|
| (Fotó: ÁKK) |
Majdnem pontosan két éve volt, hogy Ausztria száz éves államkötvényt bocsátott ki 4,55 milliárd euróért, ami akkor nagy felzúdulást okozott. Az ország maga sem volt ugyanis akkor még 100 éves, legalábbis modern formájában.
A Monarchia felbomlásával az Osztrák Köztársaságot 1918. november 12-én kiáltották ki. Azután a Wikipedia szerint 1938-ban, 1940-ben és 1945-ben is adósságválságba került. Az Osztrák Birodalom, illetve Ausztria-Magyarország pedig csődhelyzetben volt 1796-ban, 1802-ben, 1811-ben, 1816-ban és 1868-ban, ha a népszerű internetes lexikonnak hinni lehet.
A “matuzsálemkötvényeknek” is csúfolt száz éves osztrák értékpapírok kamatszelvénye (kuponja) csak 2,1 százalék körüli volt, miközben az infláció 1,5 százalék körül járt az eurózónában. A kritikusok szerint ezzel az értékpapírral óriási kockázatot vállaltak a vásárlók.
Duplázhattak a vásárlók
A kötvény az utóbbi időben azzal keltett újabb feltűnést, hogy – egyébként a nyugat-európai és amerikai állampapírok többségéhez hasonlóan – durván felment az árfolyama. Pár hete túllépte a 200 százalékot is, vagyis az eredeti vásárlók megduplázták pénzüket.
|
| Az osztrák 100 éves kötvények árfolyama |
Nyilván amiatt, mivel a hozamok tovább süllyedtek, ami a kötvényárfolyamok emelkedését eredményezi. A kamatcsökkentési várakozások miatt nemrég a német állampapírok hozama is új történelmi mélységekbe érkezett (–0,7 százalék alatt a tíz évesnél), más országoké, köztük Olaszországé vagy Magyarországé is hasonlóképpen. (Erről itt írtunk nemrég.)
Argentin katasztrófa
Márpedig minél hosszabb egy kötvény (átlagos) hátralevő futamideje, annál nagyobb árváltozást okoz adott százalékpontnyi hozamváltozás.
Az argentin 100 éves kötvény pedig természetesen egy kész katasztrófa, miután nemrég egy választási eredmény után ismét megrendült az ország pénzügyi helyzetébe vetett bizalom. Tényleg komplett őrültségnek látszott megvenni egy ilyen papírt, egy olyan országban, amely újabban szinte 4-5 évente, de korábban is 30-50 évente jelentett csődöt. (Az utóbbi száz évben fél tucatszor.)
100 éves Disney-adósság
Az argentin kötvényt szintén 2017-ben bocsátották ki, 7,125 százalékos kamatszelvénnyel. A Berlini Tőzsde szerint árfolyama ma a névérték kevesebb mint fele volt, 42,8 százalék. A vevők tehát bő két év alatt, kamatkifizetéssel is kalkulálva befektetésük értékének mintegy felét elveszítették.
Száz éves kötvény van még például Belgiumban, Írországban és Mexikóban, ezeket 2015-2016-ban bocsátották ki. Külföldön a vállalatok is élnek néha ezzel az eszközzel, bár előfordul, hogy a papírok lejárat előtt visszahívhatók, visszavásárolhatók. Van 100 éves papírja például a Walt Disneynek és a Coca-Cola-nak, Franciaországban az Electricité de France-nak, Brazíliában a Petrobras-nak is.
Nem kéne inkább jól eladósodni?
Magyarországon a leghosszabb fix kamatozású kötvény 15 éves, már sok éve. Néha zárt körben, intézményeknek, jobbára devizában bocsátottak ki korábban esetleg hosszabbat is.
|
| A cseh 50 éves kötvények hozama |
Görögországban azonban van 25 éves, Olaszországban 30, a cseheknél, a briteknél és a franciáknál pedig 50 éves államkötvény-sorozat. Németországban is állandó vita tárgya, nem kéne-e – negatív vagy nulla közeli – hozamok mellett alaposan eladósodni, lehetőleg jó hosszú távra. Majd ezt a pénzt gazdaságélénkítésre fordítani. A konzervatív vezetésű kormánykoalíció azonban az erre irányuló nyomást mindeddig elhárította.
Ki venné meg, és mennyiért?
Magyarország helyzete annyiban más, hogy itt azért a nullától még távol vannak a sok éves kötvények hozamai. Az inflációt azonban így is alulmúlják. A tíz éves fix kamatozású papír irányadó hozama évi 2,02, a 15 évesé 2,36 százalék volt legutóbb. Egy sokkal hosszabb futamidejű papír – forintban – nyilván csak magasabb, vélhetően legalább három százalék körüli hozammal kelne el.
De erre biztosan gondoltak már a magyar államadósság kezelői is. A cél azonban láthatóan inkább az, hogy a hazai lakosság vegye a magyar államkötvényeket. Száz éves papírt inkább külföldiek, kisebb részben esetleg hazai intézményi befektetők vennének meg. A kötvényspekuláció a magánszemélyek körében itthon szinte ismeretlen fogalom.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 414,11 pontos, 0,53 százalékos emelkedéssel, 79 243,31 ponton zárt szerdán.
