A legfejlettebbek
Az eurózónában régóta zéró az alapkamat, de sokáig nem számított senki arra, hogy ez akár 10 éves távon is fennmaradhat. Először 2016-ban kezdett ilyesmit árazni a piac, akkor a német 10 éves kötvények hozama a negatív tartományba csúszott, vagyis aki érthetetlen megfontolásból ilyen feltételekkel vásárolt, évente 1-2 tizedszázalékot veszített a megvett kötvényen. Ez az abszurd állapot aztán megszűnt, a hozam visszakapaszkodott 0,2-0,3 százalék közé, sőt tavaly év elején 0,8-ig is felszaladt.
A többi fejlett eurózónás kötvény is hasonló utat járt be, de a németnél magasabb hozamok mellett. Tavaly aztán újra hozamcsökkenés indult, amely év végén felgyorsult és azóta is tart. A német kötvény hozama immár egy ezrelék alatt van, ha a folyamat tovább zajlik, akár ismét a negatív tartományba is süllyedhet, ugyanakkor most a finn, a holland, a belga, az osztrák és a francia hozamok is igen alacsonyak, fél százalék alattiak.
Portugália és Görögország
Ami most külön érdekesség, hogy olyan országok kötvényeinek hozama is gyorsan esik, amelyeket korábban óvatosan kezeltek a befektetők. Erre az egyik legjobb példa a portugál kötvény, ami a 2011-es, Portugália kimentéséhez vezető válság idején 16 százalék fölött tetőzött, majd 2015 elején 2 százalék alá került, de onnan két éve újra 4 százalékig emelkedett. Most mindössze 1,26 százalék a hozama.
|
| Portugál 10 éves államkötvény hozama. Soha nem volt ilyen alacsony |
A görög állampapírhozam is 25 éve nem látott mélységbe került, miközben a válság tetőpontján 40 százalék fölött is járt, majd a 2015-ös második dráma idején, amikor a bankok még a kifizetést is korlátozták, 15 százalék fölé emelkedett, most azonban mindössze 3,74 százalék, nem sokkal magasabb, mit a miénk. Ez ugyan még a legmagasabb érték az eurózónában, de mégis arra utal, hogy a 3-4 éve még reménytelennek tekintett ország iránt is nagyjából helyreállt a bizalom.
|
| Görög 10 éve államkötvény hozama. Hol van már a görög dráma? |
Szembe megyünk
A folyamat összességében azt jelzi, hogy a befektetők egyre kevésbé számítanak a magasabb hozamokra, vagyis arra gondolnak, hogy a rendkívül laza monetáris politika fennmaradhat akár hosszabb távon is. Az Európai Központi Bank állandóan csak halasztja az első lehetséges kamatemelés időpontját, egyre inkább elfogadja a piac, hogy belátható időn belül nem lesz monetáris normalizálódás.
A meglepő az, hogy a magyar 10 éves hozam eközben nem csökken, pontosabban egy darabig együtt csökkent a trenddel, de két hete hirtelen megugrott: 2,8 százalék körüli értékről 3,30-ra emelkedett. Ezt elég nehéz megmagyarázni, pláne, hogy a többi régiós kötvénynél nem volt ilyen heves változás. A vártnál magasabb hazai inflációs adat kissé később jött ki, ez önmagában ugyancsak nem magyarázza a folyamatot.
Főnyeremény a bankoknak
Egyetlen olyan esemény történt időközben, ami lecsökkenthette a hosszabb lejáratú intézményi állampapírok keresletét (így megnövelte hozamát), mégpedig az, hogy a bankok számára rövidesen sokkal jobb lehetőség adódik. A Magyar Közlönyben megjelent feltételek szerint az úgynevezett babaváró támogatás, avagy asszonyhitel kamata az 5 éves állampapírhozamhoz fog igazodni, adott felárral, így a mostani szintek mellett 5 százalék körül lenne a hozam.
Az állam kezességet vállal a hitelekre a bankok felé, vagyis számukra pont olyan lesz, mint ha állampapírt vennének. Miután a babaváró hitelt 20 éves lejárattal tervezik, ez a bankoknak 20 évre 5 százalékon való kihelyezést jelent, vagyis ezt akár egyfajta 20 éves referenciahozamnak is tekinthetik. Ha viszont a 20 éves hozam 5 százalék, akkor a 10 éves túl alacsony lenne 3 alatt, a 3,30 viszont arányos lehet, legalábbis a bankok úgy gondolhatják, hogy ennél alacsonyabb szinten nem éri meg a befektetés.
Eltérő érdekek
Elvileg maga a kötvényhozam banki spekuláció vagy állami beavatkozás tárgya is lehetne, miután a babaváró hitel kapcsán a két oldalnak eltérő az érdeke. A bankok nyilván örülnének, ha magasabb lenne az 5 éves államkötvényhozam, hisz akkor magasabb kamatot kapnak a hitelre, az állam ugyanezen okból alacsonyabb kötvényhozamban érdekelt. Az 5 éves papír hozamában azonban nem látszik lényeges elmozdulás: 2,20-2,27 százalék között mozgott az elmúlt időben. Ez arra utal, hogy manipulációról szó sincs (ennek úgyis csak a tömeges hitelezés idején lenne értelme), így inkább az új, kvázi 20 éves hozamhoz, vagyis a babaváró hitelhez való igazodásról lehet szó.
Jelentős növekedésről számolt be a lengyel hivatal. 
