az Eurostat adatai szerint az EU 27 országának átlagánál (82,5 százalék) kissé jobb helyzetben voltunk. Érdekesség, hogy az amerikai CIA 133 országot tartalmazó listáján pedig 2011 végén Kanada és Németország között a 19. helyen voltunk. (Ami persze nem jelenti azt, hogy az ország gazdasági vagy pénzügyi helyzetünk azokhoz hasonlóan jó lenne.)

Sorozatunk előző részei:

Van államadósság, amelyik hasznos, és van, amelyik nem

Ezért jobb az állampapír, mint az akciós betét

Ilyen fajta állampapírok közül tudunk választani

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 20800 20390 21120 +1,32% 0 0 14 854 358 360 HUF 2024-11-14 17:14:30
MOL 2670 2600 2682 +1,68% 0 0 2 201 840 470 HUF 2024-11-14 17:05:27
MTELEKOM 1202 1192 1218 -0,83% 0 0 918 642 638 HUF 2024-11-14 17:05:13
RICHTER 10780 10730 10830 +0,19% 0 0 1 403 751 380 HUF 2024-11-14 17:06:09
OPUS 519 517 525 -0,19% 0 0 110 747 206 HUF 2024-11-14 17:05:08
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Állampapír / Kötvény Rekordot döntött az OTP
Privátbankár.hu | 2024. november 14. 19:21
Az OTP-részvények ára 270 forinttal, 1,32 százalékkal 20 800 forintra, történelmi csúcsra nőtt.
Állampapír / Kötvény Orbán Viktorék örülhetnek, milliárdokat adnak az állam kezébe a magyarok
Privátbankár.hu | 2024. október 7. 14:09
Csaknem 330 milliárd forintot tettek félre a háztartások bankbetétben és értékpapírban augusztusban is. A kedvenc az állampapír volt, amelynek állománya immár egy éve meghaladja a teljes banki betétállományt - derül ki a Bank360.hu elemzéséből. 
Állampapír / Kötvény Óvakodjunk az inflációkövető kötvénytől?
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 30. 15:31
Nehéz most választani, hogy melyik a legkedvezőbb állampapír a kisbefektetők számára. Az inflációkövető kötvénytől nemsokára alacsony kamat várható, de több másik lakossági állampapír várhatóan meghaladja majd a következő egy év inflációját. Többféle módja van annak, hogy kriptovalutákkal pénzt lehessen keresni. Erről is beszélt Eidenpenz József kollégánk a Trend FM hétfő reggeli műsorában.
Állampapír / Kötvény Vitték ezeket a banki papírokat, mint a cukrot!
Privátbankár.hu | 2024. szeptember 10. 14:28
Erősödő befektetői igény és kiegyensúlyozott kockázati étvágy mellett zajlott kedden az MBH Jelzálogbank eredetileg 6 milliárd forint értékben meghirdetett jelzáloglevél-kibocsátása. Az aukción csaknem 14 milliárd forintos igény mutatkozott, amelyből a hitelintézet végül a maximálisan elfogadható 9 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat.
Állampapír / Kötvény Siessen, már nem sokáig lehet hét százalékos kamattal megvenni ezt az állampapírt!
Eidenpenz József | 2024. augusztus 13. 16:35
Új hároméves lakossági államkötvényt hoznak forgalomba a következő napokban a régi helyett, amelynek kamata alacsonyabb lesz. A különbség azonban nem igazán jelentős, és annyit estek mostanában az állampapírhozamok, hogy a változás akár nagyobb is lehetne. Az értékpapírt egyébként meglehetősen kedvelik a magánbefektetők, ez is lehet az oka annak, hogy visszafogták a kamatát.
Állampapír / Kötvény Ne törje a kobakját, melyik állampapírt válassza – gyűjtse őket!
Eidenpenz József | 2024. július 22. 05:40
Megállni látszik az idő, a forint sávozik, a kamatok és az infláció stagnál, az irányok nem világosak. Az egyik állampapír a magas inflációra, a másik a csökkenő kamatokra és alacsonyabb inflációra, a harmadik a forintgyengülésre, a negyedik a kamatemelkedésre gyógyír. De semmi akadálya, hogy többet is vásároljunk egyszerre.
Állampapír / Kötvény Melyik állampapír most a legjobb?
Privátbankár.hu | 2024. július 15. 14:16
Az állampapírok várható kamata, hozama között jelenleg eléggé csekély a különbség, az inflációtól, kamatoktól és a forint árfolyamától is függ a megtérülés. Így egyes esetekben az egyik, máskor a másik előnyösebb. A kisbefektetők leginkább használt kriptovalutája pedig nem a bitcoin, nem is az ether, hanem a solana. Erről beszélt a Trend FM rádió reggeli műsorában Eidenpenz József, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársa.
Állampapír / Kötvény Amikor az inflációkövető kötvény is csődöt mondhat
Privátbankár.hu | 2024. június 24. 16:01
A 2022-2023-as nagy inflációs sokk bebizonyította, hogy van, amikor az inflációkövető kötvény sem segít, ha túlságosan nagy késéssel kullog a pénzromlás után. De mi segíthet még pénzünk reálértékének megőrzésében? Miért csorognak lefelé a kriptovaluták, és miért nem valószínű, hogy nyáron csúcsot döntsenek? A Trend FM rádióban Eidenpenz Józsefet, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársát kérdezték.
Állampapír / Kötvény Itt az új állampapír, de érdemes egyáltalán vásárolni?
Eidenpenz József | 2024. május 31. 05:48
A jövő héttől új Magyar Állampapír Plusz-sorozatot lehet kapni, amelynek a legfőbb újdonsága elődjéhez képest a magasabb kamata. De milyen szituációkban érdemes ezt vásárolni, és mikor valamilyen másikat? A kép egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint korábban. Lehet, hogy akkor járunk a legjobban, ha ebből is veszünk egy kicsit, meg abból is.
Állampapír / Kötvény Marad a MÁP Plusz, de magasabb kamattal
Privátbankár.hu | 2024. május 28. 16:01
Június 3-tól megújult kondíciók mellett vásárolhatják meg a lakossági befektetők a Magyar Állampapír Pluszt, amely ötéves futamideje alatt évi 6,73 százalékos EHM-mel (egységesített értékpapír hozam mutató) kapható, ezzel párhuzamosan kivezetik az Egyéves Magyar Állampapírt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG