Világszerte az állam a legjobb adós, ezért az állampapírok számítanak minden más befektetés fokmérőjének, de ezen kívül, ha még az állampapírokat az államnál tartja letétben is a befektető, az plusz biztonsági tényezőt jelent. A kilencvenes évek végén-a kétezres évek elején kialakult csődhullám idején például körülbelül egy tucat hazai brókercégnél fordult elő, hogy a befektetők értékpapír-számláján levő értékek egy része vagy egésze nem volt meg az elszámolásnál.
Azóta a jogi szabályozás, ellenőrzés alaposan átalakult és a brókercégek is sokkal biztonságosabbá váltak, de az biztos, hogy az állam, mint legerősebb gazdasági szereplő nemcsak az értékpapírok visszafizetéséért, hanem azok biztonságos letéti őrzéséért is a lehető legnagyobb mértékben képes helytállni. Ráadásul a Magyar Államkincstár az alapvető költségeket – külföldi, például német társintézményekhez hasonlóan - legalább egy évtizede nullán tartja a kisbefektetői értékpapír-fiókhálózatában.
Szinte minden egy helyen
A felszámított díjak közül a legfontosabbak, a számlanyitás, számlavezetés, az átutalás és a készpénzfelvétel, az értékpapír-vásárlások költsége nulla. Talán az értékpapír-transzfer (a papírok átutalása más helyen vezetett értékpapírszámlára) fordul még elő gyakrabban az ügyfelek praxisában, annak költsége is inkább alacsonynak számít ma már a piacon, tételenként ezer forint jelenleg. (Az aktuális költségtáblázat itt olvasható.)
A lakosságnak szánt állampapírok zöme, mint a mostanában legnépszerűbb Kamatozó Kincstárjegyek megtalálhatók a Kincstár fiókjaiban, sőt némelyik csak ott férhető hozzá, mint az inflációkövető kötvények és a Féléves Kincstárjegyek. Ebben a fiókhálózatban lényegében minden nyilvános kibocsátású állampapírt meg tudnak venni a kisbefektetők, egyedül a speciálisan a posták számára kifejlesztett Kincstári Takarékjegyet nem.
Csak egyszer kell utazni, többször nem
A Magyar Államkincstárnak évtizedek óta a megyeszékhelyeken vannak fiókjai, ám ebben az évben megkezdték a hálózat bővítését. A nyáron Budapesten nyitottak két új fiókot a II. és a XI. kerületben. Többféle állampapír kapható ezen kívül kijelölt kereskedelmi bankoknál is (hogy pontosan mi hol kapható, és ki veheti az egyes állampapírokat, azt az itteni táblázat foglalja össze.)
Nagy könnyebbség a Kincstárnál a modern technika, ha internetes vagy telefonos rendszert is kérünk, akkor gyakorlatilag csak egyszer kell személyesen elmenni számlát nyitni, a továbbiakban távolról is elvégezhetők a műveletek (például az állampapírok megvásárlása, eladása, átutalások saját bankszámlánkra). Így vidékről is érdemes lehet egyszer felutazni a megyeszékhelyre számlát nyitni. Tbsz-t (tartós befektetési számlát) is lehet nyitni, amivel csökkenthető vagy megúszható a kamatadó.
Az utolsó kinyomtatott értékpapír
A Kincstári Takarékjegyek csak a postákon vehetők meg, de azokon keresztül sok kisebb településre vagy településrészre is eljutnak, ahol egyébként más állampapír nincsen. Érdekességük, hogy ma is nyomtatott formában léteznek, ellentétben a többi értékpapírral, amelyek már csak számítógépes jelekként (dematerializáltak). A Kincstári Takarékjegyet mindenkinek névre szólóan állítják ki és személyes dokumentumai bemutatásával lehet visszaváltani, így védenek az elvesztés, ellopás okozta kártól.
Mivel a papír hazavihető, így értelemszerűen itt számlanyitásra, számlaműveletekre nincsen szükség, költségek nem merülnek fel. Azért nem árt a sorszámok felírása, ami lehetővé teszi az esetleges elvesztés, ellopás esetén a letiltást, majd a későbbi visszafizetést.(Az államkincstár fiókjainak elérhetőségei itt láthatók, az aktuális kamatok pedig itt.)
Költséges lehet a lejárat előtti visszaváltás
Ami az állampapíroknál is, banki kötvényeknél, banki lekötéseknél egyaránt költséges művelet (és egyes befektetési jegyeknél szintén), az az, ha a befektető idő előtt ki szeretne szállni, illetve arra kényszerül. Ilyenkor a lekötött betéteknél alacsonyabb a kamat, az állampapíroknál és más kötvényeknél pedig fel kell áldozni az elért hozam egy részét vagy egészét (általában a hátralevő futamidőtől és a kamatszint változásától függően).
Ezért érdemes végiggondolni, meddig tudjuk nélkülözni a pénzt, és a megfelelő helyen a megfelelő ideig – többnyire a lejáratig - megtartható állampapírokat vásárolni. A papírokból, amint láttuk, eléggé sok féle létezik, minden gyakoribb igényt ki tudnak elégíteni.
Sorozatunk korábbi részei:
Van államadósság, amelyik hasznos, és van, amelyik nem
Ezért jobb az állampapír, mint az akciós betét
Ilyen fajta állampapírok közül tudunk választani
Már Zsigmond király is… a magyar államadósság rövid története
Hozam vagy kamat - így számolj utána a megtévesztő befektetési ajánlatoknak
Matekozással is lehet sok pénzt keresni
Sárkány ellen sárkányfű, infláció ellen inflációkövető kötvény
Aki BUX-ot mond, mondjon MAX-ot is? - egy kis indexológia
Miért pont akkora állampapír-hozamot kapok, amekkorát?